Évértékelő: az igazságszolgáltatás módosítása, a politikai csatározások és a megosztottság jegyében telt a román centenáriumi év

Évértékelő: az igazságszolgáltatás módosítása, a politikai csatározások és a megosztottság jegyében telt a román centenáriumi év

A „nagy egyesülés” centenáriumát nem a nemzeti egység, hanem a kormányoldal és ellenzék közti éles politikai megosztottság jellemezte

Fotó: Rostás Szabolcs

Románia 2018-ban ünnepelte az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulóját, de az Erdély és a Román Királyság „nagy egyesüléseként” emlegetett esemény centenáriumát nem a nemzeti egység, hanem a kormányoldal és ellenzék közti éles politikai megosztottság jellemezte, az évforduló pedig az igazságszolgáltatás körüli politikai csatározásokkal telt el.

MTI

2018. december 27., 12:292018. december 27., 12:29

A sokat emlegetett centenáriumot végül is – a nemzeti ünnepen egyébként szokásosnak számító, de most minden eddiginél nagyobb szabású – katonai parádéval, és a parlamenti díszülésen elmondott szónoklatokkal tudta le a román politikum, hiszen azok a Kárpátokat átszelő, korábban megálmodott autópályák, amelyek gyakorlatilag is közelebb hozhatnák egymáshoz Erdélyt és a Ókirályságot, nemhogy nem készültek el a centenáriumra, de még építésük sem kezdődött el.

Nem sikerült befejezni az évfordulóra a túlnyomórészt közpénzekből tíz éve épülő Nemzet Megváltása-székesegyházat sem,

de a román ortodox egyház – a katasztrófavédelem rosszallását kiváltva – mégis megszervezett egy nagyszabású oltáravató ünnepet a hatalmas bukaresti katedrális építőtelepén, ahova hívek tízezrei zarándokoltak el.

A centenáriumnál lényegesen többet foglalkozott a román média 2018-ban az igazságszolgáltatással, amely a szociálliberális kormánytöbbség és a jobboldali ellenzék véget nem érő hadakozásának frontvonalává vált. A bukaresti kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) és liberális koalíciós partnere, az ALDE már 2017 elején, közvetlenül hatalomra kerülésük után megpróbálkozott azzal, hogy egy – a büntetőjogot módosító – sürgősségi kormányrendelettel kirántsa az általuk visszaélésekkel vádolt, politikusok tucatjait rács mögé juttató korrupcióellenes ügyészség (DNA) „méregfogát”, de az akkor kirobbant több százezres ellenzéki tüntetések hatására meghátrált,

türelmesebb taktikára váltott és a parlamentre bízta az igazságügyi rendszer megzabolázását, a büntetőjog módosítását.

A kormányoldal 2018-ban arra is gondot fordított, hogy a közvéleménnyel is megértesse érveit. Politikusai minden lehetséges fórumon elmondták: a korrupcióellenes harc ürügyén Romániában az utóbbi években szerintük politikai tisztogatás zajlott, amelyet egy általuk „párhuzamos államnak” nevezett, a DNA és a titkosszolgálatok összefonódásán alapuló sötét háttérhatalom irányít. A kormányoldal szerint az ügyészség mozgásterének korlátozására az ártatlanság vélelmének helyreállítása miatt van szükség, mert fontosabbnak tartják, hogy egyetlen ember se kerüljön ártatlanul börtönbe, mintsem az vezérelje az igazságszolgáltatást, hogy egyetlen bűnös se ússza meg a felelősségre vonást.

A parlament 2018-ban futószalagon gyártotta a kisebb-nagyobb igazságügyi törvénymódosításokat, amelyeket a jobbközép ellenzék rendre megtámadott az alkotmánybíróságon, a jobboldali Klaus Johannis államfő pedig rendre visszaküldött megfontolásra a törvényhozásba. A nyár végére azonban kifogytak a törvények elfogadását lassító alkotmányos eszközökből, így az elnöknek végül is ki kellett hirdetnie a jogszabályokat, amelyek szerinte gyengítik és politikai pórázra kötik az igazságszolgáltatást.

Miközben az ellenzék azt hajtogatta, hogy

a PSD-nek az egyedüli célja, hogy megmentse a börtöntől a korrupcióváddal másodszor is bíróság elé állított elnökét, Liviu Dragneát,

a kormányoldal egy fontos jelképes győzelmet is aratott: az alkotmánybíróság segítségével rákényszerítette Johannist arra, hogy felmentse tisztségéből Laura Codruța Kövesit, a DNA rettegett főügyészét.

Ősszel az Európai Parlament Romániát elmarasztaló határozatot fogadott el, a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság is aggodalmát hangoztatta a román igazságügyi törvénymódosítások miatt, de szociálliberális koalíció nem volt hajlandó visszakozni,

a brüsszeli aggodalmakat minimális kiigazításokkal próbálta leszerelni.

Az ellenzéki szervezetek 2018-ban is megpróbálták tömegdemonstrációkkal megakadályozni az igazságügyi törvények módosítását, de a PSD által alkalmazott apró lépések taktikája eredményesnek bizonyult, a túl gyakori „riadóztatás” nyomán az ellenzéki tüntetések rutinszerűvé és egyre erőtlenebbekké váltak. Egyedül a román diaszpóra hónapokkal korábban meghirdetett augusztusi kormányellenes demonstrációja volt képes az előző évihez hasonló méretű, százezres tömeget megmozgatni,

a demonstráció politikai üzenetét azonban eltérítette a rendbontók által kiprovokált erőszak, a csendőrség erőszakos tömegoszlatása.

 2018-ban először próbálták meg polgári kezdeményezéssel módosítani az alkotmányt Romániában, amikor egy egyházi hátterű mozgalom megpróbálta alaptörvénybe iktatni, hogy a család egy férfi és egy nő házasságán alapul. Az erről kiírt kétnapos népszavazáson azonban hiába közelítette a 92 százalékot az „igenek” aránya, a részvétel nem érte el az érvényességi küszöböt.

A két éven belül harmadik kormányánál tartó PSD úgy tűnik, hogy megtalálta a megfelelő embert a kormányfői posztra – a 2018 elején beiktatott és azóta két bizalmatlansági indítványt is túlélt, és Liviu Dragnea pártelnökkel szemben önállósulni meg sem próbáló – Viorica Dăncilă személyében, akit szokatlan módon saját pártja sem akart megbuktatni.

Mivel 2019 első felében Románia látja el az EU tanácsának sors elnökségét, az év első felében van némi esély arra, hogy elcsendesedjenek Romániában a kormányoldal és a jobboldali elnök közti éles szócsaták, de nem kétséges, hogy az év második felében annál nagyobb erővel fognak ismét felcsattanni, hiszen 2019 az elnökválasztás éve lesz Romániában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 21., kedd

Lesújtó számok: naponta 19 tűzeset van Romániában, a lángok okozzák a legtöbb kárt a lakásokban

Több mint 63,3 millió lejt, azaz mintegy 13 millió eurót fizettek ki a lakástüzek okozta károk fedezésére tavaly a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetségébe (UNSAR) tömörült biztosítótársaságok – közölte kedden a szervezet.

Lesújtó számok: naponta 19 tűzeset van Romániában, a lángok okozzák a legtöbb kárt a lakásokban
2024. május 21., kedd

Jövő évtől már nem kell ingatlanadót fizetni a restaurálás alatt álló műemlék épületek után

Döntéshozó testületként fogadott el kedden a képviselőház egy törvénytervezetet, amelynek értelmében a történelmi, régészeti vagy építészeti műemléknek minősülő épületek tulajdonosai mentesülnek az ingatlanadó kifizetése alól az épület felújítása alatt.

Jövő évtől már nem kell ingatlanadót fizetni a restaurálás alatt álló műemlék épületek után
2024. május 21., kedd

Fizetésemelést követelnek a képviselőházi köztisztviselők – Simonis szerint nettó 5000 lejt kereshetnek

Több mint száz képviselőházi köztisztviselő kezdett spontán tüntetésbe kedd délelőtt az ülésterem előtt. Elégedetlenségük oka az alacsony fizetés, ami állításuk szerint 2017-től nem nőtt.

Fizetésemelést követelnek a képviselőházi köztisztviselők – Simonis szerint nettó 5000 lejt kereshetnek
2024. május 21., kedd

Szankciókra számíthat a parlamentben összeverekedő két képviselő

Ha beigazolódik a Florin Roman és Dan Vîlceanu képviselők közötti, tettlegességig fajuló összeszólalkozásról szóló információ, a képviselőház ügyvivő elnöke kérni fogja a szankcionálásukat.

Szankciókra számíthat a parlamentben összeverekedő két képviselő
2024. május 21., kedd

Kedden is folytatódik a palesztinpárti demonstráció a Bukaresti Egyetemen

Mintegy 20 tüntető ott is aludt a felhúzott sátrakban a Bukaresti Egyetem pszichológiai karának közelében hétfő éjjel, folytatva a hétfőn délután elkezdődött palesztinpárti tiltakozást.

Kedden is folytatódik a palesztinpárti demonstráció a Bukaresti Egyetemen
2024. május 21., kedd

Összeverekedett két volt miniszter a bukaresti parlamentben

Összeverekedett két képviselő – Florin Roman és Dan Vîlceanu – kedden a bukaresti parlamentben.

Összeverekedett két volt miniszter a bukaresti parlamentben
2024. május 21., kedd

Hiába a kiadatás elutasítása, minden áron hazahozatná Románia a korrupció miatt elítélt Pál herceget Máltáról

Nem hagyja annyiban Románia, hogy az illetékes máltai bíróság elutasította a Romániában korrupció miatt szabadságvesztésre ítélt Pál herceg kiadatását.

Hiába a kiadatás elutasítása, minden áron hazahozatná Románia a korrupció miatt elítélt Pál herceget Máltáról
2024. május 20., hétfő

Băsescu: Romániának át kellene adnia egy Patriot légvédelmi rendszert Ukrajnának

Romániának át kellene adnia Ukrajnának a Patriot légvédelmi rakétarendszereket, mert ezáltal részese lenne az orosz hadsereg megállítására tett erőfeszítéseknek – véli Traian Băsescu volt államfő.

Băsescu: Romániának át kellene adnia egy Patriot légvédelmi rendszert Ukrajnának
2024. május 20., hétfő

Palesztinpárti demonstrációt robbantottak ki diákok a Bukaresti Egyetemen

Tengerentúli mintára palesztinpárti tüntetést robbantottak ki hallgatók a Bukaresti Egyetemen, többek között követelve, hogy a felsőoktatási intézmény szakítsa meg együttműködését izraeli intézményekkel.

Palesztinpárti demonstrációt robbantottak ki diákok a Bukaresti Egyetemen
2024. május 20., hétfő

Óránként 12 gyermeket vagy felnőttet ért családon belüli bántalmazás tavaly Romániában

Családon belüli erőszak – a mai társadalom sebezhető pontja?! címmel tartottak hétfőn vitát a parlamentben szakértők és az illetékes állami intézmények, illetve civil szervezetek képviselőinek részvételével.

Óránként 12 gyermeket vagy felnőttet ért családon belüli bántalmazás tavaly Romániában