Fotó: Krónika
Az USR bukott a legnagyobbat az idei elnökválasztás első fordulójában, bár ezt nem feltétlenül bánják Dan Barnáék. Az RMDSZ jól szerepelt a megmérettetésen, de megfeledkezett a külföldön élő román állampolgárságú magyarok megszólításáról. A döntő menet végkifejlete nem kérdéses: Johannis győz. Ezekre a megállapításokra jutottak az elemzők a vasárnapi megmérettetés után.
2019. november 12., 08:222019. november 12., 08:22
2019. november 22., 10:552019. november 22., 10:55
„Az eredmények megfelelnek az előzetes várakozásoknak, az első három helyezett pedig elégedett is velük” – kezdte a romániai államfőválasztás értékelését Illyés Gergely. A budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa lapunknak elmondta, Klaus Johannis elsöprő győzelmet aratott, de neki az volt a fontos, hogy a második fordulóban a szociáldemokrata Viorica Dăncilát kapja ellenfélnek. A nemrég megbuktatott szociáldemokrata miniszterelnök nem remélhetett többet, mint bejutni a második fordulóba, hozta a pártja által az európai parlamenti választáson kapott szavazati arányt, ezzel elkerülheti, hogy megbuktassák az alakulaton belül. Az elemző szerint a volt miniszterelnök számára most ez volt a cél.
Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, volt miniszterelnök lesz a hivatalban lévő Klaus Johannis jobboldali államfő ellenfele az államfőválasztás második fordulójában a hivatalos, közel végleges részeredmények szerint.
„Dan Barna némileg alulmúlta a várakozásokat, első látásra túl nagy a távolság közte és Dăncilă között, de ez számára így is siker” – folytatta a főszereplők teljesítményének véleményezését Illyés. Úgy véli,
akivel hasonló diskurzussal egy részben egymást átfedő szavazótábor felé kommunikálnak, és a jövő évi parlamenti választások után együttműködést terveznek. Az elemző szerint ezért volt Barna a jelölt, s nem Dacian Cioloș. „Klaus Johannis pártjánál, a PNL-nél jobban, Dan Barna viszont pártjánál, az USR-nél gyengébben szerepelt. Sok USR-szavazó inkább a végső esélyes Johannisra voksolhatott. De ez így mindenkinek megfelelt, Cioloș vélhetően jobb eredményt ért volna el” – hangsúlyozta a szakértő.
Ami az RMDSZ szereplését illeti, Illyés Gergely nyomatékosította, hogy a szövetség jelöltje több szavazatot szerzett, mint öt éve. „Itt két körülményre hívnám fel a figyelmet: időközben Klaus Johannis népszerűsége jelentősen megkopott a magyarok körében, lehettek olyanok, akik 2014-ben már az első körben rá adták a voksukat, de most nem. Másrészt a 2014-es elnökválasztáson indult még egy magyar jelölt, Szilágyi Zsolt, aki akkor 53 ezer voksot szerzett. Most ezzel nem kellett számolni” – értékelte az eredményt a politikai elemző.
Sportkifejezéssel élve két arany-, három ezüst- és egy bronzérmet szerzett Kelemen Hunor a vasárnapi államfőválasztáson, ha azt nézzük, hogy megyei lebontásban milyen és hány dobogós helyezéseket ért el. Az RMDSZ jelöltje ezúttal is sok szavazatot kapott a Kárpátokon túlról.
Illyés Gergely a döntő forduló kimenetelét firtató kérdésünkre leszögezte:
Mint mondta, a második fordulóban a hivatalban lévő államfő toronymagas esélyes. „A jelenlegi államfő számára az egyetlen veszélyes jelenség az lehet, ha a Johannis támogatói is úgy érzik, lefutott a mérkőzés, és nem mennek el szavazni. De a távolmaradás nem lehet olyan mértékű, hogy veszélybe kerülne az elnök győzelme” – fogalmazott a szakértő.
Egyirányú út. A Székelyföldön jól mozgósított az RMDSZ, ám a külföldön élő erdélyi magyarok elhanyagolva érezhették magukat
Fotó: Gábos Albin
Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője az M1 magyarországi közszolgálati hírcsatornának nyilatkozva azt mondta, Kelemen Hunor kampánya egyetlen hibától eltekintve viszonylag jó volt. Szerinte az RMDSZ jelöltje azon kevés államelnökjelöltek közé tartozik, akik komolyan is vették az elnökválasztási kampányt. Hozzátette, a hiba véleménye szerint az volt, hogy
Kiemelte, Magyarországon, de akár Ausztriában is tarthatott volna kampánybeszédet Kelemen Hunor. A szakértő úgy véli, a kampány során elhanyagolták azt a tényt, hogy a kivándorlási hullám nemcsak a román etnikumú állampolgárokat érintette az országban, hanem nagyon sok romániai magyart is, akik így elhanyagolva érezhették magukat.
Dan Barna gyenge eredményével kapcsolatban Vladimir Ionaș, az Avangarde közvélemény-kutató cég szociológusa Facebook-oldalán közzétett értékelésében arra emlékeztetett, hogy két héttel az európai parlamenti választásokat követően az USR szavazóinak 34 százaléka úgy vélte, nincs szükség külön államfőjelöltre, inkább Johannist kellene támogassa a szövetség. A szakértő szerint a vasárnapi megmérettetés után indokolt átgondolni az USR vezetőinek: még mindig érdemes-e szorgalmazniuk az előre hozott választásokat. Azt is megjegyezte, hogy
A szociológus egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti, illetve az önkormányzati választásokon az egyetemisták nem tudnak majd ott szavazni, ahol tanulnak, oda kell utazniuk, ahova a személyi igazolványuk alapján van bejelentve a lakcímük.
Dan Andronic, az Evenimentul Zilei publicistája óriási kudarcnak nevezte Dan Barna szereplését, s „szerény győzelemnek” Dăncilă eredményét. Elemzésében úgy vélte, nagy a különbség a közösségi hálózatok buborékja és az aprólékos szavazatgyűjtés között. „Ismét bebizonyosodott, hogy a lájkok, a tetszésnyilvánítások voksra váltása illúzió” – állapította meg a bukaresti elemző.
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) értékelése szerint a Kelemen Hunor államelnökjelölt által elért eredmény a magyar pártok és politikai szervezetek összefogásának a hiányát tükrözik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a kormány nem készül leépítésekre az egészségügyben.
Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság a volt államfőket megillető juttatásokat eltörlő törvénymódosítást – értesült hivatalos forrásokból az Agerpres. A keresetet Traian Băsescu kezdeményezte 2022-ben.
A romániai polgárok többsége szerint Románia rossz irányba halad, és az Ilie Bolojan vezette új kormány sem lesz képes jó irányba fordítani – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Keddi ülése után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) állásfoglalást tett közzé, amely szerint a bírák és ügyészek bérezése és nyugdíjazásuk rendszere nem kiváltság, hanem a jogállásuk alapvető eleme.
Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött kedden a ploiești-i bíróság. Az ítélet nem jogerős. A volt turisztikai minisztert jelenleg a ploiești-i megyei sürgősségi kórházban ápolják, miután vasárnap egy epehólyagműtéten esett át.
Volt szovjet tagköztársaságokból származó külföldieknek román személyazonossági iratokat kiállító bűnszövetkezet tagjaira csaptak le kedden a hatóságok Botoșani megyében – közölte a román legfőbb ügyészség.
A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!