Fotó: Facebook/Poliţia de Frontieră Română
Döntő jelentőségűnek tartja a német kancellár schengeni bővítésre vonatkozó támogató nyilatkozatát Barabás T. János elemző, aki szerint a román tagságot eddig ellenző holland parlament is igennel fog szavazni az ügyben. Mint lapunknak elmondta, magyar érdek is Románia csatlakozása, amely jó eséllyel jövő évben következhet be.
2022. szeptember 02., 08:352022. szeptember 02., 08:35
2022. szeptember 02., 08:372022. szeptember 02., 08:37
Olaf Scholz német kancellár néhány nappal ezelőtt Prágában azt mondta, Románia, Horvátország és Bulgária megfelel a schengeni tagság valamennyi technikai követelményének, s azon fog dolgozni, hogy ezek az országok nyerjék el a teljes jogú tagságot. Mekkora a súlya ennek a nyilatkozatnak? – kérdeztük a témában Barabás T. János elemzőt.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint bizonyosra vehető, hogy a német kancellár pártoló nyilatkozatát egyeztette a francia kormányzattal, tehát döntő jelentőségű az Európai Unióban.
amelyek lényege a szavazási és döntéshozási folyamat reformja (többségi szavazás vétójog nélkül), a belső és külső piacok bővítése, munkaerőreform (ezért is helyezték kilátásba az EU bővítését), mindezekre alapozhat az információs gazdaság forradalma, és a közös védelem megszervezése.
„Scholz nyilatkozata azt jelzi, hogy a schengeni bővítés inkább gazdasági téma, amiben a németek illetékesebbek, míg a franciák elsősorban biztonsági kérdésekben vezérszónokok” – állapította meg a Krónikának Barabás T. János.
Felvetésünkre, miszerint a holland parlament egy 2012-es határozatában elutasította Románia csatlakozását, s ezt a döntést most felül kellene bírálni Hágában, Barabás T. János arra emlékeztetett, hogy a schengeni övezetbe történő felvételt az EU valamennyi tagállama törvényhozásának el kell fogadnia
„A jelenlegi liberális többségű holland parlament várhatóan igennel fog szavazni, de a diplomáciai tárgyalások során megkérik ennek az árát. Hollandia a legnagyobb befektető Romániában, üzleti világuk érdeke a vámpontok eltörlése. Ugyanakkor ismeretes, hogy a hollandok gyakran nehezményezték a romániai romák és az alternatív szexuális beállítottságúak vélt emberi jogi sérelmeit, valamint a dunai és tengeri hajózás gondjait” – mutatott rá a szakértő.
Ami Magyarország hozzáállását illeti, a kolozsvári származású elemző kiemelte: magyar érdek, hogy a szomszéd Románia fejlődjön.
„Ismeretes az a balkáni mentalitás, hogy haljon meg a szomszéd kecskéje is, vagyis ha nekünk rosszul megy, akkor a szomszédnak is meg kell nehezíteni a dolgát. Hál’ Istennek Magyarország és Románia túltette magát ezen a mentalitáson, a gazdasági kapcsolatok kitűnőek. Magyarországnak az is fontos, hogy a magyar közösség könnyebben kapcsolódjon az anyaországhoz” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Kiemelte azt is: a korszerű gyáripar percre pontosan kell beszállítson alkatrészeket az EU-ban, mivel ezzel sokat lehet megtakarítani, például nincs szükség raktározásra. Végül azon kérdésünkre, hogy van-e esély arra, hogy Románia már idén csatlakozzon a Schengen-övezethez, a szakértő azt mondta: az uniós tagállamok törvényhozásainak ratifikálási folyamata miatt inkább csak jövőre reális a tagság.
Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú uniós tagság valamennyi technikai követelményének – jelentette ki Prágában Olaf Scholz. Klaus Iohannis üdvözölte a személyes elköteleződést.
Az új kormány megalakításáról szóló tárgyalások egyelőre még zajlanak, de akár már hétfőn elkészülhet a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések első „vázlata” – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Június 10. és 16. között szervezik meg az ország 447 vizsgaközpontjában az érettségi írásbeli vizsgáit.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
szóljon hozzá!