Kelemen Hunor szerint a négypárti koalíció lenne a legstabilabb, ám a létrehozásához az USR-nek le kellene mondania az elnökjelöltjéről
Fotó: Pinti Attila
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mielőbb létre kell hozni egy stabil parlamenti többséget, és az Európa-barát pártok körvonalazódó koalíciójának be kell jelentenie, hogy lesz-e közös államelnökjelöltje.
2024. december 10., 13:572024. december 10., 13:57
A RFI-nek nyilatkozva Kelemen Hunor kedden kifejtette, hogy a legkényelmesebb parlamenti többséget a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciójának összefogása jelentené. Emlékeztetett arra, hogy ezek a pártok a múlt héten szándéknyilatkozatot fogadtak el a koalícióra lépésükről.
„Ez egyelőre csak papíron létezik, a későbbiekben derül ki, hogy működik-e vagy sem” – idézte Kelemen Hunor rádiós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy
mindkettő a nemzeti kisebbségek frakciójának támogatásával. „De nem ez a legfontosabb. (...) Tudatosítanunk kell: ha nem értjük meg, hogy mi a teendőnk a parlamenti választások és az elnökválasztás első fordulója után, akkor jövőre az elnökválasztáson még rosszabb lesz a helyzet” – nyilatkozta Kelemen.
A múlt vasárnapi parlamenti választás után esedékes, hogy az „Európa-párti” koalíció megalakításáról szándéknyilatkozatot aláíró négy párt, a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ, valamint a képviselőházi kisebbségi frakció elkezdje az érdemi tárgyalásokat.
„Nem föltétlen kell a jelölt nevét is rögzíteni. Ám ha nem mondjuk ki, hogy a kormánykoalíciónak lesz egy közös jelöltje, akkor ugyanazt a hibát követjük el, mint a PSD és a PNL. Ők saját jelölteket indítottak az elnökválasztáson, és egyikük sem jutott be a második fordulóba” – magyarázta. Hozzátette, hogy az elnökválasztás dátumát sem szabad kitolni, legkésőbb április elején meg kellene tartani.
Másfelől szerinte a nagyobb Európa-barát pártok egyikének ellenzékben kellene maradnia, mert nem kellene teljes egészében átengedni ezt a térfelet a szélsőséges pártoknak. „A cél az, hogy ez a párt középtávon az ellenzék vezető ereje legyen. De nem tudom, melyik párt lenne képes erre. Nem akarok részletekbe bocsátkozni, mert Romániában már nincsenek nagy pártok, a nagy pártok kora a parlamenti választások után véget ért” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a koalíciós szándéknyilatkozatot aláíró Európa-barát pártok kedden megkezdjék a tárgyalásokat a kormányprogramról.
Meglátása szerint ugyanakkor közös államfőjelöltet kellene állítaniuk a múlt heti koalíciós szándéknyilatkozatot aláíró pártoknak, aki azonban szerinte nem lehet sem a PSD, sem a PNL elnöke, hanem
„A PSD nem fogadja el, hogy a PNL vezetője legyen a jelölt, és a PNL sem fogadná el a PSD vezetőjét jelöltként. Ez logikus, nem is kell nagyon erőltetni ezt a variánst. Kell találni egy harmadik utat” – fogalmazott. Hozzátette, ez az elnökválasztás „nem a logikus és racionális vitákról” fog szólni, ezért inkább egy „érzelemkeltésre képes” jelöltre van szükség, márpedig szerinte sem Marcel Ciolacu, sem Ilie Bolojan nem ilyen alkat.
– magyarázta. Kelemen Hunor úgy véli, a technokrata jelölt sem lenne megfelelő megoldás, mert az államfői tisztség politikust követel meg.
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
Csak kisebb kártérítésre számíthatnak a román állam részéről azok a moldvai árvízkárosultak, akik nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást, illetve azok is, akiknek nincs építési engedélye a kárt szenvedett ingatlanjukra – jelentette be Raed Arafat.
Az alkotmánybíróság tagjaira nem vonatkozik a kormány által javasolt, a bírói nyugdíjak módosításáról szóló törvénytervezet, amelyet a munkaügyi minisztérium tett közzé.
Az Országos Környezetőrség felügyelőit hordozható videokamerákkal szerelik fel, és a drónokkal készített felvételeket bizonyítékként használhatják fel a szankciók alkalmazása során – fejtette ki csütörtökön Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Romániában több mint 50 százalékkal csökkent a felsőoktatási ösztöndíjalap a kormány júliusban hatályba léptetett deficitcsökkentő intézkedéseinek hatására, ami hallgatók tízezreit fosztja meg a támogatástól.
szóljon hozzá!