Mint arról beszámoltunk, az új jogszabály kidolgozására azért volt szükség, mert az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a közvélemény által csak Nagy Testvér-törvénynek nevezett jogszabályt, amely megkönnyítette volna a titkos szolgálatok számára a polgárok számítógépes kommunikációjára vonatkozó adatokhoz való hozzáférést.

Az államfői hivatal szerint a szerdán aláírt megállapodás célja az, hogy többletgaranciát biztosítson a személyes adatok védelme és a magánélethez való jog számára, és hogy tisztázza a helyzetet a visszaélések megelőzése érdekében. Ennek nyomán a személyes adatokhoz az ezt igénylő állami szervek csakis előzetes bírói jóváhagyás nyomán férhetnek hozzá.

Klaus Johannis az egyeztetésen reményét fejezte ki, hogy a parlament elfogadja majd a tervezetet, és leszögezte: egy demokratikus társadalomban összhangot kell teremteni a biztonság, a törvények tisztelete és a szabadságjogok között.

Mint arról beszámoltunk, az államfő múlt hónap végén küldte meg a parlamenti pártoknak az új jogszabály tervezetét. A dokumentumról – amelynek kidolgozásában a hírszerző szolgálatok is közreműködtek – nem csak a parlamenti pártokkal egyeztettek, az elnöki hivatal előzetesen a civil szféra álláspontját is kikérte.

A tervezet konkrétan a személyes adatok felhasználását és a magánélet elektronikus kommunikáció során történő védelmét rögzítő 506/2004-es jogszabályt módosítja.

A Gândul értesülései szerint egyik sarkalatos pontja az, hogy a szolgáltatóknak legtöbb öt évig meg kell őrizniük az ügyfelek internetes vagy mobiltelefonos kommunikációs tevékenységére vonatkozó adatokat, majd ezt követően törölniük, vagy nyomon követhetetlenné kell tenniük őket.

Egy másik módosítás szerint előzetes bírói jóváhagyás szükséges ahhoz, hogy a hivatalos szervek – bíróságok, nyomozó hatóságok, hírszerző szolgálatok – adatokat igényelhessenek a szolgáltatóktól. Ha azonban a bírói jóváhagyás megvan, akkor a szolgáltatóknak 48 órán belül át kell adniuk a kért adatokat.

Az ilyen nyomozások tárgyát képező adatokat mindaddig nem lehet törölni, amíg erre a nyomozó szervek nem bólintanak rá, vagy nem születik jogerős bírói ítélet az ügyben.

Mint arról beszámoltunk, az információbiztonságról szóló Nagy Testvér-törvényt január 21-én nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek az alkotmánybíróság. A parlament által decemberben elfogadott információbiztonsági törvény ellen – a civil szervezetek tiltakozása nyomán – az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) óvást emelt az alkotmánybíróságon.

A civilek elsősorban amiatt aggódtak, hogy a törvény alapján a titkosszolgálatok bárkinek a számítógépes adatait ellenőrizhetik. A másik két korábban hatályba lépett megfigyelési törvényt – a mobilszolgáltatókat érintő adatmegőrzési, illetve a feltöltőkártyák névtelenségét eltörlő jogszabályt, amelynek nyomán csakis a személyi adatok megadásával lehetett volna ilyen kártyát vásárolni – tavaly szintén alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság.

A törvény elkaszálását követően azt annak elfogadását szorgalmazó George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője távozott tisztségéből.