Fotó: RMDSZ/Facebook
Messze lenne a parlamentbe jutástól az RMDSZ, ha most vasárnap tartanák a választásokat – derül ki az Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Központ (LARICS) által a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) megrendelésére készített legfrissebb, pénteken nyilvánosságra hozott felmérésből.
2023. október 20., 21:182023. október 20., 21:18
A Román Akadémia égisze alatt működő intézet által készített közvélemény-kutatás szerint a legnépszerűbb politikai alakulat továbbra is a kétpárti kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Szociáldemokrata párt (PSD), amely a voksok 32 százalékát kapná a biztos pártválasztók körében, míg koalíciós partnere, a felmérést megrendelő PNL 23,9 százalékkal a második.
A harmadik a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 14,7 százalékkal, míg a negyedik a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 14,2 százalékkal. Több párt nem érné el az 5 százalékos parlamenti küszöböt: az AUR-ból kizárt szélsőjobboldali botránypolitikus, Diana Șoșoacă fémjelezte SOS Romániát 4,6 százalékon mérték, a Népi Mozgalom Pártot (PMP) 4-en,
A jelenlegi bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok továbbra is abszolút többséget szereznének, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, de a szélsőjobb pártok támogatottsága is egyre magasabb – derül ki egy friss felmérésből.
Az európai parlamenti választásokon 31,5 százalék támogatná a PSD-t, a PNL 22,9, az USR 15,2, az AUR 14,6 százalékon áll. A bejutási küszöb alatti pártok közül az SOS Romániát 4,7, a PMP-t 4,4, az RMDSZ-t pedig 3,2 százalékon mérték.
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogyan viszonyulnának a válaszadók ahhoz, ha a két koalíciós partner, a PSD és a PNL közös listákat állítana a választásokon.
66,3 százalék mondja azt, hogy önállóan kell nekivágniuk a megmérettetésnek, és csupán 32,3 százalék véli úgy, hogy közös listát kellene állítaniuk.
A romániai polgárok elsöprő többsége szerint Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, a legnagyobb támogatottságú párt továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD), de az intézmények közül a pártokban bíznak a legkevésbé az emberek.
A közös lista elutasítottsága a PSD törzsszavazói között nagyobb: 64,7, százalékuk ellenzi, míg a PNL támogatói körében ez az arány 59,6 százalék. Rákérdeztek a lehetséges államfőjelöltek támogatottságára is, a válaszokból pedig az derül ki, hogy
a NATO főtitkárhelyettesét, a PSD volt elnökét a válaszadók 31,3 százaléka látná szívesen az elnöki székben. A második helyen Victor Ponta volt PSD-s kormányfő áll 28 százalékkal, őt Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze, volt romániai korrupcióellenes főügyész követi 25,2 százalékkal.
Mircea Diaconu színészé, volt művelődési miniszteré – akinek a nevét az AUR dobta be a köztudatba lehetséges jelöltként – 19,7, Gabriela Firea volt PSD-s családügyi miniszteré 18,7, Eduard Hellvig volt SRI-igazgatóé – aki a PNL jelöltje lehet – 16,7, Cătălin Drulă USR-elnöké 15,6, George Simion AUR-vezéré 15,5, Diana Șoșoacáé pedig 13,1.
A romániai lakosság jelentős része már nem bízik a pártokban, korruptnak tartja őket, ezért választana inkább egy független, köztiszteletben álló személyt államfőnek.
A felmérést szeptember 11. és 25. között készítették 1003 fős mintán, a hibahatár 3,1 százalék.
Egyébként a hónap elején az INSCOP és a CURS által készített felmérések is a bejutási küszöb alatt mérték az RMDSZ-t, de nem ennyire drasztikusan: előbbi 4,6, utóbbi 4 százalékos támogatottságot jelzett. Az Avangarde felmérés szerint ugyanakkor a szövetség támogatottsága 5 százalékos.
Megjegyzendő egyébként, hogy
a Magyarországgal és a magyarokkal kapcsolatos „elemzéseik” fő jellemvonása a tényszerű helyzetábrázolás helyett rendszerint a magyarellenes hangulatkeltés.
A kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) első helyét semmi sem veszélyeztetné, ha most vasárnap lennének a választások – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató legfrissebb felmérésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!