Fotó: Facebook/Poliţia de Frontieră Română
Döntő jelentőségűnek tartja a német kancellár schengeni bővítésre vonatkozó támogató nyilatkozatát Barabás T. János elemző, aki szerint a román tagságot eddig ellenző holland parlament is igennel fog szavazni az ügyben. Mint lapunknak elmondta, magyar érdek is Románia csatlakozása, amely jó eséllyel jövő évben következhet be.
2022. szeptember 02., 08:352022. szeptember 02., 08:35
2022. szeptember 02., 08:372022. szeptember 02., 08:37
Olaf Scholz német kancellár néhány nappal ezelőtt Prágában azt mondta, Románia, Horvátország és Bulgária megfelel a schengeni tagság valamennyi technikai követelményének, s azon fog dolgozni, hogy ezek az országok nyerjék el a teljes jogú tagságot. Mekkora a súlya ennek a nyilatkozatnak? – kérdeztük a témában Barabás T. János elemzőt.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője szerint bizonyosra vehető, hogy a német kancellár pártoló nyilatkozatát egyeztette a francia kormányzattal, tehát döntő jelentőségű az Európai Unióban.
amelyek lényege a szavazási és döntéshozási folyamat reformja (többségi szavazás vétójog nélkül), a belső és külső piacok bővítése, munkaerőreform (ezért is helyezték kilátásba az EU bővítését), mindezekre alapozhat az információs gazdaság forradalma, és a közös védelem megszervezése.
„Scholz nyilatkozata azt jelzi, hogy a schengeni bővítés inkább gazdasági téma, amiben a németek illetékesebbek, míg a franciák elsősorban biztonsági kérdésekben vezérszónokok” – állapította meg a Krónikának Barabás T. János.
Felvetésünkre, miszerint a holland parlament egy 2012-es határozatában elutasította Románia csatlakozását, s ezt a döntést most felül kellene bírálni Hágában, Barabás T. János arra emlékeztetett, hogy a schengeni övezetbe történő felvételt az EU valamennyi tagállama törvényhozásának el kell fogadnia
„A jelenlegi liberális többségű holland parlament várhatóan igennel fog szavazni, de a diplomáciai tárgyalások során megkérik ennek az árát. Hollandia a legnagyobb befektető Romániában, üzleti világuk érdeke a vámpontok eltörlése. Ugyanakkor ismeretes, hogy a hollandok gyakran nehezményezték a romániai romák és az alternatív szexuális beállítottságúak vélt emberi jogi sérelmeit, valamint a dunai és tengeri hajózás gondjait” – mutatott rá a szakértő.
Ami Magyarország hozzáállását illeti, a kolozsvári származású elemző kiemelte: magyar érdek, hogy a szomszéd Románia fejlődjön.
„Ismeretes az a balkáni mentalitás, hogy haljon meg a szomszéd kecskéje is, vagyis ha nekünk rosszul megy, akkor a szomszédnak is meg kell nehezíteni a dolgát. Hál’ Istennek Magyarország és Románia túltette magát ezen a mentalitáson, a gazdasági kapcsolatok kitűnőek. Magyarországnak az is fontos, hogy a magyar közösség könnyebben kapcsolódjon az anyaországhoz” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Kiemelte azt is: a korszerű gyáripar percre pontosan kell beszállítson alkatrészeket az EU-ban, mivel ezzel sokat lehet megtakarítani, például nincs szükség raktározásra. Végül azon kérdésünkre, hogy van-e esély arra, hogy Románia már idén csatlakozzon a Schengen-övezethez, a szakértő azt mondta: az uniós tagállamok törvényhozásainak ratifikálási folyamata miatt inkább csak jövőre reális a tagság.
Horvátország, Románia és Bulgária megfelel a teljes jogú uniós tagság valamennyi technikai követelményének – jelentette ki Prágában Olaf Scholz. Klaus Iohannis üdvözölte a személyes elköteleződést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A roncsautóprogram módosított pályázati útmutatója szerint idén 18 500 lejjel támogatja az állam az elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás autók vásárlását.
Románia gazdasági helyzete annyira súlyos, hogy bárki is kerüljön hatalomra és bárki is legyen a miniszterelnök, ha Ilie Bolojan „holnap távozik”, akkor is meg kell hozni a szükséges intézkedéseket – jelentette ki Cătălin Drulă.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint a közüzemi és egyéb szolgáltatók 21 százalékos áfát alkalmaztak a júliusi fogyasztásra, noha az áfamelés csak augusztus 1-től lépett érvénybe.
A Richter-skála szerint 4,4-es erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 18 perckor az olténiai Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A kötelező heti óraszám kettővel történő megemelése után a tanárok mintegy 98,6 százaléka ugyanabban az iskolában marad, 1,4 százalékuk pedig más tanintézetekben is fog tanítani – közölte pénteken az oktatási minisztérium.
Népszavazást követel Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke arról, hogy Románia támogassa-e feltétlenül Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, ahogy azt csütörtökön a védelmi minisztérium közölte.
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.
Őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Radu Cristian mangaliai polgármestert.
A külföldi munkaerő alkalmazása nem a román állampolgárok rovására történik, hanem végső megoldást jelent a helyi munkaerő-hiányra – figyelmeztet a Munkaerő-importőrök Szövetsége (PIFM).
A Bukarest és Kijev közötti vasúti személyszállítás újraindításáról állapodott meg Románia és Ukrajna – jelentette be Ionel Scrioșteanu, a bukaresti közlekedésügyi minisztérium államtitkára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!