Tisztázatlan üzletek. A fertőtlenítőbotrányba belebukott Hexi Pharmát ezer szál fűzi a szolgálatokhoz
Bár a bukaresti sajtó évek óta tényként ír egyes vállalatok és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) kapcsolatáról, bírósági döntés eddig nem igazolta a titkosszolgálatok üzleti szerepvállalását. A politikusok óvatosan fogalmaznak a kérdésben, egyes elemzők szerint ugyanakkor a fedett cégek körüli botrányok a szolgálatok belső harcának jegyében zajlanak.
2019. február 13., 08:332019. február 13., 08:33
A bukaresti bíróság nemrég feloszlatta a gyógyászati termékeket forgalmazó, Cipruson bejegyzett Hexi Pharma román vállalatot, amelyre hatszázezer eurós bírságot is kirótt, és börtönbüntetésre ítélte a cég vezetőit. A társaság informális kapcsolatrendszere révén a romániai kórházak és egészségügyi intézmények majdnem kizárólagos szállítója volt tizennégy éve. A 2016-ban ötmillió eurós forgalmat lebonyolító cég hamisított, hígított fertőtlenítőszerei miatt több ápolt meghalt, de más, a piaci ár többszöröséért eladott terméke is káros volt az egészségre – foglalta össze Barabás T. János elemző a Hexi Pharma dicstelen történetét.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet kolozsvári származású vezető kutatója arra emlékeztetett, hogy oknyomozó újságírók kiderítették:
a SRI blokkolta a rendőrségen, valamint a bíróságokon a cég ellen tett feljelentéseket (nem adott át információt a társaságról az ügyészségeknek, bíróságoknak), ugyanakkor a vállalat vidéki megbízottjai között egykori, illetve aktív SRI-tisztek voltak. Barabás T. János lapunknak elmondta, a cégvezetők csupán strómanok,
Ezért is kerülhettek ki a kormánypárti sajtóba adatok az ügyről – tette hozzá az elemző.
„A SRI ezen csoportja képes volt országos szinten megszervezni, és a kórházakra kényszeríteni egy kereskedelmi gyártóhálózatot anélkül, hogy Romániában be lettek volna jegyezve hivatalosan. Az eset arra derít fényt, hogy Románia bűnszövetkezetként működő érdekcsoportok által fogva tartott állam, amely nem fog tudni az európai elvárásoknak megfelelően modernizálódni” – véli Barabás T. János.
Csoma Botond, a bukaresti parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának tagja szerint a román hírszerzés üzleti tevékenységével, fedett cégeivel kapcsolatban nagyon sok legenda kering. Mint az RMDSZ-es képviselő lapunknak elmondta, az illetékes parlamenti bizottság ülésén meghallgatott Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) elnöke mesének nevezte a háttércégek létét. „Természetesen a SRI vezetőjének állítását nehéz leellenőrizni. Kizárni nem tudom, hogy a titkosszolgálatok bizonyos szálakon kapcsolódnak a gazdasági élethez, de jelenleg csak a hírszerzési igazgató azon jegyzőkönyvbe vett válaszára tudok hivatkozni, amelyet a kérdésemre adott. Ennek értelmében a SRI-nek nincs cége, s tulajdonrésze sincs más vállalatban” – fogalmazott a kolozsvári politikus. Arra a kérdésünkre, hogy mennyire tartja reálisnak a titkosszolgálatok különböző csoportjai közötti harcokat, Csoma Botond csak annyit mondott: elképzelhetőnek tartja azokat.
A jelenleg zajló költségvetési vita kapcsán aziránt érdeklődtünk az RMDSZ képviselőjénél, támogatna-e a magyar formáció egy olyan, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről érkező javaslatot, amely a SRI büdzséjének csökkentését szorgalmazná, ahogyan azt Liviu Dragnea PSD-elnök felvetette. Csoma Botond elmondta, ő maga is túl nagynak tartja a titkosszolgálatok költségvetését, hiszen
„Amikor ez a kérdés korábban felmerült, a hírszerzési oldalról arra hivatkoztak, hogy ők nyugati társaiknál több tevékenységet végeznek, például külön kórházat vagy titkos küldeményeket szállító belső postát is működtetnek. De ez nyilván nem reális magyarázat az összegre” – hangsúlyozta a politikus, aki ugyanakkor csupán politikai nyilatkozatoknak nevezte a csökkentésre vonatkozó javaslatokat. Csoma Botond közölte, a SRI átcsoportosított pénzéből gyerekek számára ingyenes D-vitamint biztosító Dragnea-féle felvetést nevetségesnek tartja, a politikus szerint egy komoly elemzésre van szükség, s annak következményeként kell döntéseket hozni a túlméretezett titkosszolgálati költségvetéssel kapcsolatban.
Rátámadtak egy ázsiai ételfutárra Bukarestben, a bántalmazó – akit egy szolgálaton kívüli rendőr ártalmatlanított – arra hivatkozott, hogy „megvédi a hazáját”.
Szeptembertől betiltják az Európai Unió országaiban a TPO-t (trimetil-benzil-foszfin-oxid) tartalmazó kozmetikumok forgalmazását – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Friss felmérés eredményei világítanak rá arra, hogy mit gondolnak a románok az antiszemita, magyarellenes legionárius mozgalomról és a háborús bűnös Ion Antonescuról.
A bukaresti Dragonul Roșu kereskedelmi központ egyik raktárában szerda hajnalban keletkezett tűz következtében jelentősen romlott a levegő minősége a főváros keleti és délkeleti részein.
Mindegyik szakma képviselőinek jogukban áll kifejezni elégedetlenségüket a jogállásukat érintő politikákkal vagy tervezetekkel szemben, de ezt a törvény szigorú betartásával kell megtenniük – nyilatkozta Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Az Észak-erdélyi (A3) autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti több mint 26 kilométeres szakaszán jelenleg az Erbașu építőipari vállalat dolgozik mintegy 540 munkással és 305 géppel.
Tavaly az előző évhez képest 40,2 százalékkal több számítógépes csalást jelentettek Romániában, míg a malware-támadások száma 286,8 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismertetett jelentéséből.
Kiszemelhette kémfőnökeit a májusban megválasztott Nicușor Dan államfő, aki a belföldi titkosszolgálat élére egy ügyvédet, míg a külügyi hírszerzés élére egy karrierdiplomatát készül kinevezni.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Augusztus 18. és 24. között 3850 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 87,2 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte szerdán az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
1 hozzászólás