Fotó: Videófelvétel
Joghurttal öntötte le egy tüntető Mihai Chirică jászvásári (Iași) polgármestert a román fejedelemségek, Havasalföld és Moldva egyesülésének 162. évfordulója tiszteletére rendezett vasárnapi ünnepségen.
2021. január 24., 17:172021. január 24., 17:17
2021. január 24., 17:512021. január 24., 17:51
A román „kis egyesülés” egyik fontos helyszínének számító moldvai városban az évforduló megünneplése mellett tüntetést is szerveztek, amelynek résztvevői a Moldvát és Erdélyt összekötő autópálya mielőbbi megépítését sürgették. Az egyik demonstráló ekkor joghurtot spriccelt a polgármesterre.
Cătălin Drulă közlekedési miniszter évfordulós ünnepi üzenetében arra hívta fel a figyelmet, a 162 évvel ezelőtt létrejött egyesülés óta még ma sincsenek összekötve Románia történelmi régiói autópályával és korszerű vasútvonallal. Úgy vélte, az 1859-es történelmi esemény tanulsága az, hogy szolidaritással és egységgel biztosítható Románia fejlesztése.
Az országban tömegrendezvények nélkül ünnepelték meg vasárnap a román fejedelemségek egyesülésének 162. évfordulóját, erre az alkalomra szánt ünnepi üzenetében Klaus Iohannis államelnök a közigazgatás központosításának felszámolását szorgalmazta. Az elnöki hivatal honlapján olvasható, az MTI által idézett üzenetben Iohannis kifejtette, a központosított közigazgatáson túl kell lépni, mert akadálya Románia modernizációjának. Szorgalmazta a decentralizációt, aminek nyomán az önkormányzatoknak több hatáskört kell biztosítani, ugyanis az elnök szerint jobban ismerik az emberek szükségleteit és hatékonyabban meg tudják oldani a hátrányos helyzetű régiók problémáit. Az elnök ismét felemelte szavát az állami intézmények átpolitizáltsága ellen, és úgy vélte, hogy semmi jót nem hoz, ha az állami intézményekbe politikai szempontok alapján neveznek ki személyeket.
Florin Cîțu miniszterelnök egy közösségi oldalon közzétett nyilatkozatban úgy vélte, hogy a román nemzet céljainak teljesítése szempontjából a történelem folyamán mindig az egység képezte a legfontosabb erőt, és csak ezzel az egységgel lehet megvédeni most az egészséget, illetve helyreállítani a gazdaságot a koronavírus-járvány után.
A román közvélemény „kis egyesülésnek” nevezi azt a történelmi eseményt, amikor 1859. január 24-én a havasalföldi küldöttek Alexandru Ioan Cuza moldvai fejedelmet választották vezetőjükké, s ezzel létrejött a modern román állam.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!