Miron Cozma régóta szeretne államfő lenni (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Miron Cozma
A 2024-es államfőválasztásokra alakult Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön elutasította Miron Cozma jelölési iratcsomóját.
2024. október 04., 11:132024. október 04., 11:13
2024. október 04., 11:202024. október 04., 11:20
A volt Zsil völgyi bányászvezér függetlenként szándékozott indulni a 2024-es államfő-választásokon, de a BEC szerint csupán a jelölés elfogadását kérelmező dokumentumot nyújtotta be – közölte az Agerpres. A jelölés elfogadását elutasító döntésében a BEC rámutat: Miron Cozma azt állította, hogy az Állandó Választási Hatóság és a 2019-es elnökválasztásra alakult Központi Választási Iroda őrizetében maradt a benyújtott támogatói lista,
Ezen kívül Miron Cozma nem csatolta kérelméhez sem a jelöltség elfogadásáról szóló, sem a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatot, sem az arról szóló nyilatkozatát, hogy nem volt a Securitate tagja és nem is működött együtt a román titkosrendőrséggel – olvasható a Központi Választási Iroda határozatában. Miron Cozma a határozat közzétételétől számított 24 órán belül megtámadhatja a döntést az alkotmánybíróságon.
A 70 éves volt bányászvezér kedden balhét is rendezett a Központi Választási Iroda épületében, amiért nem hajlandók nyilvántartásba venni a 2019-ben „gyűjtött” támogató aláírásokat. Amelyek nagy részét amúgy öt évvel ezelőtt is érvénytelennek nyilvánították, és emiatt Cozma 2019-ben sem indulhatott az államfőválasztáson.
Miron Cozma az 1990-es évek rettegett szakszervezeti vezetője volt, ő irányította az úgynevezett bányászjárásokat. 1990 júniusában a bukaresti Egyetem téren tüntetéseket szerveztek, a demonstrálók békésen fejezték ki elégedetlenségüket az akkori politikai hatalommal, Ion Iliescu államfővel és a kormánnyal szemben.
Ügyészségi vádiratok szerint 1990. június 11-12-én az állami hatóságok úgy döntöttek, hogy erőszakos támadást indítanak a bukaresti Egyetem téren tüntetők ellen. A tüntetések elfojtásában törvénysértő módon részt vettek a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a SRI erői, valamint több mint tízezer bányász és más munkás az ország több pontjáról. Az 1990. június 13-án reggel elindított megtorló akciók során négy személyt halálos lövés ért, két személyt megerőszakoltak, 1315 személy fizikai vagy lelki sérülést szenvedett, 1214 embert pedig politikai okokból jogtalanul megfosztottak a szabadságától.
Az ügyben számos, végeláthatatlan büntetőeljárás indult. Az egyik vádlott a Bukarestbe vonult bányászok vezére, a börtönt már többször megjárt Miron Cozma. Az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolt egykori szakszervezeti vezető idén augusztusban a legfőbb ügyészségen azt nyilatkozta,
„Milyen bányászjárás? Mindannyian Iliescut támogatjátok. Nem volt bányászjárás. Ti öltétek meg ezeket Bukarestben. Ti és Iliescu. Én nem is voltam Bukarestben június 13-án” – mondta Cozma.
Megjelent hétfő reggel a legfőbb ügyészségen Miron Cozma. A Zsil-völgyi bányászok egykori szakszervezeti vezetőjét az 1990-es bányászjárások ügyében hallgatják ki, amelyben emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel vádolják.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
szóljon hozzá!