Fotó: Beliczay László
A járványhelyzetben vagy biológiai veszély esetén elrendelhető közegészségügyi intézkedésekről fogadott el hétfői rendkívüli ülésén törvénytervezetet a bukaresti kormány, miután egy alkotmánybírósági határozat nyomán múlt héten megszűnt a koronavírus-járvány megfékezését célzó karanténintézkedések jogalapja.
2020. július 06., 15:272020. július 06., 15:27
2020. július 06., 20:142020. július 06., 20:14
Az alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy az állampolgári alapjogokat csak törvénnyel lehet korlátozni, ezért hatályon kívül helyezték az egészségügyi miniszter rendeleteit, amelyek alapján eddig kórházban tartották a koronavírus-fertőzötteket, és karanténba küldték a fertőzöttekkel kapcsolatba került, vagy járvány sújtotta országokból érkezett embereket.
A hétfői kormányülés elején Ludovic Orban miniszterelnök újabb burkolt támadást intézett az alkotmánybíróság ellen, amelyet azzal vádolt, hogy az ellenzéki szociáldemokraták befolyása alatt áll.
– jegyezte meg a miniszterelnök. Orban szerint a kormánynak – meghozataluk idején – megvolt a törvényes alapja a járvány megfékezését célzó szigorú intézkedésekre, amelyek nélkül sokkal súlyosabb lenne a járványügyi és gazdasági helyzet Romániában. A kormány által elfogadott törvénytervezet felhatalmazná a járványügyi operatív törzset, hogy elrendelje a karantént a járvány sújtotta országokból érkezők, vagy a fertőzöttekkel kontaktusba került személyek számára, és jogalapot teremt a fertőzöttek – kórházban vagy akár otthonukban történő – elkülönítésére.
A fertőzés terjedését meggátoló óvintézkedések – a karanténrendelet vagy elkülönítés – megszegéséért öttől tízezer lejig terjedő pénzbírság szabható ki, vagy büntetőeljárás indítható, amennyiben az kimeríti a betegségek leküzdésének meghiúsítását, amiért már börtönbüntetés jár.
A javaslat az alkotmánybíróság ajánlásainak megfelelően módosítja az intézményes karantén, illetve a lakhelyi elkülönítés elrendelésének feltételeit. Nelu Tătaru egészségügyi miniszter szerint szükség van a jogszabályra a koronavírus-járvány kezelése és ellenőrzés alatt tartása érdekében.
– érvelt. A tárcavezető hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: az alkotmánybírósági döntés óta 550 koronavírusos beteget kellett kiengedni a kórházakból, köztük egy olyan, magára és környezetére is veszélyt jelentő pácienst sem sikerült maradásra bírni, akinek légzési nehézségeket okozott a betegség. Hozzátette, a kormány kéri a parlamenttől, hogy sürgősségi eljárással tárgyalja a törvénytervezetet, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy „a nemzeti érdek, a közegészségügyi érdek, a román emberek egészsége” előbbre való lesz a politikai érdekeknél.
A kormány által hétfőn elfogadott törvénytervezet nemcsak a koronavírus-járványra, hanem minden más járványhelyzetre vonatkoztatható, illetve biológiai kockázat esetén is alkalmazhatók az előírások – hangsúlyozta az országos katasztrófavédelmi főigazgatóság vezetője. Raed Arafat a hétfői kormányülést követően azt mondta,
A belügyminisztériumi államtitkár arra is kitért, a tervezet meghatározza a karantén fogalmát, illetve megszabja, hogy milyen esetekben rendelhető el az intézkedés. Rámutatott, az új definíció értelmében az intézményesített karantén vagy lakhelyi elkülönítés azon személyek esetében rendelhető el, akik egészségesek, de fertőzésgyanúsnak vagy vírushordozónak minősülnek, mivel ki voltak téve a megfertőződés veszélyének, vagy a betegség lappangási szakaszában lehetnek.
Az alkotmánybíróság június 25-én adott helyt a nép ügyvédje óvásának a kórházi beutalásokkal és a karantén elrendelésével kapcsolatban. Indoklásában a taláros testület arra hivatkozott, hogy a karantén elrendelésére és a kötelező kórházi beutalásra vonatkozó törvény szövege nélkülözi az egyértelműséget és kiszámíthatóságot, és nem garantálja bizonyos alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartását.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
szóljon hozzá!