Versenyhelyzet. Az államfői tisztség sorsa Ciucă és Ciolacu között dőlhet el
Fotó: Haáz Vince
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti koalíció a decemberi parlamenti választásokat követően is megmaradhat, és az államfői tisztség sorsa és a két párt elnöke között dőlhet el – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
2024. szeptember 16., 11:022024. szeptember 16., 11:02
A CURS közvélemény-kutató által augusztus második felében végzett felmérés vasárnap nyilvánosságra hozott eredményei szerint
A harmadik helyen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) áll, a szélsőséges pártra a válaszadók 14 százaléka szavazna, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 11 százalékkal a negyedik.
Több párt nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt, a Népi Mozgalom Pártot (PMP) 4 százalékon mérték.
Az államfőjelöltek versenyében is a kormánypártok jelöltjei vezetnek, hasonló sorrendben, mint a pártok esetében.
A harmadik helyen álló George Simion AUR-vezérre 13 százalék szavazna, akárcsak a függetlenként induló Micea Geoană volt NATO főtitkár-helyettesre.
Bejelentette szerdán Mircea Geoană, a NATO napokban leköszönt főtitkár-helyettese, hogy jelölteti magát az idei romániai államfőválasztáson.
Mint ismeretes,
A következő a sorban Elena Lasconi, az USR elnöke, aki 10 százalékot szerezne, őt Diana Șoșoacă követi 6 százalékkal, majd a függetlenként induló Cristian Doaconescu és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök követi egyaránt 4 százalékos támogatottsággal.
A felmérés augusztus 13. és 27. között készült 1067 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 3 százalék.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
szóljon hozzá!