Fotó: Krónika
Az USR bukott a legnagyobbat az idei elnökválasztás első fordulójában, bár ezt nem feltétlenül bánják Dan Barnáék. Az RMDSZ jól szerepelt a megmérettetésen, de megfeledkezett a külföldön élő román állampolgárságú magyarok megszólításáról. A döntő menet végkifejlete nem kérdéses: Johannis győz. Ezekre a megállapításokra jutottak az elemzők a vasárnapi megmérettetés után.
2019. november 12., 08:222019. november 12., 08:22
2019. november 22., 10:552019. november 22., 10:55
„Az eredmények megfelelnek az előzetes várakozásoknak, az első három helyezett pedig elégedett is velük” – kezdte a romániai államfőválasztás értékelését Illyés Gergely. A budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa lapunknak elmondta, Klaus Johannis elsöprő győzelmet aratott, de neki az volt a fontos, hogy a második fordulóban a szociáldemokrata Viorica Dăncilát kapja ellenfélnek. A nemrég megbuktatott szociáldemokrata miniszterelnök nem remélhetett többet, mint bejutni a második fordulóba, hozta a pártja által az európai parlamenti választáson kapott szavazati arányt, ezzel elkerülheti, hogy megbuktassák az alakulaton belül. Az elemző szerint a volt miniszterelnök számára most ez volt a cél.
Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, volt miniszterelnök lesz a hivatalban lévő Klaus Johannis jobboldali államfő ellenfele az államfőválasztás második fordulójában a hivatalos, közel végleges részeredmények szerint.
„Dan Barna némileg alulmúlta a várakozásokat, első látásra túl nagy a távolság közte és Dăncilă között, de ez számára így is siker” – folytatta a főszereplők teljesítményének véleményezését Illyés. Úgy véli,
akivel hasonló diskurzussal egy részben egymást átfedő szavazótábor felé kommunikálnak, és a jövő évi parlamenti választások után együttműködést terveznek. Az elemző szerint ezért volt Barna a jelölt, s nem Dacian Cioloș. „Klaus Johannis pártjánál, a PNL-nél jobban, Dan Barna viszont pártjánál, az USR-nél gyengébben szerepelt. Sok USR-szavazó inkább a végső esélyes Johannisra voksolhatott. De ez így mindenkinek megfelelt, Cioloș vélhetően jobb eredményt ért volna el” – hangsúlyozta a szakértő.
Ami az RMDSZ szereplését illeti, Illyés Gergely nyomatékosította, hogy a szövetség jelöltje több szavazatot szerzett, mint öt éve. „Itt két körülményre hívnám fel a figyelmet: időközben Klaus Johannis népszerűsége jelentősen megkopott a magyarok körében, lehettek olyanok, akik 2014-ben már az első körben rá adták a voksukat, de most nem. Másrészt a 2014-es elnökválasztáson indult még egy magyar jelölt, Szilágyi Zsolt, aki akkor 53 ezer voksot szerzett. Most ezzel nem kellett számolni” – értékelte az eredményt a politikai elemző.
Sportkifejezéssel élve két arany-, három ezüst- és egy bronzérmet szerzett Kelemen Hunor a vasárnapi államfőválasztáson, ha azt nézzük, hogy megyei lebontásban milyen és hány dobogós helyezéseket ért el. Az RMDSZ jelöltje ezúttal is sok szavazatot kapott a Kárpátokon túlról.
Illyés Gergely a döntő forduló kimenetelét firtató kérdésünkre leszögezte:
Mint mondta, a második fordulóban a hivatalban lévő államfő toronymagas esélyes. „A jelenlegi államfő számára az egyetlen veszélyes jelenség az lehet, ha a Johannis támogatói is úgy érzik, lefutott a mérkőzés, és nem mennek el szavazni. De a távolmaradás nem lehet olyan mértékű, hogy veszélybe kerülne az elnök győzelme” – fogalmazott a szakértő.
Egyirányú út. A Székelyföldön jól mozgósított az RMDSZ, ám a külföldön élő erdélyi magyarok elhanyagolva érezhették magukat
Fotó: Gábos Albin
Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője az M1 magyarországi közszolgálati hírcsatornának nyilatkozva azt mondta, Kelemen Hunor kampánya egyetlen hibától eltekintve viszonylag jó volt. Szerinte az RMDSZ jelöltje azon kevés államelnökjelöltek közé tartozik, akik komolyan is vették az elnökválasztási kampányt. Hozzátette, a hiba véleménye szerint az volt, hogy
Kiemelte, Magyarországon, de akár Ausztriában is tarthatott volna kampánybeszédet Kelemen Hunor. A szakértő úgy véli, a kampány során elhanyagolták azt a tényt, hogy a kivándorlási hullám nemcsak a román etnikumú állampolgárokat érintette az országban, hanem nagyon sok romániai magyart is, akik így elhanyagolva érezhették magukat.
Dan Barna gyenge eredményével kapcsolatban Vladimir Ionaș, az Avangarde közvélemény-kutató cég szociológusa Facebook-oldalán közzétett értékelésében arra emlékeztetett, hogy két héttel az európai parlamenti választásokat követően az USR szavazóinak 34 százaléka úgy vélte, nincs szükség külön államfőjelöltre, inkább Johannist kellene támogassa a szövetség. A szakértő szerint a vasárnapi megmérettetés után indokolt átgondolni az USR vezetőinek: még mindig érdemes-e szorgalmazniuk az előre hozott választásokat. Azt is megjegyezte, hogy
A szociológus egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti, illetve az önkormányzati választásokon az egyetemisták nem tudnak majd ott szavazni, ahol tanulnak, oda kell utazniuk, ahova a személyi igazolványuk alapján van bejelentve a lakcímük.
Dan Andronic, az Evenimentul Zilei publicistája óriási kudarcnak nevezte Dan Barna szereplését, s „szerény győzelemnek” Dăncilă eredményét. Elemzésében úgy vélte, nagy a különbség a közösségi hálózatok buborékja és az aprólékos szavazatgyűjtés között. „Ismét bebizonyosodott, hogy a lájkok, a tetszésnyilvánítások voksra váltása illúzió” – állapította meg a bukaresti elemző.
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) értékelése szerint a Kelemen Hunor államelnökjelölt által elért eredmény a magyar pártok és politikai szervezetek összefogásának a hiányát tükrözik.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!