Kelemen Hunor szerint a négypárti koalíció lenne a legstabilabb, ám a létrehozásához az USR-nek le kellene mondania az elnökjelöltjéről
Fotó: Pinti Attila
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mielőbb létre kell hozni egy stabil parlamenti többséget, és az Európa-barát pártok körvonalazódó koalíciójának be kell jelentenie, hogy lesz-e közös államelnökjelöltje.
2024. december 10., 13:572024. december 10., 13:57
A RFI-nek nyilatkozva Kelemen Hunor kedden kifejtette, hogy a legkényelmesebb parlamenti többséget a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciójának összefogása jelentené. Emlékeztetett arra, hogy ezek a pártok a múlt héten szándéknyilatkozatot fogadtak el a koalícióra lépésükről.
„Ez egyelőre csak papíron létezik, a későbbiekben derül ki, hogy működik-e vagy sem” – idézte Kelemen Hunor rádiós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy
mindkettő a nemzeti kisebbségek frakciójának támogatásával. „De nem ez a legfontosabb. (...) Tudatosítanunk kell: ha nem értjük meg, hogy mi a teendőnk a parlamenti választások és az elnökválasztás első fordulója után, akkor jövőre az elnökválasztáson még rosszabb lesz a helyzet” – nyilatkozta Kelemen.
A múlt vasárnapi parlamenti választás után esedékes, hogy az „Európa-párti” koalíció megalakításáról szándéknyilatkozatot aláíró négy párt, a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ, valamint a képviselőházi kisebbségi frakció elkezdje az érdemi tárgyalásokat.
„Nem föltétlen kell a jelölt nevét is rögzíteni. Ám ha nem mondjuk ki, hogy a kormánykoalíciónak lesz egy közös jelöltje, akkor ugyanazt a hibát követjük el, mint a PSD és a PNL. Ők saját jelölteket indítottak az elnökválasztáson, és egyikük sem jutott be a második fordulóba” – magyarázta. Hozzátette, hogy az elnökválasztás dátumát sem szabad kitolni, legkésőbb április elején meg kellene tartani.
Másfelől szerinte a nagyobb Európa-barát pártok egyikének ellenzékben kellene maradnia, mert nem kellene teljes egészében átengedni ezt a térfelet a szélsőséges pártoknak. „A cél az, hogy ez a párt középtávon az ellenzék vezető ereje legyen. De nem tudom, melyik párt lenne képes erre. Nem akarok részletekbe bocsátkozni, mert Romániában már nincsenek nagy pártok, a nagy pártok kora a parlamenti választások után véget ért” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a koalíciós szándéknyilatkozatot aláíró Európa-barát pártok kedden megkezdjék a tárgyalásokat a kormányprogramról.
Meglátása szerint ugyanakkor közös államfőjelöltet kellene állítaniuk a múlt heti koalíciós szándéknyilatkozatot aláíró pártoknak, aki azonban szerinte nem lehet sem a PSD, sem a PNL elnöke, hanem
„A PSD nem fogadja el, hogy a PNL vezetője legyen a jelölt, és a PNL sem fogadná el a PSD vezetőjét jelöltként. Ez logikus, nem is kell nagyon erőltetni ezt a variánst. Kell találni egy harmadik utat” – fogalmazott. Hozzátette, ez az elnökválasztás „nem a logikus és racionális vitákról” fog szólni, ezért inkább egy „érzelemkeltésre képes” jelöltre van szükség, márpedig szerinte sem Marcel Ciolacu, sem Ilie Bolojan nem ilyen alkat.
– magyarázta. Kelemen Hunor úgy véli, a technokrata jelölt sem lenne megfelelő megoldás, mert az államfői tisztség politikust követel meg.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Hétfő délutántól autópályán lehet eljutni Curtea de Argeștől a Fekete-tenger partján fekvő Konstanciáig – írta vasárnap a Facebook-oldalán a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Mentők szállították kórházba vasárnap reggel a târgșori női börtönből az erős hasi fájdalmakra panaszkodó Elena Udreát – értesült az Agerpres.
szóljon hozzá!