Fotó: Bíró Blanka
Kihirdette Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amely a trianoni szerződés napjává nyilvánítja június 4-ét Romániában – közölte szerdán a bukaresti elnöki hivatal.
A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amihez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.
A törvényjavaslatot a román diplomáciát 2012 és 2014 között irányító Titus Corlățean szociáldemokrata (PSD) szenátor terjesztette a parlament elé, amely május 13-án nagy többséggel – 21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással – szavazta meg, hogy Romániában hivatalos ünneppé váljon az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békediktátum évfordulója. „A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történt visszatérését szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte” – írta a törvénytervezet indoklásában a szociáldemokrata szenátor. Az MTI által idézett Corlățean szerinte ez a dokumentum képezi a kétoldalú román-magyar kapcsolatok alapját, és úgy értékeli: a mai Európai Unióban elfogadhatatlan minden olyan próbálkozás, amely „a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul”.
Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament által hozott Trianon-törvény sem tudja megváltoztatni – mutatott rá az RMDSZ elnöke. A román törvényhozók arra számítottak, hogy Klaus Iohannis kihirdeti a törvényt a trianoni szerződés idei századik évfordulója előtt. Az elnök azonban előbb alkotmányossági óvást emelt a jogszabály ellen, majd miután az alkotmánybíróság elutasította a kifogásait, visszaküldte a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek.
Alkotmányossági óvásában Iohannis azzal érvelt, hogy a törvény sérti a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, felülvizsgálati kérelmében pedig azt kifogásolta, hogy a törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, és arra figyelmeztette a parlamentet, hogy Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek. Miután a törvényhozás másodszor is változatlan formában erősítette meg a Trianon-törvényt, az államfő már nem tagadhatta meg hatályba léptetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A belföldi vasúti személyforgalom 80 vonatjáratát fogja érinteni a vasárnap hajnali óraátállítás – tájékoztatott szombaton a Román Vasúttársaság (CFR).
Tizenkét megye összesen 42 településén okozott károkat a rossz idő pénteken, szombat reggelre már 14 megye 54 települése volt érintett.
A tartalékosok mozgósításával és a lakosság védelmi célú felkészítésével kapcsolatos álhírek terjedésére figyelmeztetett pénteken a védelmi minisztérium az Inforadar platformon.
Románia üdvözli a rijádi béketárgyalások eredményeit, fekete-tengeri országként kiemelt figyelemmel követi a tűzszünetre, ennek ellenőrzésére, a hajózás biztonságára vonatkozó egyeztetéseket és kész részt venni a fekete-tengeri tűzszünet felügyeletében.
Vádat emelt a legfőbb ügyészség az aradi robbantásos merényletben meggyilkolt üzletember lánya, Laura Bîlcea ellen. Ioan Crișant 2001 májusában „végezték ki” maffiamódszerekkel, a vádhatóság szerint a robbantás elkövetőit az áldozat lánya bérelte fel.
Az ipari építményekre kivetett oszlopadót magáncégek esetében a nettó érték 1 százalékában, az állami létesítmények esetében értékük 0,5 százalékában szabták meg.
Románia 27 településén háztetőket rongált meg, fákat és villanypóznákat döntött ki a viharos szél pénteken – közölte az országos katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Erdélyben készülnek Románia saját gyártású harci drónjai – jelentette be a bukaresti gazdasági minisztérium.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt mondja, Emil Hurezeanu külügyminiszterrel „nincs semmi problémája”, de a külügyminisztérium intézményével kapcsolatban vannak fenntartásai.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pénteken kijelentette, hogy „a magyarok nem Románia ellenségei”, Victor Ponta elnökjelölt pedig „mellébeszél”, amikor azt mondja, hogy soha nem támogatná egy RMDSZ-es pénzügyminiszter kinevezését.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás