Elemző: óriási visszaélések előtt nyitják meg az utat Georgescu választási kizárásával

amikor úgy hivatkozott az alkotmánybíróság (CCR) Diana Şoşoacă jelöltségét – szintén meglehetősen aggályos módon – elutasító, valamint az elnökválasztást az első forduló hitelesítése után megsemmisítő döntésére, hogy gyakorlatilag megsérti azokat, sőt egy keresetbenyújtó állampolgár »jogértelmezését« emeli az alkotmánybíróság döntése fölé. Hiszen a BEC olyan CCR-határozatokra hivatkozik, melyek egyértelműen az alkotmánybíróság kizárólagos hatáskörébe tartozónak mondják ki egy jelölt alkotmányos rendelkezése megfelelésének eldöntését. Tehát – szerintem –

Ettől függetlenül hozhatott volna olyan döntést, hogy a jelölt nem felel meg az alkotmányossági elvárásnak. Bár az ezzel kapcsolatos, Şoşoacára vonatkozó döntés indokolása annyira sikamlós, hogy óriási visszaélések előtt nyit(hat)ja meg az utat, de ez egy teljesen más kérdés” – mutatott rá az elemző.

Felvetésünkre, hogy valóban indokolják a Georgescu ellen megfogalmazott gyanúk, hogy a választási hatóság és az alkotmánybíróság eltiltsa őt, Pászkán kifejtette, itt érkezünk el a második szemponthoz, a döntések megalapozottságához. Rámutatott:

Ugyanis nem határozza meg (például a hivatkozott 2024. október 5-i 2. számú határozatának 44. pontjában), hogy a „Más szóval, az állam legfőbb tisztségébe való megválasztás joga szükségszerűen feltételezi az alkotmány egyértelmű tiszteletben tartását és az alkotmányosan felelős magatartást, amely képes támogatni Románia elnökének az alkotmány tiszteletben tartását biztosító funkcióját” szövegrészben mit ért „alkotmányosan felelős magatartás” alatt, ennek milyen időhatárai vannak. Azaz azok a „magatartások” is számítanak-e, amelyekre jóval a jelöltség gondolatának megfogalmazása előtt (akár évekkel, sőt, évtizedekkel korábban) került sor? Van-e ezeknek a „magatartásoknak” valamiféle „elévülési idejük”, azaz van-e lehetőség a „megjavulásra”, vagy

„Mert ne tévesszen meg bennünket az alkotmánybíróságnak az elnöki eskü különleges voltára történő hivatkozása, hiszen, mint éppen a jelen példából is láthatjuk, egy alacsonyabb szintű hatóság is visszaélhet egy alkotmánybírósági döntéssel, megsérthet egy alkotmánybírósági határozatot (a jelölt alkotmányos kritériumoknak való megfelelésének kizárólag a CCR hatáskörébe utalását) anélkül, hogy az alkotmánybíróság ezt elutasítaná, vagy akár csak meg is említené.

Ha felidézzük a 2025. novemberi-decemberi eseményeket, akkor emlékezhetünk arra, hogy a CCR az elnökválasztás első fordulója után – eddig nem kellően megindokolt módon – elrendelte az összes szavazat összeszámolását, holott csak három választókörzetre vonatkozóan érkezett panasz. Majd egy héttel később, a »fősodor« pártjai számára némileg megnyugtató parlamenti választási eredmény ismeretében, december másodikán még érvényesnek mondta az elnökválasztás első fordulóját és elrendelte a december második hétvégéjére tervezett második forduló előkészítését. A választást csak két nappal az elnökválasztás romániai szakaszának megkezdése előtt (azaz december 6-án) semmisítette meg, amikor külföldön egyes helyeken már zajlott a voksolás. Márpedig ezt a Romániában mindenképpen példátlan, de még az euroatlanti térségben is meglehetősen szokatlan döntést kizárólag négy titkosszolgálat (Belügyminisztérium Belső Védelmi Főigazgatósága, Külföldi Hírszerző Szolgálat, a Román Hírszerző Szolgálat és a Különleges Távközlési Szolgálat) titkosítás alól feloldott jelentései alapján hozta meg. A »titkosítás alól« részt azért emeltem ki, hogy rámutassak arra,

– hangsúlyozta Pászkán.

korábban írtuk

Taktikázik az AUR és a POT: George Simion és Anamaria Gavrilă is bejelentkezik az elnöki székért

George Simion és Anamaria Gavrilă szerdán közösen jelentette be, hogy mindketten benyújtják jelölési iratcsomójukat.

Hozzátette: ha figyelembe vesszük azt, hogy a jóval kisebb erőforrásokkal rendelkező Hírszerzési és Biztonsági Szolgálat (SIS) mekkora erőfeszítést tett a moldovai helyhatósági és elnökválasztás körülményeinek megvilágítására (még ha nem is tudjuk ellenőrizni az azokban szereplő adatok helytállóságát), akkor

„Zárójelben jegyzem meg, hogy a sovén magyarellenes Klaus Iohannis által a politikai végóráiban kitüntetett Varga Attila alkotmánybíró a mai napig nem adott magyarázatot arra, hogy a romániai elnökválasztást megsemmisítő határozatba miért kellett belekeverni Magyarországot egy olyan üggyel, melynek – legalábbis látszólag – semmi köze nem volt a választási és a választhatósági joghoz (7. pont). Ráadásul a megsemmisített választás óta eltelt időszakban nem került elő semmilyen olyan közvetlen, vagy közvetett bizonyíték, mely ne lett volna (vagy nem lehetett volna) ismert a hatóságok előtt. Beleértve a marosvásárhelyi és a nagyszebeni repülőtereken – egyes hatóságok által eddig nem cáfolt információk szerint ellenőrzés nélkül – fegyvereket, pénzt és aranyat behozó Potra-féle román zsoldosokra vonatkozókat is. A 2024-es elnökválasztáson csak 14 jelölt volt, tehát az alkotmánybíróság nem hivatkozhat arra, hogy nem lett volna lehetősége ugyanolyan szempontok alapján megvizsgálnia Georgescu jelölését, ahogy azt Şoşoacă esetében tette, és a december 6-i döntése után már arra sem hivatkozhat, hogy csak bejelentésre vizsgálódhat, hiszen ezt a döntését nem a két érintett jelölt, Georgescu és Lasconi valamelyikének megkeresésére tette, hanem hivatalból, amiről korábban azt állította, hogy nem lehetséges.
Mindezek alapján

Ennek kapcsán felvetettük: nem áll fenn a veszélye, hogy a döntés precedensként szolgál majd, és ezek után bárkit bármilyen ürüggyel eltilthatnak? Pászkán Zsolt leszögezte: éppen ez a gond.

„Ahogy azt az előző válaszaimban jeleztem,

Ugyanis a BEC, illetve annak helyi (megyei, települési) kirendeltségei nemcsak az elnökválasztáson kap/kapnak szerepet, hanem az összes választáson is, beleérve a polgármesteri és helyi tanácsi voksolásokat is. Ezek után semmilyen biztosítékunk nem lesz arra, hogy az, ami most előbb Diana Şoşoacával és Călin Georgescuval megtörtént (mások jelölését is elutasították, de – ha jól tudom – ott csak formai kifogások voltak), az nem történhet meg bármikor bárkivel, aki az éppen hatalmon lévőknek valamilyen okból nem felel meg.

Hiszen ezentúl a magyar közösséget képviselő szervezetek döntéshozó fórumainak nemcsak azt kell(ene) majd mérlegelniük, hogy egy bizonyos jelölt megfelel-e szakmailag, politikailag és – miért ne? – nemzetpolitikai szempontból az adott szervezet és tágabban véve a magyar közösség érdekeinek, hanem azt is, hogy átmenne-e a román hatalom képviselőinek homályosan megfogalmazott és ezáltal kiszámíthatatlan követelményekből álló szűrőjén is. Úgy vélem, ez eléggé riasztó távlat” – figyelmeztetett a szakértő.

korábban írtuk

Parlamenti sztrájkba kezd az AUR Georgescu elnökválasztási indulásának megtiltása miatt

Parlamenti sztrájkba kezd a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), miután az alkotmánybíróság kedden este eltiltotta a megismételt elnökválasztáson való indulástól Călin Georgescut.

Kérdésünkre, milyen következménye lehet belföldön, mennyire erodálja az állami hatóságokba, az igazságszolgáltatásba, a kormányba vetett bizalmat az, ami történt, Pászkán Zsolt kifejtette:

„És lehet, hogy Georgescu felbukkanása, futtatása a román politikai alvilág – és ebbe a fősodorhoz tartozó pártok képviselőinek egy részét és az általuk irányított hatalmi gépezet elemeit is beleértem – produktuma, de viszonylagos sikere már a Romániában és a diaszpórában élő választópolgárok frusztrációinak következménye volt. Ezt a politikai fősodornak és az alárendeltségében működő MINGO-nak (belföldi és euroatlanti állami és oligarchikus erőközpontok által finanszírozott média, érzékenyített igazságszolgáltatás és politikai aktivizmust végző NGO-k kölcsönös védelmet és érdekérvényesítést biztosító véd- és dacszövetsége) a mostani vergődése

És ez nem feltétlenül nagy utcai mozgalmakban fog megnyilvánulni, hanem az állammal szembeni dacban és néma ellenállásban, melynek a későbbiekben akár nemzetpolitikai szinten is súlyos következményei lehetnek. Lásd a szerbiai helyzetet, ahol a Belgráddal szemben elégedetlen vajdasági szerb ellenzékiek már nemcsak autonómiáról, hanem államiságról is beszélnek” – ecsetelte az elemző.

Kérdésünkre, erősödhet-e a román szélsőjobb, lehet-e esélyük olyan jelöltet találni, aki olyan esélyekkel indulhat, mint Georgescu, Pászkán kifejtette: óvakodna a „szélsőjobb” megnevezéstől, mert

(lásd Georgescu elképzelése a szuveranista-disztributizmusról, ha komolyan vennénk, inkább tekinthető valamiféle hippi kommunaszervezési modellnek, mint jobboldali gazdasági elképzelésnek).

„Ami pedig a nacionalizmusnak eladni kívánt sovén ön- és csoporthergeléseket illeti, ez ugyanúgy érvényes volt a nemzeti-kommunista Ceauşescu-rezsimre is, amelyből az AUR, az SOS és Călin Georgescu is számos propagandaelemet átvett. Tehát

mely egy hamis önképpel próbálja tompítani a történelmi léptékben pillanatnyinak tekinthető szerencse nagyhatalmi akarattól való függésének bizonytalanságából fakadó kisebbrendűségi érzést, mely általában a kiszolgáltatottabb csoportok elleni erőfitogtatásokra, sőt támadásokra szokott sarkallni” – fogalmazott Pászkán.

A Krónika felvetésére, miszerint hogyan hathat mindez ki az ország külföldi megítélésére, kifejtette: a mostani döntések nemcsak belpolitikai téren okoznak, okozhatnak nehéz időszakokat, de

Hangsúlyozta: egyelőre úgy tűnik, a román politikusok nem veszik észre, hogy Washingtonnak és Brüsszelnek a romániai helyzet iránti érdeklődése nem róluk szól és a román állam csak eszköz a két fél ideológiájának összecsapásában. És éppen a román hatóságok (úgy a választásiak, mint ahogy a kormányzatiak, plusz titkosszolgálatok, valamint az alkotmánybíróság) döntéseinek nem kellő megalapozottsága,

korábban írtuk

Vége: Călin Georgescu nem indulhat az elnökválasztáson

Az alkotmánybíróság elutasította Călin Georgescu fellebbezését az elnökjelöltségének érvénytelenítéséről szóló határozat ellen, így a szélsőjobboldali politikus nem indulhat az államfőválasztáson – közölte források szerint több bukaresti médium.

„Ugyanis amennyiben nem sikerül minden kétséget kizáróan bizonyítani az orosz érintettséget, akkor a román politikai hatalom csak abban bízhat, hogy az eurokráciát fenntartó közepesebb-nagyobb európai hatalmak (Franciaország, Németország és mondjuk Olaszország, vagy még hátrább a sorban, Spanyolország) hitelesítik ezt a fajta értelmezését a 2024-es, 2025-ös romániai történéseknek.

És amennyiben az európai hatalmak vezetősége, vagy legalábbis az érdeke megváltozik, ez a támogatás kártyavárként omlik össze. Hasonló a helyzet akkor is, ha végképp nem lehet majd tagadni, hogy a Georgescu-jelenség 100 százalékosan belső munka volt, hiszen akkor az eurokrácia »joggal« mondhatja majd, hogy a román hatóságok átverték és belerángatták őket egy olyan átverésbe, amelyben ők »jóhiszemű« támogatók voltak.

És ennek – akárcsak az eurokrácia – keményen megkérheti az árát! Román szempontból a helyzet tragikuma abban rejlik, hogy ezek az erőközpontok holnap akár ki is békülhetnek, és akkor Románia (és nemcsak a román politikusok) nemcsak feleslegessé, de egyenesen kolonccá, feszültséget generáló góccá is válhat.

Márpedig Bukarest – legalábbis eddig – nem adta jelét, hogy kidolgozott terve lenne és megfelelő emberei lennének erre a helyzetre” – összegezte a Krónikának a Georgescu eltiltása nyomán kialakult helyzetet és a várható fejleményeket Pászkán Zsolt.