Fotó: Securityconference.org
Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú uniós tagság valamennyi technikai követelményének – jelentette ki Prágában Olaf Scholz. Klaus Iohannis üdvözölte a személyes elköteleződést.
2022. augusztus 29., 16:272022. augusztus 29., 16:27
2022. augusztus 29., 16:532022. augusztus 29., 16:53
A német kancellár hétfőn Prágában azt nyilatkozta, hogy a schengeni övezet létrehozása az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, amelyet oltalmazni és bővíteni kell, majd kijelentette, hogy Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú tagság valamennyi technikai követelményének. „Azon fogok dolgozni, hogy ezek az országok nyerjék el a teljes jogú tagságot” – ígérte a német kancellár.
„Üdvözlöm Olaf Scholz német kancellár mai prágai bejelentését, miszerint Németország támogatja Románia schengeni csatlakozását. Ez országunk stratégiai célja, és Románia egyértelműen megfelel minden technikai követelménynek. Köszönöm neki a személyes elköteleződését” – írta az Agerpres szerint Iohannis egy Twitter-üzenetben.
Olaf Scholz német kancellár támogatása fontos megerősítése a német partnerek részéről annak, hogy Románia készen áll a schengeni csatlakozásra, ami az egész Európai Unió javát szolgálná - jelentette ki ugyanakkor hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök. A kormányfő azt írta a Twitteren, üdvözli, hogy a német kancellár támogatja, hogy Románia a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon. „Ez fontos megerősítése a német partnerek részéről annak, hogy Románia készen áll a schengeni csatlakozásra, ami az egész Európai Unió javára válna” – fogalmazott.
A miniszterelnök Facebook-bejegyzést is írt a témáról. Ebben kiemelte, a schengeni övezethez való csatlakozás fontos célkitűzése volt az országnak már az uniós csatlakozás óta. Hozzátette, Románia felelősen kezelte az Európai Unió külső határait, folyamatosan bizonyítva, hogy képes megvédeni az EU-t és annak polgárait. „A román állampolgárok megérdemlik, hogy élvezzék a schengeni tagság biztosította rugalmasságot a személyek és áruk szabad mozgása tekintetében. Így a román export új lendületet kaphat, és elfelejthetjük a sorban állást a schengeni térség határátkelőinél” – írta a miniszterelnök.
Olaf Scholtz hétfőn Prágában az Európai Unió jövőjéről tartott előadást a Károly Egyetemen, számolt be az MTI. Többek között kijelentette, hogy az Európai Uniónak a közeljövőben fel kellene vennie tagjai közé egyebek között a nyugat-balkáni országokat, Ukrajnát, Moldovát vagy Georgiát. Olaf Scholz, aki egynapos látogatást tesz Prágában,
A kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy „ebben a kibővített unióban növekedni fognak a tagállamok közti különbségek, ami politikai érdekeiket, gazdasági befolyásukat és szociális rendszereiket illeti”. Úgy vélte, hogy „ott, ahol ma konszenzus van megkövetelve, minden további tagállammal növekszik annak kockázata, hogy valamelyik ország kihasználja vétójogát és akadályozni fogja a többiek fejlődését”. Leszögezte:
A kancellár előadásában ugyanakkor javasolta, hogy Európában jöjjön létre egy új közös légvédelmi rendszer, amely „egész Európa számára hasznos lenne”, másfelől olcsóbb és hatékonyabb lenne annál, ha mindenki saját rendszert működtet.
Olaf Scholz támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia államfő elképzelését egy új európai politikai közösség létrehozásáról, amely lehetővé tenné az EU tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal.
Ukrajnával kapcsolatban Olaf Scholz felhívta az EU-tagállamokat, hogy „vonják szorosabbra soraikat, oldják meg a régi konfliktusokat és keressenek új megoldásokat. Németország addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg arra szükség lesz” – húzta alá. Megjegyezte, hogy Németország a közeljövőben újabb fegyvereket szállít Ukrajnának.
Nagyszabású rendőrségi művelet zajlik egy lövöldözés után a hesseni Bad Nauheim városában, miután szombat délután 6 óra körül két férfit agyonlőttek egy lakóház előtt.
Ferenc pápa kerekesszékben ülve megjelent a Szent Péter-bazilikában, és a főoltárnál imádkozott a nagyszombat esti virrasztás szertartása előtt.
Ha tényleg megvalósul a teljes tűzszünet húsvét idejére, akkor Ukrajna azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg azt az április 20. utáni időszakra is – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton az X-en.
A szentszéki sajtóközpont bejelentette, hogy Ferenc pápa húsvét vasárnap jelen kíván lenni a Szent Péter téren az ünnepi misét követő Urbi et Orbi áldáson. Ferenc pápa virágvasárnap jelent meg a Szent Péter téren rövid időre.
Oroszország egyoldalúan ideiglenes tűzszünetet hirdetett Ukrajnában április 19-től április 21-ig, a döntést Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be. A Kreml bízik benne, hogy Kijev is betartja a megállapodást.
A NATO adminisztratív területein a Politico című brüsszeli lap információi szerint megkezdődött az eddigi „gender-inkluzív” nyelvhasználat helyett a hagyományos megszólítások, terminológiák visszaállítása.
Jézus keresztútjával a mai világban is naponta szembetalálkozunk Ferenc pápa meditációi szerint, amelyek szövegét a római Colosseumnál felelevenedő stációkon olvassák fel péntek este.
Ha nem jön létre béke az orosz-ukrán háborúban, „akkor azt hiszem, az elnök (Donald Trump) valószínűleg eljut egy olyan pontra, amikor azt mondja: oké, ennyi volt” – közölte Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök „okos” hozzáállást sürgetett Európában a bevándorláshoz csütörtökön Washingtonban a Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után tartott sajtóeseményen.
A Hamász egy magas rangú Hamász-tisztségviselő szerint elutasította a hét elején benyújtott izraeli tűzszüneti javaslatot, és helyette egy „átfogó” javaslatot kért a háború befejezésére.
szóljon hozzá!