Fotó: Román Határrendészet
Arra figyelmeztetett egy kormánypárti román képviselő, hogy a Romániában működő osztrák és holland cégek bánhatják, ha a két ország megvétózza Románia schengeni csatlakozását. Pavel Popescu liberális honatya a cégeket negatívan érintő törvénytervezeteket ígér.
2022. november 21., 19:242022. november 21., 19:24
Az osztrák és a holland cégeket „büntető” törvények kidolgozásával fenyeget Pavel Popescu, a kormány második legnagyobb alakulata, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője arra az esetre, ha a két ország megvétózná Románia csatlakozását a schengeni övezethez. A kormánypárti politikus közösségi oldalán vasárnap figyelmeztetett erre az eshetőségre, túlcsorduló önteltséggel vádolva meg Ausztriát és Hollandiát, amelyek szerinte „elvonási tüneteket produkálnának az orosz gáz és a kolumbiai kokain túladagolása nélkül”. „Ha (Isten őrizz) Románia az év végéig nem csatlakozik a schengeni övezethez, megmondom, mit teszek én, egyszerű parlamenti képviselőként: mandátumom hátralevő két évét olyan törvényeknek és politikai tevékenységnek szentelem, amelyek közvetlenül érintik majd a Romániában jelen levő osztrák (alapvetően orosz) és holland cégeket és érdekeket” – hangsúlyozta Popescu. A képviselő emlékeztetett: 2019-ben a kínai beruházások megakadályozását jelentette be a stratégiai ágazatokban, és tartotta a szavát.
– fogalmazott a honatya. Popescu szerint mindez nem minősül „politikai fenyegetésnek”, csupán „határozott ígéret”, mivel néhány politikus, aki nem nyúlt bele az érintett cégek által kínált „mézesbödönbe”, megelégelte a helyzetet.
Figyelmeztetés. Pavel Popescu osztrák és holland cégek vegzálását helyezte kilátásba
Fotó: Facebook/Pavel Popescu
A politikus nem nevezte meg konkrétan, milyen eszközökre gondolt, de sajtóértesülések szerint különadókról lehet szó. Popescu tegnap elmondta, magánvéleményt fogalmazott meg, amelyről nem egyeztetett Nicolae Ciucă miniszterelnökkel.
Popescu annak apropóján fogalmazta meg a figyelmeztetést, hogy – mint arról beszámoltunk – Gerhard Karner osztrák belügyminiszter pénteken úgy nyilatkozott, Bécs nem támogatja a három országnak a belső határőrizet megszüntetését feltételező schengeni egyezményhez történő csatlakozását. A tárcavezető a Kurier című lapnak úgy fogalmazott, „a külső határok rendszere nem működik”, ennek következtében alkalmatlannak tartja a schengeni övezet megnyitását új országok előtt. Karner szerint ilyen körülmények közepette nem jött el az ideje, hogy szavazzanak az egyezmény kiterjesztéséről.
– szögezte le az osztrák belügyér. Gerhard Karner felhívta a figyelmet, hogy Ausztria fogadja az Európába a balkáni útvonalon keresztül érkező migráció egy részét. Hozzátette, az osztrák hatóságok ebben az évben 90 ezer migránst tartóztattak fel Ausztria területén, közülük 75 ezer illegális bevándorlót egyetlen más uniós tagállamban sem regisztráltak.
Fotó: Beliczay László
mint megírtuk, Mark Rutte holland miniszterelnök a jogállamiság, a korrupcióellenes harc és a szervezett bűnözés leküzdése terén elért eredményektől teszi függővé a román EU-csatlakozás támogatását, nemrég pedig két svéd parlamenti párt, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt és a kisebbségi kormányt kívülről támogató Svéd Demokraták is jelezték, hogy ellenzik a schengeni övezet bővítését. Álláspontjukat a Romániából érkező bevándorlók jelentette biztonsági problémákkal indokolták.
Amúgy nem Popescu az egyetlen politikus, aki „büntetné” a vétózó országokat: mint arról beszámoltunk, Sorbán Levente, a Bihar megyei Alsólugas polgármestere a holland termékek bojkottjára szólított. A Krónikának elmondta, a holland vétó kapcsán zavarja, hogy „Románia ezt lenyeli, nem tesz senki semmit”, holott véleménye szerint gazdasági alapon nyomást lehetne gyakorolni a hollandokra. Adrian Năstase volt miniszterelnök is hasonló bejelentést tett: mint mondta, nem vásárol holland termékeket, és sem holland üzletláncban nem vásárol, sem holland bankon keresztül nem bonyolít tranzakciót.
A holland termékek bojkottjára szólított a közösségi hálón Sorbán Levente, a Bihar megyei Alsólugas polgármestere. Az RMDSZ-es elöljáró így bírná rá Hollandiát arra, hogy támogassa Románia schengeni csatlakozását.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra, az összegből mintegy 2,6 millió személy részesül.
A gyorshajtók jövő héten sehol nincsenek biztonságban Európában, így Romániában sem. Európa-szerte április 15–22. között közös akció keretében végez ellenőrzést a rendőrség, elsősorban a gyorshajtókat szűrik ki.
Idén március végén 4 752 548 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3890-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2247 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Az április 5-11. közötti héten több mint 9100 rendőr teljesített járőrszolgálatot az iskolák környékén, különösen a diákok érkezése és távozása körüli időpontokban a tanulók és a tanárok biztonságának növelése érdekében.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
szóljon hozzá!