Jean-Claude Juncker és Klaus Johannis
Fotó: Presidency.ro
Jean-Claude Juncker csütörtökön bukaresti látogatásán megerősítette korábbi vállalását, miszerint az Európai Bizottság (EB) 2019-ig lezárja az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV), amellyel a romániai igazságszolgáltatás reformját, a jogállamiság megerősítését követi figyelemmel.
2017. május 11., 22:532017. május 11., 22:53
A EB elnöke Klaus Johannis román államfővel és Sorin Grindeanu miniszterelnökkel is tárgyalt az MCV lezárásáról, egyúttal támogatást ígért Románia régóta halogatott schengeni tagfelvételéhez.
A témáról – a román elnöki hivatalban rendezett Európa-napi fogadáson – a nyilvánosság előtt is beszélt: szerinte mindkét célkitűzésnek teljesülnie kell 2019-ig, amikor az első félévben, történelme során először, Románia tölti majd be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
– magyarázta az EB elnöke. Juncker az EU Brexit utáni jövőjéről rendezett bukaresti lakossági fórumon kijelentette: nem fognak újabb tagállamok távozni az unióból, mert a „boncolásnál látni fogják, hogy nem éri meg”. Kifejtette: Európa kis földrész, nagy demográfiai gondokkal, és a széthúzás csökkenti gazdasági befolyását. „Csak együtt lehetünk erősek” – szögezte le az európai politikus.
Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta:
A maga részéről következetesen azt kéri a bukaresti vezetőktől, hogy ne csak beszéljenek róla, hanem tegyenek is a korrupció megfékezéséért. Juncker bukaresti látogatásán elismeréssel beszélt a meggyőződésükért utcára vonuló romániai korrupcióellenes tüntetőkről.
Az Európai Bizottság elnöke minden tárgyalásán és nyilvános szereplésén arról igyekezett meggyőzni román partnereit, hogy
és a – Bukarest által hevesen ellenzett – „többsebességes Európa” az azonos irányba tartó, egymással együttműködő és szolidáris országok különböző fejlődési ütemére vonatkozik, és senki sem tervez újabb vasfüggönyt a kontinensen.
Juncker Románia iránti elkötelezettségéről azt mondta: „már-már szerelmi történet az, ami közte és Románia között van”, hiszen támogatta Románia európai integrációját minden fontos mozzanatnál, 1997-ben, amikor Románia tagjelölt lett, és 2005-ben is, amikor aláírta az EU-val a csatlakozási szerződést, luxemburgi miniszterelnökként ő képviselte az uniós elnökséget.
Sohasem voltak másodrangú tagállamok az Európai Unióban, sem olyanok, amelyeket „hátrahagytak” – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Bukarestben, a romániai törvényhozókhoz intézett beszédében.
A képviselőház kedden elfogadott egy törvénytervezetet, amely a nyugdíjként, a nyugdíjasok szociális támogatásaként és a fogyatékkal élő személyeket gondozók juttatásaként jogalap nélkül kifizetett összegek vissza nem térítéséről rendelkezik.
Döntő házként fogadta el kedden a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely 2027. január elsejétől megtiltja a csincsilla- és nyércfajok kereskedelmi célból történő tenyésztését és leölését.
Több mint 100 000 tanár fogja fejleszteni a digitális pedagógiai alapkompetenciáit.
A betétdíjas visszaváltási rendszerben (SGR) továbbra is több mint 20 probléma vár megoldásra, köztük az, hogy az automaták nem működnek, vagy a zsákokat nem gyűjtik be időben.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét.
Kizárták a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakciójából Ringo Dămureanu képviselőt – tájékoztatta hétfőn a képviselőház házbizottságát Alin Coleşa frakcióvezető.
A szenátus jogi bizottsága hétfőn zárt ajtós ülésen egyhangúlag hagyta jóvá az Eugen Pîrvulescu szenátor elektronikus adathordozóinak átvizsgálására vonatkozó indítványt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közül az egyiknek ellenzékbe kellene kerülnie a választások után – jelentette ki hétfőn Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az elmúlt nap során 11 embert mentettek meg a Salvamont csapatai, hármat közülük kórházba szállítottak; ketten életüket vesztették – közölte hétfőn a hegyimentő-szolgálat.
A bal-jobb politikai tengelyen a romániai fiatalok középen helyezkednek el, de sokan elfogadhatónak tartják a diktatúrát is – derül ki az IPSOS friss felméréséből.
szóljon hozzá!