Verseny. A CURS szerint a jelenlegi koalíció vezetőinek egyike lehet a következő államfő
A jelenlegi bukaresti kormánykoalíció két pártjának vezetői közül kerülhet ki a következő államfő – derül ki egy új felmérésből.
2024. szeptember 27., 18:012024. szeptember 27., 18:01
A CURS által szeptemberben készített felmérés szerint a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke,
A NATO független jelöltként induló korábbi főtitkár-helyettese, Mircea Geoană csupán a harmadik helyen végezne, és nem jutna be a második körbe – korábban a közvélemény-kutatások zöme még őt hozta ki az első helyen, és neki adta a legnagyobb esélyt az államfői tisztség elnyerésére.
A negyedik helyen Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség )USR) elnöke áll 12 százalékkal, George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke az ötödik 11 százalékkal, míg Diana Șoșoacă, az SOS Románia jelöltje a voksok 7 százalékát kapná.
A független Cristian Diaconescu 4, Cristian Terheș, a Román Nemzeti Konzervatív Párt (PNCR) jelöltje pedig 2 százalékot kapna.
Rákérdeztek a pártok támogatottságára is.
Eszerint a PSD a voksok 31 százalékával nyerné meg a választásokat, a dobogóra a PNL (23 százalék) és az AUR (13) férne még fel.
Az USR 12, az SOS Románia 7, az RMDSZ 5, a Népi Mozgalom Párt – Jobboldal Ereje szövetség pedig 4 százalékot kapna.
A kérdezőbiztosok arra is rákérdeztek, hogy a válaszadóük szerint az ország jó vagy rossz irányba halad?
Megkérdezték azt is, mennyire fontos a választópolgárok számára az, milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek az elnökjelöltek.
47 százalék válaszolta azt, hogy nagyon sokat, 38 százalék szerint sokat, míg 11 százalék szerint kevésbé, 2 százalék szerint pedig nagyin kicsit vagy egyáltalán nem számít, milyen diplomája van egy jelöltnek.
A felmérés szeptember 10. és 23. között készült 1067 fős mintán, a hibahatár 3 százalékos.
Mint arról beszámoltunk,
Abban megegyezik a CURS kutatásával, hogy Ciolacu az első, Geoană pedig a harmadik helyen végezne, a második helyen azonban George Simion AUR-vezért hozta ki 19 százalékkal, Ciucát pedig a negyedik helyre sorolta 13 százalékkal.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezére között dőlne el az államfői tisztség sorsa, ha most tartanák az elnökválasztást – derül ki egy friss felmérésből.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A közlekedés biztonsága érdekében sebességkorlátozásokat vezetnek be a következő napokban egyes vasúti pályaszakaszokon – közölte vasárnap a Román Vasúttársaság.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap kijelentette, lemond a tisztségéről, ha nem készül el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) új informatikai rendszere.
A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoznak hétfőn a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az oktatási szakszervezetek tagjai.
Daniel David oktatási miniszter szerint „egyelőre idén nem változik semmi” a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját illetően, és valószínűleg jövőre, de talán két év múlva sem. A tárcavezető ugyanakkor kitart a megmérettetés megreformálása mellett.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!