Idén sem lesz államfő a bányák fel-felbukkanó réme

Miron Cozma államfő lenne

Miron Cozma régóta szeretne államfő lenni (archív felvétel)

Fotó: Facebook/Miron Cozma

A 2024-es államfőválasztásokra alakult Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön elutasította Miron Cozma jelölési iratcsomóját.

Krónika

2024. október 04., 11:132024. október 04., 11:13

2024. október 04., 11:202024. október 04., 11:20

A volt Zsil völgyi bányászvezér függetlenként szándékozott indulni a 2024-es államfő-választásokon, de a BEC szerint csupán a jelölés elfogadását kérelmező dokumentumot nyújtotta be – közölte az Agerpres. A jelölés elfogadását elutasító döntésében a BEC rámutat: Miron Cozma azt állította, hogy az Állandó Választási Hatóság és a 2019-es elnökválasztásra alakult Központi Választási Iroda őrizetében maradt a benyújtott támogatói lista,

amely 50 dossziéba rendezett 311 436 aláírást tartalmaz, és kérte ennek a listának a használatát az idei választásokhoz. A BEC szerint ez nem törvényes.

Ezen kívül Miron Cozma nem csatolta kérelméhez sem a jelöltség elfogadásáról szóló, sem a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatot, sem az arról szóló nyilatkozatát, hogy nem volt a Securitate tagja és nem is működött együtt a román titkosrendőrséggel – olvasható a Központi Választási Iroda határozatában. Miron Cozma a határozat közzétételétől számított 24 órán belül megtámadhatja a döntést az alkotmánybíróságon.

A 70 éves volt bányászvezér kedden balhét is rendezett a Központi Választási Iroda épületében, amiért nem hajlandók nyilvántartásba venni a 2019-ben „gyűjtött” támogató aláírásokat. Amelyek nagy részét amúgy öt évvel ezelőtt is érvénytelennek nyilvánították, és emiatt Cozma 2019-ben sem indulhatott az államfőválasztáson.

Akkor a BEC megállapította, hogy több száz oldalnyi kézjegyet fénymásoltak, a 309 ezer aláírásból 270 ezret hamisnak ítéltek meg.

Miron Cozma az 1990-es évek rettegett szakszervezeti vezetője volt, ő irányította az úgynevezett bányászjárásokat. 1990 júniusában a bukaresti Egyetem téren tüntetéseket szerveztek, a demonstrálók békésen fejezték ki elégedetlenségüket az akkori politikai hatalommal, Ion Iliescu államfővel és a kormánnyal szemben.

Ügyészségi vádiratok szerint 1990. június 11-12-én az állami hatóságok úgy döntöttek, hogy erőszakos támadást indítanak a bukaresti Egyetem téren tüntetők ellen. A tüntetések elfojtásában törvénysértő módon részt vettek a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról. Az 1990. június 13-án reggel elindított megtorló akciók során négy személyt halálos lövés ért, két személyt megerőszakoltak, 1315 személy fizikai vagy lelki sérülést szenvedett, 1214 embert pedig politikai okokból jogtalanul megfosztottak a szabadságától.

Az ügyben számos, végeláthatatlan büntetőeljárás indult. Az egyik vádlott a Bukarestbe vonult bányászok vezére, a börtönt már többször megjárt Miron Cozma. Az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolt egykori szakszervezeti vezető idén augusztusban a legfőbb ügyészségen azt nyilatkozta,

bányászjárás nem is volt, és ő maga nem tartózkodott Bukarestben 1990. június 13-án.

„Milyen bányászjárás? Mindannyian Iliescut támogatjátok. Nem volt bányászjárás. Ti öltétek meg ezeket Bukarestben. Ti és Iliescu. Én nem is voltam Bukarestben június 13-án” – mondta Cozma.

korábban írtuk

Miron Cozma: „Milyen bányászjárás? Nem volt bányászjárás”
Miron Cozma: „Milyen bányászjárás? Nem volt bányászjárás”

Megjelent hétfő reggel a legfőbb ügyészségen Miron Cozma. A Zsil-völgyi bányászok egykori szakszervezeti vezetőjét az 1990-es bányászjárások ügyében hallgatják ki, amelyben emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolják.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Fejenként közel 200 ezer lejes „búcsúajándékot” adna három távozó tagjának az alkotmánybíróság

Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul

Fejenként közel 200 ezer lejes „búcsúajándékot” adna három távozó tagjának az alkotmánybíróság
2025. július 01., kedd

Cseke: 2025-ben biztosított a bölcsődeprogram finanszírozása

2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.

Cseke: 2025-ben biztosított a bölcsődeprogram finanszírozása
2025. július 01., kedd

Tiltakoznak a pótlékok csökkentése miatt az adóhivatali dolgozók, az ország megbénításával fenyegetőznek

Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.

Tiltakoznak a pótlékok csökkentése miatt az adóhivatali dolgozók, az ország megbénításával fenyegetőznek
2025. július 01., kedd

CSM-elnök: összeomlik az igazságügyi rendszer, ha 65 évre emelik a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.

CSM-elnök: összeomlik az igazságügyi rendszer, ha 65 évre emelik a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát
2025. június 30., hétfő

Megágyazott a hírszerzés adócsalással szembeni bevetésének a CSAT

Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.

Megágyazott a hírszerzés adócsalással szembeni bevetésének a CSAT
2025. június 30., hétfő

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók

Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.

Megnyirbálta a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát, munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a dolgozók
2025. június 30., hétfő

Parajdi sóbánya: két forgatókönyv került terítékre a védelmi tanács ülésén Bukarestben

Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).

Parajdi sóbánya: két forgatókönyv került terítékre a védelmi tanács ülésén Bukarestben
2025. június 30., hétfő

A nyugdíjasok is tiltakoznak a kormány tervezett intézkedései ellen

A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.

A nyugdíjasok is tiltakoznak a kormány tervezett intézkedései ellen
2025. június 30., hétfő

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt

Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.

Országszerte spontán sztrájkot robbantottak ki a közalkalmazottak a tervezett megszorítások miatt