Ligia Deca oktatási miniszter történelmi pillanatnak nevezte az új oktatási törvények elfogadását. Mint hangsúlyozta, az ezekbe foglalt intézkedések hozzájárulnak majd az iskolaelhagyás visszaszorításához, a funkcionális analfabetizmus leküzdéséhez, a tanulóközpontú oktatáshoz, az iskolai szegregáció megelőzéséhez és a biztonsági feltételek megteremtéséhez az oktatási folyamat valamennyi résztvevője számára.

A felsőoktatási törvényről a tárcavezető elmondta, a jogszabályban szereplő reformok hozzájárulnak, hogy a fiatalok megvalósítsák álmaikat, megfelelő karriert válasszanak és „a demokratikus Románia aktív polgáraiként” éljenek. „Az új törvény csökkenteni hivatott az egyetemi lemorzsolódást, és második esélyt teremt a fiataloknak a továbbtanulásra. Ezen kívül jelentősen nemzetköziesíti a hazai felsőoktatást” – sorolta Deca.

Ezt az intézkedést nagy várakozás előzte meg a versenyszférában, és jelentős uniós támogatásban is részesül. A tervezet több, a tanárok támogatását szolgáló intézkedést is tartalmaz, például azt, hogy az egyetemek a jóváhagyott költségvetési keretek között növelhetik az alapfizetéseket a tanárok tevékenységének és teljesítményének függvényében.

Az oktatási törvények elfogadását az RMDSZ is a tavaszi parlamenti ülésszak legfőbb célkitűzésének minősítette, és előkészítése során azt tartotta szem előtt, hogy az anyanyelvi oktatás hatályos szabályozásai ne szűküljenek. A szövetség a szenátusi elfogadást követően úgy értékelte: kibővülnek a kisebbségi oktatásról szóló rendelkezések. A szövetség a pozitívumok közé sorolta, hogy a minisztériumnak külön országos programot kell indítania a román nyelv oktatására vonatkozóan a kisebbségek számára.

A többletfeladatot elvégző óvónők esetében a román nyelv oktatását ezentúl a tanítókhoz hasonlóan különóraként fogja fizetni a minisztérium a kisebbségi tanintézmények esetében. A felsőoktatásban újból elérhetővé válnak a dupla szakosítások, amelyekkel a tanárhiányt lehet majd ellensúlyozni, és a törvény szövegébe bekerült az a kitétel, miszerint a diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok kivételek – sorolta az RMDSZ közleménye.

A törvény szövegébe bekerült az a kitétel, miszerint a diákok azon a nyelven felvételizhetnek az egyetemre, amilyen nyelven tanultak a középiskolában, és ez alól csak a nemzetbiztonsági szakok kivételek. Azokon az egyetemi szakokon, ahol nincs az állami rendszerben kisebbségi nyelven oktatás, ott elkülönített helyeket kell biztosítani a kisebbségeknek. Például az állatorvosi szakon nem lehet magyarul tanulni, így a román szakon különítenek el helyeket kisebbségi diákoknak. Az eredetileg érvényben levő 10 hely 25 helyre növekedett, és kibővült az érintettek listája a kisebbségi diákokkal. Abban az esetben, ha ezek a helyek nem töltődnek fel, újraoszthatóak lesznek, így 10 helyett akár 20 helyet is elfoglalhat magyar diák az adott felsőoktatási szakirányon.

Az évi tandíj maximum az infláció értékével növelhető; A hallgatók a tömegközlekedésre ezentúl az 50 százalékos kedvezmény helyett 90 százalékos kedvezményben részesülnek, míg a külföldön tanuló egyetemisták is féláron vehetik igénybe a vasúti szállítást.

Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) több ízben is kérte, hogy küldjék vissza a tervezetet az oktatási bizottsághoz, igénylésüket azonban elutasították. A két ellenzéki alakulat a törvénytervezet ellen szavazott. Cătălin Drulă, az USR elnöke bejelentette, hogy a Ludovic Orban vezette Jobboldali Erő alakulattal közösen alkotmányossági óvást nyújtanak be a törvénycsomag ellen a taláros testületnél.