Palástosok „forradalma”. A Kolozs megyei táblabíróság dolgozói is csatlakoznak az országos tiltakozáshoz
Fotó: Rostás Szabolcs
Országszerte felfüggesztették tevékenységüket az igazságszolgáltatás dolgozói szolgálati nyugdíjuknak a kormány által tervezett módosítása miatt. A miniszterelnök a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács vezetőségével tárgyal.
2023. június 20., 14:162023. június 20., 14:16
2023. június 20., 15:402023. június 20., 15:40
A bírák és ügyészek felháborodását az váltotta ki, hogy a különnyugdíjak reformja befolyásolná speciális illetményük összegét, valamint az igazságszolgáltatás dolgozói nyugdíjazásának feltételeit. Kedden az ország számos törvényszéke és bírósága rendkívüli közgyűlést hívott össze, és a testületek úgy ítélték meg, hogy a tervezett törvénymódosítások áthágják a bírák függetlenségét és alkotmány szavatolta státuszát.
Tiltakozásuk során a perek többségét elhalasztják, és csak bizonyos esetek tárgyalását tűzik napirendre. Ezek közé tartoznak a bűnvádi eljárások során elrendelt előzetes letartóztatások, a házkutatások, kiskorúakkal kapcsolatos ügyek, gyermekelhelyezések, a távoltartási végzések. Csatlakoztak az országos tiltakozó akcióhoz többek között a Kolozs, valamint a Bihar megyei táblabíróság munkatársai is. Kedden délután Marcel Ciolacu miniszterelnök tárgyalóasztalhoz ült a nyugdíjreform és az emiatt kirobban tiltakozás kapcsán a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) vezetőivel; a megbeszélésen részt vesz Alina Gorghiu igazságügy-miniszter és Nicolae Ciucă volt kormányfő, a szenátus elnöke is.
A munkaügyi minisztériumhoz passzolja a problémát az igazságügyi tárca vezetője
Alina Gorghiu igazságügy-miniszter a tiltakozásra úgy reagált, hogy tiszteletben tartja a bírák és ügyészek szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, ám szerinte nem a tiltakozás, hanem a párbeszéd orvosolhatja az igazságügyben felmerülő problémákat. A tárca élére a koalíciós vetésforgó során került liberális (PNL) miniszter közölte, hogy a romániai társadalom elvárja a kormány által kilátásba helyezett nyugdíjreformot. „Erkölcsileg megállja a helyét az az elv, miszerint egyetlen nyugdíj sem haladhatja meg a szolgálati idő alatt kapott bér mértékét” – szögezte le Gorghiu. Hozzátette azt is, a különnyugdíjak reformjára vonatkozó tervezet elfogadása az országos helyreállítási és rezilienciaterv (PNRR) egyik fejezetét képezi, ilyen formában pedig a munkaügyi minisztérium hatáskörébe tartozik.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) nemrég élesen bírálta a különnyugdíjakról szóló törvénytervezetet, hangsúlyozva, hogy a nyugdíjkorhatár „hirtelen” emelése esetén 2025-ig több mint 1500 bíró és ügyész fog nyugdíjba vonulni. A testület Marius Budăi munkaügyi miniszter bejelentésére reagált, miszerint a nem járulékalapú, úgynevezett különleges nyugdíjak rendszerének reformja kapcsán az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken abban állapodtak meg, hogy fokozatosan 65 évre emelik a nyugdíjkorhatárt valamennyi román állampolgár számára.
A romániai bírák és ügyészek érdekvédelmi szervezetei nyílt levélben kérték Ursula von der Leyen uniós főbiztost és Didier Reynders igazságügyi biztost, hogy járjanak közben a különnyugdíjak reformjának azonnali felfüggesztéséért. Az aláírók egyúttal „képmutatással és felelőtlenséggel” vádolják az Európai Bizottságot, amiért az igazságszolgáltatás képviselői helyett a kormánnyal tárgyalt a reformról, és jóváhagyta a különnyugdíjakat szabályozó törvény tervezetének módosításait.
Emlékeztettek, hogy az elmúlt egy évben több száz bíró hagyta el a romániai igazságügyet, amelyben jelenleg több mint 1100 betöltetlen állás van. Szerintük a bírák és az ügyészek jogállására irányuló „fenyegetések” csak súlyosbítottak az amúgy is személyzethiánnyal küszködő igazságszolgáltatás helyzetén. Úgy vélik, a szenátusban elfogadott változathoz képest a képviselőház napirendjére került előterjesztés „elfogadhatatlan és átláthatatlan módon átírja” a különnyugdíjakat szabályozó törvény tervezetét. A négy érdekvédelmi szervezet szerint az igazságszoltatás függetlenségének semmibevételét jelenti, hogy az Európai Bizottság nem konzultált velük a különnyugdíjak szabályozásának tervezett módosításairól.
Romániában jelen pillanatban összesen 4452 bíró és ügyész részesül különleges nyugdíjban az állami nyugdíjpénztár összesítése szerint. Időskori juttatásuk átlagos értéke 20 159 lej, amiből 18 894 lejt az állami költségvetésből fizetnek ki, és mindössze a visszamaradó összeg megy az állami nyugdíjalapból. A bírák körében már tavaly nyugállományba vonulási hullámot váltottak ki a speciális nyugdíjuk esetleges megvonását, valamint a nyugdíjkorhatáruk megemelését pedzegető kormányzati jelzések.
Élesen bírálta pénteken a bukaresti Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a különnyugdíjakról szóló törvénytervezetet, hangsúlyozva, hogy a nyugdíjkorhatár „hirtelen” emelése esetén 2025-ig több mint 1500 bíró és ügyész fog nyugdíjba vonulni.
Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.
Jóváhagyta a kormány hétfői ülésén a szív-, az érrendszeri és az agyi érbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló ötéves országos stratégiát.
A romániaiak 71 százaléka szerint rossz irányba tart az ország jelenleg, és a lakosság 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a Flashdata közvélemény-kutatásából.
Dacian Cioloș volt technokrata miniszterelnök neve is felmerült a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vagy a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) lehetséges vezetőjeként – közölte több román sajtóorgánum saját értesülésre hivatkozva.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 12 megyéjére.
A romániai polgárok többsége mélységesen kiábrándult az állami intézményekből, korruptnak tartja a rendszert, és úgy értékeli, az egyéni tehetség keveset számít a kapcsolatokhoz képest – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Populizmus, ha valaki miniszterként vagy egy állami vállalat igazgatójaként a saját fizetését csökkenti – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
A költségvetési hiány leszorítását célzó, adóemeléseket is tartalmazó megszorító intézkedések csupán ideiglenesek – ezzel igyekezett a polgárokat megnyugtatni Nicuşor Dan államfő hétfői sajtótájékoztatóján.
Bizalmatlansági szavazással kell szembenéznie a kormánynak hétfőn: Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványát a képviselőház és a szenátus délutá 15 órától kezdődő együttes ülésén vitatják meg és bocsátják szavazásra.
Elena-Simina Tănăsescut választotta meg az alkotmánybíróság elnökévé vasárnap a testület plénuma.
szóljon hozzá!