Szabad a mise. Óriási eredmény, hogy a pusztinaiak mostantól a templomban is részt vehetnek magyar nyelvű misén
Fotó: Nyisztor Tinka archívumából
Jóváhagyta Iosif Păuleț jászvásári római katolikus püspök, hogy heti rendszerességgel magyar misét tartsanak a Bákó megyei Pusztina római katolikus templomában – közölte a Krónikával Nyisztor Tinka néprajzkutató, a moldvai magyar nyelvű misék bevezetéséért évtizedek óta küzdő pusztinai Szent István Egyesület elnöke. A szervezet tagjai július 23-án voltak püspöki kihallgatáson Jászvásárban, és kérésük meghallgatásra talált. Különös módon ezúttal helyben, Pusztinában akadtak hangos ellenzői a magyar miséknek. Nyisztor Tinka értékelése szerint a letűnt kommunista rendszer kiszolgálói és ezek családjai kezdtek agitálni a faluban, de nem jártak sikerrel. A gyülekezet vasárnap délután tartott tanácskozásán szavazásra is sor került, amelyet 24-15 arányban a magyar mise szorgalmazói nyertek. Kompromisszumként azonban el kellett fogadniuk, hogy egyelőre csak havonta tartsanak magyar misét a faluban. A magyarul is kiválóan beszélő Diacu Anton plébános azt javasolta: minden hónap első vasárnapján 15 órától misézzenek magyarul.
2024. augusztus 06., 14:042024. augusztus 06., 14:04
2024. augusztus 06., 15:102024. augusztus 06., 15:10
„Érezhető, hogy történik valami. Augusztus 15-én, a kacsikai búcsún a gyulafehérvári érsek, Kovács Gergely celebrálja a misét, augusztus 20-án pedig a Szent István napi misén Aurel Percă bukaresti érsek mondja a szentbeszédet a budapesti Bazilikában. Nem tudom, hogy mik ezek a diplomáciai csereberék, de mégiscsak történik valami” – jegyezte meg a telefonon elért Nyisztor Tinka. A pusztinai asszony – aki visszatért szülőfalujába, miután néprajzból doktorált – immár több mint három évtizede ostromolja beadványaival az egyházi vezetőket a magyar misék kérésével. Mint elmondta:
A július 23-i audiencián azonban Iosif Păuleț püspök nagyon kedvesen fogadta a pusztinai küldöttséget.
„Elmondta, hogy ő nem ellenzi a magyar nyelvű miséket. Kérhetünk bármilyen időpontot, csak ne a nagymise időpontja legyen. Azt is mondta, hogy minden vasárnap lehet magyar mise” – idézte fel a beszélgetést a közösségi vezető. Kérdésünkre elmondta: írásos dokumentumot nem kaptak a püspöki ígéretről.
„A papunk a templomban is elmondta: azt az utasítást kapta Jászvásárból, hogy azonnal hívja össze a tanácsot. Itt régóta nem volt tanácsválasztás. Úgy hívták össze a vasárnapi gyűlést is, hogy aki részt akar venni a tanácsban, az jelenjen meg. A tanácskozás szavazással végződött, amelynek a végén kiderült: 15-en nem akarják, 24-en akarjuk a magyar misét. Igaz, a pap azt is elmondta, hogy bármit szavazunk, úgyis az lesz, amit ők akarnak. A püspök viszont azt ígérte, amikor helyben megtörténnek a szükséges lépések, írásos választ fogunk kapni Jászvásárból” – idézte fel az eseményeket Nyisztor Tinka.
Pusztinai hívek Jászvásárban Iosif Păuleț püspöknél
Fotó: Nyisztor Tinka archívumából
„Borzalmas, hogy 35 évvel a rendszerváltás után is hangosak” – tette hozzá. Elmondta: az ellenzők elsősorban azzal érvelnek, hogy a csángó nyelv nem azonos a magyarral, ezért nem indokolt magyarul misézni.
„Hogy csillapodjon a hangulat, végül elfogadtuk, hogy indulásból havonta csak egy mise legyen. Hiába hangoztatta a pap, hogy ne legyen diszkrimináció, mert az így is van a mise időpontja miatt. A pap azt javasolta, hogy a hónap első vasárnapján délután három órától legyen a magyar mise” – közölte.
Nyisztor Tinka felidézte, a több mint három évtized alatt, amióta elkezdték a harcot a pusztinai magyar misékért, majdnem két generáció halt ki a faluban.
„Lehet, hogy fele sem él azoknak, akik az első kérvényt aláírták. Akik annyira vágytak a magyar misékre, mint például az én anyukám, már nincsenek közöttünk. A fiatalok viszonyulása másabb. Sokan közben magyar állampolgárságot is szereztek. Ma mintha politikai alapon oszlana az identitás. A PSD a magyar misék ellen agitál. Az RMDSZ színeiben viszont először jutott be önkormányzati képviselő a pârjoli tanácsba” – jelentette ki.
Nyisztor Tinka több mint három évtizede ostromolja beadványaival az egyházi vezetőket a magyar misék kérésével
Fotó: Veres Nándor
A Szent István Egyesület elnöke felidézte:
A legtöbb ilyen misének éppen az ő udvaruk volt a helyszíne. Ezeket a szertartásokat nem engedték be az egyetlen Szent István királynak felszentelt moldvai templomba. 2002 és 2004 között zajlott azonban a jászvásári zsinat, amelyiknek a zárórendezvényén nyilvánosan is felolvasták a pusztinai magyar misék kérését. Ennek lett a következménye, hogy 2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul. Ha magyar turistacsoportok érkeztek a faluba, és pap is volt velük, a vendégeknek tarthattak magyar misét. Ezeket az alkalmakat nyilván a helyi közösség is magáénak érezte.
2013-ban történt újabb előrelépés. Ekkortól rendszeressé vált, hogy a bukovinai Kacsikán Nagyboldogasszony ünnepén tartandó búcsú előtti napon zarándokmisét tartanak Pusztinában, amelyre más csángó falvak hívei is ellátogattak. Az augusztus 14-i zarándokmiséket rendszeresen magyarországi püspökök celebrálták magyar nyelven. Szintén 2013-ban engedték meg az egyházi elöljárók azt is, hogy a Nyisztor Tinka által vezetett Szent István Gyermekei imacsoport péntekenként 15 órától a templomban gyülekezzen, és ott magyar nyelven mondjon keresztutat. Ezeken az imákon azonban a pap nem vesz részt.
Pusztinai csángók Szombathelyen Székely János püspöknél
Fotó: Nyisztor Tinka archívumából
Pár hónappal Ferenc pápa látogatása előtt, 2019 januárjában engedélyezte a püspökség, hogy Bákóban tartsanak havonta egy magyar misét a moldvai csángóknak. Éppen öt évvel ezelőtt, 2019. augusztus 6-án szentelték püspökké Iosif Păulețet, aki nyitottabbnak bizonyult a csángók kérése iránt. Petru Gherghel korábbi püspök – aki 1978 óta vezette az egyházmegyét – azt az álláspontot képviselte, hogy csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. Később arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv.
Nyisztor Tinka az előzmények közé sorolta azt is, hogy március 10-én Székely János szombathelyi püspök misézett magyarul Pusztinában. Az alkalomra zsúfolásig megtelt hívekkel a templom, és utána agapét is tartottak a helyi magyar ház udvarán. Ott volt alkalom panaszkodni János püspöknek.
„Elmondtam:
Akkor János atya látta, hogy milyen szép misénk volt, látta, hogy tudunk imádkozni, tudunk énekelni, a misét is el tudjuk mondani magyarul. Arra gondolok, hogy ez a találkozás is hozzájárult ahhoz, hogy most az egyik érsek Budapestre megy, a másik meg jön Kacsikára” – értelmezte a helyzetet.
Csángó lobbi. Nyisztor Tinka (balról a második) falustársaival Jászvásárban, a modern püspöki székesegyház előtt
Fotó: Nyisztor Tinka archívumából
Azt is hozzátette azonban, hogy a végső lökést mégis a közösség által kedvelt, és magyar misézésre is képes papjuk, Diacu Anton áthelyezési kezdeményezése adta. Amikor hírét vették, hogy a püspök el kívánja mozdítani a közösségből a két évet Gyulafehérváron tanult, majd Szatmár megyében magyarul is szolgált plébánost, az ő helyben tartásáért indítottak akciót, ami végül sikeresnek bizonyult. Ennek volt a része a július 23-i jászvásári püspöki meghallgatás is, amelyen ismételten, és nyomatékosan felvetették a magyar misék ügyét. A korábbi keserű tapasztalat után maguk is meglepődtek a püspök nyitottságán.
A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – 206 ezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely nyelvjárását.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
1 hozzászólás