Fotó: Securityconference.org
Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú uniós tagság valamennyi technikai követelményének – jelentette ki Prágában Olaf Scholz. Klaus Iohannis üdvözölte a személyes elköteleződést.
2022. augusztus 29., 16:272022. augusztus 29., 16:27
2022. augusztus 29., 16:532022. augusztus 29., 16:53
A német kancellár hétfőn Prágában azt nyilatkozta, hogy a schengeni övezet létrehozása az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, amelyet oltalmazni és bővíteni kell, majd kijelentette, hogy Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú tagság valamennyi technikai követelményének. „Azon fogok dolgozni, hogy ezek az országok nyerjék el a teljes jogú tagságot” – ígérte a német kancellár.
„Üdvözlöm Olaf Scholz német kancellár mai prágai bejelentését, miszerint Németország támogatja Románia schengeni csatlakozását. Ez országunk stratégiai célja, és Románia egyértelműen megfelel minden technikai követelménynek. Köszönöm neki a személyes elköteleződését” – írta az Agerpres szerint Iohannis egy Twitter-üzenetben.
Olaf Scholz német kancellár támogatása fontos megerősítése a német partnerek részéről annak, hogy Románia készen áll a schengeni csatlakozásra, ami az egész Európai Unió javát szolgálná - jelentette ki ugyanakkor hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök. A kormányfő azt írta a Twitteren, üdvözli, hogy a német kancellár támogatja, hogy Románia a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon. „Ez fontos megerősítése a német partnerek részéről annak, hogy Románia készen áll a schengeni csatlakozásra, ami az egész Európai Unió javára válna” – fogalmazott.
A miniszterelnök Facebook-bejegyzést is írt a témáról. Ebben kiemelte, a schengeni övezethez való csatlakozás fontos célkitűzése volt az országnak már az uniós csatlakozás óta. Hozzátette, Románia felelősen kezelte az Európai Unió külső határait, folyamatosan bizonyítva, hogy képes megvédeni az EU-t és annak polgárait. „A román állampolgárok megérdemlik, hogy élvezzék a schengeni tagság biztosította rugalmasságot a személyek és áruk szabad mozgása tekintetében. Így a román export új lendületet kaphat, és elfelejthetjük a sorban állást a schengeni térség határátkelőinél” – írta a miniszterelnök.
Olaf Scholtz hétfőn Prágában az Európai Unió jövőjéről tartott előadást a Károly Egyetemen, számolt be az MTI. Többek között kijelentette, hogy az Európai Uniónak a közeljövőben fel kellene vennie tagjai közé egyebek között a nyugat-balkáni országokat, Ukrajnát, Moldovát vagy Georgiát. Olaf Scholz, aki egynapos látogatást tesz Prágában,
A kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy „ebben a kibővített unióban növekedni fognak a tagállamok közti különbségek, ami politikai érdekeiket, gazdasági befolyásukat és szociális rendszereiket illeti”. Úgy vélte, hogy „ott, ahol ma konszenzus van megkövetelve, minden további tagállammal növekszik annak kockázata, hogy valamelyik ország kihasználja vétójogát és akadályozni fogja a többiek fejlődését”. Leszögezte:
A kancellár előadásában ugyanakkor javasolta, hogy Európában jöjjön létre egy új közös légvédelmi rendszer, amely „egész Európa számára hasznos lenne”, másfelől olcsóbb és hatékonyabb lenne annál, ha mindenki saját rendszert működtet.
Olaf Scholz támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia államfő elképzelését egy új európai politikai közösség létrehozásáról, amely lehetővé tenné az EU tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal.
Ukrajnával kapcsolatban Olaf Scholz felhívta az EU-tagállamokat, hogy „vonják szorosabbra soraikat, oldják meg a régi konfliktusokat és keressenek új megoldásokat. Németország addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg arra szükség lesz” – húzta alá. Megjegyezte, hogy Németország a közeljövőben újabb fegyvereket szállít Ukrajnának.
Az ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között.
Akciócsoport jön létre, amely megvizsgálja, mire van szükség egy olyan logisztikai központ kialakításához a spanyolországi Castellon tartományban, amely támogatást nyújthat az ott élő román állampolgároknak. Nőtt a természeti csapás áldozatainak száma.
Bezár Európa utolsó, Vlagyimir Iljics Leninnek szentelt múzeuma a finnországi Tamperében.
Az eddigi információk szerint nincsenek román állampolgárok a spanyolországi árvizek halálos áldozatai között; 22 román állampolgárt eltűntként tartanak nyilván – nyilatkozta csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A múlt hétvégi vitatott georgiai parlamenti választásokon leadott szavazatok részleges újraszámlálása megerősítette a kormánypárt győzelmét – közölte a választási bizottság csütörtökön az AFP francia hírügynökséggel.
Lezárják az orosz ostrom által fenyegetett donyecki Pokrovszk városának egyes részeit a védelmi előkészületek miatt – mondta Szerhij Dobrjak, a pokrovszki katonai közigazgatás vezetője a Szuszpilne közszolgálati médiumnak szerdán.
Az Egyesült Államok megpróbál „diplomáciai megoldást találni minden érintett féllel” – mondta Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő szerdán az Egyesült Államok és Izrael Libanonról folytatott tárgyalásait megelőzően.
A madridi kormány szerda esti tájékoztatása szerint 95-re emelkedett az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradások halálos áldozatainak száma Spanyolországban. A román külügy is közölte a potenciális román áldozatok számát.
Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán.
Legkevesebb 63 halálos áldozata van az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradásoknak Spanyolországban – közölték a hatóságok szerdán. Médiajelentések szerint a katasztrófa során több román állampolgár is életét vesztette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!