Rosszul felelt. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter fél nap alatt visszavonta rendeletét
Fotó: Facebook/Andronescu Ecaterina
Miközben súlyos problémát jelent, hogy továbbra sem ismertek a beiskolázási számok, és a tanintézetek nem tudnak osztályokat tervezni, az oktatási minisztérium mindent felborító rendelettel, majd annak visszavonásával „szórakoztatja” az érintetteket.
2019. május 15., 07:372019. május 15., 07:37
2019. május 15., 07:412019. május 15., 07:41
Ismét óriási zűrzavart okoz a romániai oktatásban a rendszer rákfenéje, az évtizedek óta jellemző fejtetlenség. Miután Ecaterina Andronescu tárcavezető hétfői rendeletével „felrobbantotta” a középiskolai felvételi menetrendjét – annak ellenére, hogy annak egyes szakaszai már folyamatban vannak –, a nagy felháborodás láttán kedden délelőtt visszavonta az intézkedést. Ugyanakkor szakemberek szerint jelenleg nem is a rendeletekkel történő „dobálózás” a legnagyobb gond: ennél sokkal égetőbb probléma, hogy
így a tanintézetek vezetői nem tudják, mire számíthatnak, mire készüljenek.
Kedden reggel a tanügyi szakszervezetek heves tiltakozását váltotta ki az Ecaterina Andronescu oktatási miniszter által hétfő este kiadott, 3995-ös számú rendelet, amely annak ellenére módosította (volna) a középiskolai felvételi menetrendjét, hogy annak egyes szakaszai már folyamatban vannak. A Spiru Haret Szakszervezeti Tömb kifogásolta, hogy
Az érdekvédelem szerint az oktatási minisztérium a rendelettel megközelítőleg egy hónappal elhalasztotta a szaknak megfelelő képességeket felmérő, kizáró jellegű vizsgák időpontját. Ezek a sport-, művészeti, tanítóképző és egyéb vokacionális iskolákban előzik meg a nyolcadik osztályt lezáró képességvizsgát és felvételit. Az Agerpres hírügynökség szerint a rendelet alapján ezekre az országos képességfelmérő vizsga előtt csupán néhány nappal került volna sor. Ugyanaz a rendelet május 30-ára halasztja a líceumi és szakiskolai kilencedik osztályok által meghirdetett helyek számának közzétételét, ami pedig a Spiru Haret-szövetség szerint súlyosan érinti a személyzeti mobilitást is. „Törvénytelen, amit az oktatási minisztérium tett. Nem űzhetsz csúfot a gyerekekből, szüleikből és pedagógusokból. Egyes szülők már ma (hétfőn) elmentek a vizsgáztató központokba, hogy gyerekeiket beírassák a képességeket felmérő kizáró jellegű vizsgákra, néhány tanfelügyelőség megkezdte a középiskolákat bemutató börzéket, amelyeket már hónapokkal ezelőtt nekiálltak megszervezni. Az iskoláknak eddig még nem hagyták jóvá a beiskolázási keretszámot, és a hétfő este kiadott rendelet értelmében május végéig nem is fogják” – közölte Marius Ovidiu Nistor, a Spiru Haret elnöke, aki
A „fenyegetőzés” hatásosnak bizonyult: fél nap elteltével megtörtént a visszavonás.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő minderre reagálva a Krónikának elmondta, a nagy fejetlenségben az a legsúlyosabb probléma, hogy – amint a szakszervezetisek is hangsúlyozták – a minisztérium még nem közölte megyékre visszaosztva a jóváhagyott beiskolázási számokat, így senki nem tudja, mire számíthat, mire készüljön. A főtanfelügyelő rámutatott, valószínűleg éppen ezért próbálkozott a minisztérium a menetrend módosításával, ám meghátrált a felháborodás láttán.
Kiss Imre felidézte lapunknak a történések kronológiáját. A megyei tanfelügyelőségek hosszas egyeztetések után januárban nyújtották be a beiskolázási terveket az oktatási minisztériumnak, amely országos szinten összesítette az adatokat, szükség esetén korrigált, és az összesítést benyújtotta jóváhagyásra a kormánynak. Április elején kormányülésen tárgyaltak a beiskolázásról, ám meglepetésre
„Itt viszont megszakadt a fonál. A korábbi években az történt, hogy a jóváhagyott számokat a minisztérium megyékre visszaosztva átküldte a tanfelügyelőségeknek. Ez alapján összeállítottuk a tájékoztató füzetet, hogy melyik iskolában milyen kilencedik osztályok indulnak, az iskolák börzéket szerveztek, népszerűsítve az ajánlatukat. Idén azonban mindez nem történt meg: nem tudjuk, hogy állunk, megyékre lebontva milyen változtatásokat eszközöltek” – részletezte a főtanfelügyelő.
Kiss Imre felidézte, az elmúlt években minimális változások voltak az előterjesztett terv és a jóváhagyott, végleges számok között, idén azonban minden borult. A szakember valószínűnek tartja, a miniszter emiatt akarta elhalasztani egy hónappal a szaknak megfelelő képességeket felmérő, kizáró jellegű vizsgák időpontját, ám a reakciókkal szembesülve meghátrált.
– közölte Kiss Imre, újfent kiemelve: az igazi problémát az jelenti, hogy nincsenek beiskolázási számok. Ugyanis ha a januárban benyújtott tervhez képest változott a jóváhagyott osztályok száma, az egész procedúrát újra kell kezdeni. Egyébként országos szinten hatalmas változásokról beszélnek: ha 500 elméleti osztályt átalakítottak szakiskolai osztállyá, az megyénként több mint tíz osztályt jelent, ez pedig felborítja az egész oktatási hálózatot. „Nem tudjuk, mi lesz ennek a vége. Várakozó álláspontra helyezkedtünk. Június–júliusra minden egymásra halmozódik, csak kapkodni fogunk” – összegezett Kiss.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
2 hozzászólás