Ellentmondásos ítéletek is akadályozzák az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását Romániában

Ellentmondásos ítéletek is akadályozzák az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását Romániában

Fotó: Beliczay László

Egyes titkosított levéltári anyagok hozzáférhetetlensége és a bíróságok ellentmondásos ítéletei is akadályozzák Romániában a huszadik században elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatását – állapították meg hétfőn annak a konferenciának az előadói, amelyet a rendszerváltozás évfordulója előtt tisztelgő „30 éve szabadon” emlékév keretében rendeztek Bukarestben a romániai egyházi ingatlanok tulajdonviszonyainak változásáról.

MTI

2020. február 11., 08:532020. február 11., 08:53

2020. február 11., 08:552020. február 11., 08:55

A Magyarország bukaresti nagykövetsége és kulturális külképviselete által kezdeményezett, a bukaresti Balassi Intézetben tartott fórumon elhangzott: a román állam – nemzeti majd ideológiai célokat követve – az egyházak befolyását akarta megtörni ingatlanvagyonuk és elsősorban iskoláik államosításával. Bár a rendszerváltás után Bukarest a teljes visszaszolgáltatás elvét hirdette meg, a restitúció eredményével minden felekezet elégedetlen. A konferencián – amelyen több nyugati ország nagykövetségének képviselője és Miguel Maury Buendía érsek, apostoli nuncius is jelen volt – Adrian Petcu, a Securitate irattárát vizsgáló országos tanács kutatója arról beszélt: a román ortodox egyházat már a 19. században Alexandru Ioan Cuza szekularizációs törvénye megfosztotta birtokai jelentős részétől, így ezekre nem vonatkoznak a rendszerváltás utáni restitúciós törvények.

Az egyháznak azt a 188 ezer hektárnyi bukovinai erdővagyont sem sikerült visszaperelnie, amelyet a kommunista időben államosítottak.

Camelia Moldoveanu, a romániai zsidók történelmét kutató központ képviselője elmondta: az 1920-ban létrejött Nagy-Románia 750 ezer zsidó polgárának csaknem fele nem élte túl a holokausztot, túlnyomó többségük pedig később elvándorolt a kommunista Romániából. A zsidó hitközségek elkobzott vagyonának visszaszerzését a román államra továbbra is jellemző „titokmánia” nehezíti. „Amikor nincs hozzáférésed a titkosított levéltári anyagokhoz, nagyon nehéz bebizonyítanod, hogy amit elvettek tőled, az valamikor a tied volt” – panaszolta a kutató.

Valeriu Median atya, a görögkatolikus egyház képviselője szerint Románia soha nem tette jóvá azt, hogy 1948. december elsején – a Román Királyság és Erdély egyesítését kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat 30. évfordulóján – egyházuk felszámolásával „köszönte meg” a görögkatolikusok hozzájárulását a nemzeti egység megteremtéséhez. A két világháború között még 1 millió 300 ezer hívője és csaknem kétezer temploma volt a román görögkatolikus egyháznak, amely 1989 után alig 200 ingatlanát kapta vissza, az ortodox egyházba kényszerített híveinek száma pedig mára 200 ezerre apadt.

Marchut Réka, a budapesti Kisebbségkutató Intézet munkatársa előadásában a bukaresti magyar római katolikus közösség történetét idézte fel, ugyanakkor rámutatott: az ingatlanviszonyok tekintetében a romániai római katolikus egyház számára nem a kommunizmus, hanem a két világháború közötti időszak jelentette a legnagyobb veszteséget. A nemzetállam megteremtését célul kitűző Románia ugyanis már az 1921-es agrárreformmal elkobozta a nagybirtokosnak számító római katolikus egyháztól mezőgazdasági területe és erdővagyona túlnyomó részét.

Veress Emőd, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet munkatársa a romániai restitúciós törvények alkalmazásának ellentmondásait a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium esetével példázta. Ebben az ügyben az Osztrák-Magyar Monarchia 19. századi egyházi telekkönyvezési gyakorlatát egy 1938-as romániai törvény alapján értelmezték félre, amikor elvitatták az egyház tulajdonjogát. A jogász rámutatott: a rendszerváltás után az egyházaktól azt várták az emberek, hogy újra ellássák történelmi – oktatási, társadalmi, kulturális – szerepüket: ezért is érintik érzékenyen a közösségeket az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását elutasító bírósági ítéletek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 18., szombat

Elsüllyedt egy hajó a Fekete-tengeren, három ember után kutat a román tengerészet

Elsüllyedt egy teherhajó szombatra virradóra a Fekete-tenger román felségvizein, a legénység nyolc tagját sikerült megmenteni, hármat keresnek.

Elsüllyedt egy hajó a Fekete-tengeren, három ember után kutat a román tengerészet
2024. május 17., péntek

​Harc a rosszindulatú „deepfake” ellen: bejelentő platformot indított a román kormány

A romániai lakosság a digitalizációért felelős minisztérium honlapján töltheti fel az interneten rosszindulatú céllal terjesztett, digitálisan manipulált audio/videó tartalmakra (deepfake) vonatkozó panaszokat.

​Harc a rosszindulatú „deepfake” ellen: bejelentő platformot indított a román kormány
2024. május 17., péntek

Felfüggesztettre és közmunkára ítélték a román kormány egykori szóvivőjét

Jogerősen egy év és nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a bukaresti ítélőtábla Mirel Paladát, a román kormány volt szóvivőjét, amiért egy közúti ellenőrzés során megtagadta, hogy biológiai mintát vegyenek tőle.

Felfüggesztettre és közmunkára ítélték a román kormány egykori szóvivőjét
2024. május 17., péntek

Az egész bankautomatát ellopta, Spanyolországból hozták haza a romániai tolvajt

Pénzt akart lopni és inkább az egész bankautomatát elrabolta az a büntetett előéletű romániai férfi, akit végül Spanyolországban fogott el a rendőrség.

Az egész bankautomatát ellopta, Spanyolországból hozták haza a romániai tolvajt
2024. május 17., péntek

Házi őrizetbe helyezték az orvost, aki operáció közben hagyhatott kötszert a páciens hasában, aki életét vesztette

Házi őrizetbe helyezték azt az orvost, aki a gyanú szerint operáció közben egy nő hasüregében hagyott egy kötszerdarabott, ami vérmérgezéshez és a nő halálához vezetett – közölte pénteken a Dâmbovița megyei rendőrség.

Házi őrizetbe helyezték az orvost, aki operáció közben hagyhatott kötszert a páciens hasában, aki életét vesztette
2024. május 17., péntek

Ciolacu: Románia továbbra is segíteni fogja az ukrajnai menekülteket

Románia továbbra is segíteni fogja az ukrajnai menekülteket – jelentette ki pénteki jászvásári sajtótájékoztatóján Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Ciolacu: Románia továbbra is segíteni fogja az ukrajnai menekülteket
2024. május 16., csütörtök

Ismét tüntettek a kormányalkalmazottak, bérkövetelés a környezetvédelmi ügynökségeknél is

Ismét spontán tiltakozásba kezdtek csütörtökön a román kormány alkalmazottai. Béremelést követelnek a környezetvédelmi ügynökségek dolgozói is.

Ismét tüntettek a kormányalkalmazottak, bérkövetelés a környezetvédelmi ügynökségeknél is
2024. május 16., csütörtök

Romániai kórházakban fogják gyógyítani a Gázai övezetben megsérült gyerekeket

A Gázai övezetben az izraeli-palesztin háború következtében megsérült palesztin gyerekeket fognak kezelni romániai kórházakban.

Romániai kórházakban fogják gyógyítani a Gázai övezetben megsérült gyerekeket
2024. május 16., csütörtök

Migránsok tucatjai buktak le a bolgár–román határon; azt mondták, hogy szír menekültek

Több mint hatvan határsértőt fedeztek fel a hatóságok a Vidin–Calafat bolgár–román közúti határátkelőn két, Magyarország felé haladó teherautó rakterében – közölte csütörtökön a román határrendészet.

Migránsok tucatjai buktak le a bolgár–román határon; azt mondták, hogy szír menekültek
2024. május 16., csütörtök

Tüntetett a szélsőséges AUR, mivel Simion szerint a kormány ellehetetleníti a külföldön élők szavazatának leadását

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mintegy kétszáz szimpatizánsa tüntetett csütörtök reggel az Állandó Választási Hatóság (AEP) székháza előtt, mivel szerintük az intézmény „aláaknázza” a külföldön élő román állampolgárok választási jogát.

Tüntetett a szélsőséges AUR, mivel Simion szerint a kormány ellehetetleníti a külföldön élők szavazatának leadását