Fotó: Wikipédia
Ötödik generációs, korszerű F-35-ös vadászgépeket vásárol Románia az Egyesült Államoktól – erről döntött keddi ülésén az ország Legfelsőbb Védelmi Tanácsa (CSAT).
2023. április 11., 14:072023. április 11., 14:07
2023. április 11., 14:312023. április 11., 14:31
A Klaus Iohannis államfő elnökletével összeült testület ülése utáni közleményben rámutatnak: a szilárd, hiteles, interoperábilis, rugalmas és hatékony operatív légvédelmi képességek fejlesztése, amelyek mind a NATO- és EU-tagságból fakadóan vállalt kötelezettségek teljesítésére, mind pedig az esetleges agresszió elrettentésére szolgálnak, alapvető feltétele Románia védelempolitikai céljainak elérésének.
„A védelmi képességek említett spektruma többek között a saját erők védelmét szolgáló, megerősített lég- és rakétavédelmi képességeket, valamint fejlett és diverzifikált, nagy hatótávolságú precíziós tűz- és csapásmérő képességeket foglal magában” – tették hozzá.
„Ezek a repülőgépek, amelyek fejlett szenzorok széles skálájával, illetve valós idejű titkosított információcsere-képességgel rendelkeznek mind a légi platformokkal, mind a földi védelmi rendszerekkel, emellett operatív harctéri képkezelési képességgel, valamint nagy pontosságú intelligens lőszerekkel is, lehetővé teszik a légi fölény elérését és fenntartását, ami a nemzeti légtérben a szuverenitás biztosításának és szükség esetén védelmének előfeltétele” – olvasható az elnöki hivatal sajtóközleményében.
Klaus Iohannis államfő már korábban is beszélt arról, hogy a középtávú haderőfejlesztési tervek között F-35-ösök beszerzése is szerepel.
Azonban még hosszú ideig kell várni, amíg F-35-ösök szelhetik a román égboltot: 2030 utánra irányozták elő az áttérést erre a típusra.
A román légierőnek jelenleg 17 Portugáliától használtan vásárolt, de felújított F-16-os vadászgépe van, emellett MiG-21 LanceR-ekkel is rendelkezik, de a korábbi, nem egyszer halálos balesetek miatt megkezdték a kivonásukat a hadrendből.
A testület ülésén más nemzetbiztonsági kérdéseket is megvitattak.
Leszögezték: Románia továbbra is határozottan, egységesen és hatékonyan lép fel szövetségeseivel és partnereivel együtt a biztonság és stabilitás előmozdítása érdekében a fekete-tengeri térségben, amely az euroatlanti biztonság szempontjából stratégiai fontosságú terület. A cselekvés alapvető mércéje továbbra is a nemzetbiztonság szavatolása, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság támogatása pedig közvetlenül hozzájárul Románia biztonságának megerősítéséhez.
A legkorszerűbb vadászbombázó erősítheti a román légierőt
Az F–35 Lightning II (korábbi nevén X–35 JSF, azaz Joint Strike Fighter, angolul „Közös Csapásmérő Vadászrepülőgép”) ötödik generációs, egy hajtóműves vadászbombázó repülőgép, amelyet kiterjedt nemzetközi kooperációban a Lockheed Martin, valamint fő partnerei a BAE Systems és a Northrop Grumman fejlesztenek, az Egyesült Államok és több más ország (Egyesült Királyság, Ausztrália, Hollandia, Olaszország) számára. A repülőgéppel az F–16 Fighting Falcon, az F/A–18 Hornet, a Harrier és az F–117 Nighthawk repülőgépeket tervezik leváltani.. 2015 júliusában állt szolgálatba az első tengerészgyalogos repülőszázad, amely F-35-tel repül. 2016. augusztus 2-án az F-35 hivatalosan is hadrendbe állt.
Az Aviatika.hu szerint a lopakodó technológia az F-35 Joint Strike Fighter példátlan képességeiben csúcsosodott ki. Könnyen karbantartható, 5. generációs lopakodó kialakításával, a pilóta helyzetismeretét támogató rendszerével és magasan integrált küldetési rendszereivel az F-35 Lightning II nagy túlélő képességű és halálos a mai fejlett légvédelmi fenyegetettségi környezetekben is.
Az F-35-ös nagy teljesítményű avionikai csomagja páratlan helyzetismeretet biztosít a pilóták számára. Egyetlen F-35-ös képes gyorsabban és pontosabban meghatározni háromszögeléssel egy radarantenna helyzetét, mint három F-16CJ (SEAD változat) hasonló helyzetben. Az F-35-ös valós időben képes nagy felbontású SAR-térképet készíteni a teljes területről, és autonóm módon azonosítani a kikapcsolt üzemmódban lévő radar antennát is, drámaian csökkentve a célzásra fordított időt.
Egy négy gépből álló F-35-ös csapásmérő kötelék sokkal több kárt okozhat a földön, mint egy több, mint 20 gépből álló modern 4+generációs csapásmérő kötelék a fenti forgatókönyv szerint – mutat rá az Aviatika.hu.
Ugyanakkor a gép ára is a képességeihez mérhető: felszereltségtől függően a 80 millió dollár körüli lehet.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!