A közösségi hálók buborékja és az aprólékos szavazatgyűjtés: Johannis-diadal, USR-fiaskó, „elfelejtett” külföldi magyarok

Pataky István 2019. november 12., 08:22 utolsó módosítás: 2019. november 22., 10:55

Az USR bukott a legnagyobbat az idei elnökválasztás első fordulójában, bár ezt nem feltétlenül bánják Dan Barnáék. Az RMDSZ jól szerepelt a megmérettetésen, de megfeledkezett a külföldön élő román állampolgárságú magyarok megszólításáról. A döntő menet végkifejlete nem kérdéses: Johannis győz. Ezekre a megállapításokra jutottak az elemzők a vasárnapi megmérettetés után.

Fotó: Krónika

„Az eredmények megfelelnek az előzetes várakozásoknak, az első három helyezett pedig elégedett is velük” – kezdte a romániai államfőválasztás értékelését Illyés Gergely. A budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa lapunknak elmondta, Klaus Johannis elsöprő győzelmet aratott, de neki az volt a fontos, hogy a második fordulóban a szociáldemokrata Viorica Dăncilát kapja ellenfélnek. A nemrég megbuktatott szociáldemokrata miniszterelnök nem remélhetett többet, mint bejutni a második fordulóba, hozta a pártja által az európai parlamenti választáson kapott szavazati arányt, ezzel elkerülheti, hogy megbuktassák az alakulaton belül. Az elemző szerint a volt miniszterelnök számára most ez volt a cél.

Nem konfrontálódott
igazán az USR

„Dan Barna némileg alulmúlta a várakozásokat, első látásra túl nagy a távolság közte és Dăncilă között, de ez számára így is siker” – folytatta a főszereplők teljesítményének véleményezését Illyés. Úgy véli,

a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem akarta feltétlenül azt, hogy jelöltje bejusson a második fordulóba, ott ugyanis azzal a Johannisszal kellett volna konfrontálódniuk,

akivel hasonló diskurzussal egy részben egymást átfedő szavazótábor felé kommunikálnak, és a jövő évi parlamenti választások után együttműködést terveznek. Az elemző szerint ezért volt Barna a jelölt, s nem Dacian Cioloș. „Klaus Johannis pártjánál, a PNL-nél jobban, Dan Barna viszont pártjánál, az USR-nél gyengébben szerepelt. Sok USR-szavazó inkább a végső esélyes Johannisra voksolhatott. De ez így mindenkinek megfelelt, Cioloș vélhetően jobb eredményt ért volna el” – hangsúlyozta a szakértő.

Ami az RMDSZ szereplését illeti, Illyés Gergely nyomatékosította, hogy a szövetség jelöltje több szavazatot szerzett, mint öt éve. „Itt két körülményre hívnám fel a figyelmet: időközben Klaus Johannis népszerűsége jelentősen megkopott a magyarok körében, lehettek olyanok, akik 2014-ben már az első körben rá adták a voksukat, de most nem. Másrészt a 2014-es elnökválasztáson indult még egy magyar jelölt, Szilágyi Zsolt, aki akkor 53 ezer voksot szerzett. Most ezzel nem kellett számolni” – értékelte az eredményt a politikai elemző.

Illyés Gergely a döntő forduló kimenetelét firtató kérdésünkre leszögezte:

a meccs már akkor lefutottá vált, amikor ismertté váltak Johannis fő ellenjelöltjei.

Mint mondta, a második fordulóban a hivatalban lévő államfő toronymagas esélyes. „A jelenlegi államfő számára az egyetlen veszélyes jelenség az lehet, ha a Johannis támogatói is úgy érzik, lefutott a mérkőzés, és nem mennek el szavazni. De a távolmaradás nem lehet olyan mértékű, hogy veszélybe kerülne az elnök győzelme” – fogalmazott a szakértő.

Egyirányú út. A Székelyföldön jól mozgósított az RMDSZ, ám a külföldön élő erdélyi magyarok elhanyagolva érezhették magukat Fotó: Gábos Albin

Kelemen Hunor mulasztása

Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője az M1 magyarországi közszolgálati hírcsatornának nyilatkozva azt mondta, Kelemen Hunor kampánya egyetlen hibától eltekintve viszonylag jó volt. Szerinte az RMDSZ jelöltje azon kevés államelnökjelöltek közé tartozik, akik komolyan is vették az elnökválasztási kampányt. Hozzátette, a hiba véleménye szerint az volt, hogy

a Románia határain kívül élő, román állampolgárságú magyarok megszólítása elmaradt.

Kiemelte, Magyarországon, de akár Ausztriában is tarthatott volna kampánybeszédet Kelemen Hunor. A szakértő úgy véli, a kampány során elhanyagolták azt a tényt, hogy a kivándorlási hullám nemcsak a román etnikumú állampolgárokat érintette az országban, hanem nagyon sok romániai magyart is, akik így elhanyagolva érezhették magukat.

Dan Barna gyenge eredményével kapcsolatban Vladimir Ionaș, az Avangarde közvélemény-kutató cég szociológusa Facebook-oldalán közzétett értékelésében arra emlékeztetett, hogy két héttel az európai parlamenti választásokat követően az USR szavazóinak 34 százaléka úgy vélte, nincs szükség külön államfőjelöltre, inkább Johannist kellene támogassa a szövetség. A szakértő szerint a vasárnapi megmérettetés után indokolt átgondolni az USR vezetőinek: még mindig érdemes-e szorgalmazniuk az előre hozott választásokat. Azt is megjegyezte, hogy

az USR-nek meg kellene vizsgálnia az európai parlamenti választásokhoz képest elvesztett támogatások okát Bukarestben és a nagyvárosokban.

A szociológus egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti, illetve az önkormányzati választásokon az egyetemisták nem tudnak majd ott szavazni, ahol tanulnak, oda kell utazniuk, ahova a személyi igazolványuk alapján van bejelentve a lakcímük.

Dan Andronic, az Evenimentul Zilei publicistája óriási kudarcnak nevezte Dan Barna szereplését, s „szerény győzelemnek” Dăncilă eredményét. Elemzésében úgy vélte, nagy a különbség a közösségi hálózatok buborékja és az aprólékos szavazatgyűjtés között. „Ismét bebizonyosodott, hogy a lájkok, a tetszésnyilvánítások voksra váltása illúzió” – állapította meg a bukaresti elemző.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat