Elemző: Orbánnak is köszönhető a Magyarország iránti szimpátianövekedés, de nem változik a magyarokkal kapcsolatos szemlélet

•  Fotó: Székelyhon

Fotó: Székelyhon

Nem annyira a szimpátia jele, hanem a zsigeri gyűlölet enyhüléséé, hogy a románok körében tíz év alatt nőtt azok aránya, akik pozitívan viszonyulnak Magyarországhoz – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt. A Románia-szakértő szerint a román közösség körében nőtt az igény a szuverenista, az EU-s intézmények és a nagy(obb) hatalmak irányában kevésbé szolgalelkű és a határon túli román közösséget határozottabban védő politikai osztály iránt. A román társadalom ezen rétege számára az Orbán Viktor kormányfő által képviselt minta és az ebből Magyarországra is kiterjedő szimpátianövekedés egyelőre felülírni látszik a több évszázada felépített magyarellenességet. Ugyanakkor a magyarokkal kapcsolatos szemlélet megváltoztatása nehéz és megrázkódtatásoktól sem mentes folyamatot igényelne, melyre a jelenlegi román politikai osztály, illetve a különféle formális és informális körökben nemcsak akarat sincs, de melyben nem is érdekeltek.

Balogh Levente

2023. november 24., 10:202023. november 24., 10:20

Nem a szimpátia jele, hanem a zsigeri gyűlölet enyhüléséé, hogy a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest jó tíz százalékkal nőtt azon romániaiak aránya, akik inkább pozitívan viszonyulnak Magyarországhoz – jelentette ki a Krónika kérdésére Pászkán Zsolt. A Magyar Külügyi intézet nagybányai születésű elemzőjét az INSCOP közvélemény-kutató felmérése kapcsán kérdeztük arról, minek tudható be a növekedés, illetve hogy egyáltalán miért ennyire alacsony Magyarország megbecsültsége.

Az elemző emlékeztetett: egy október 23-a és november 2-a között készült felmérésről van szó,

melynek módszertani leírásából az azt készítő INSCOP fontos információkat kihagyott, így akkor is vet fel kérdéseket, ha – legalább a játék kedvéért! – elfogadjuk az adatok helyességét.

„Ugyanis, bár azt megtudjuk, hogy telefonos, kérdőíves lekérdezéssel készült, az nem derül ki, hogy a mostani felmérésben szereplő tíz ország a referenciaként használt 2013-as felmérésben rögzített (azaz csak ezekből lehetett választani), vagy szabadon választható volt-e (azaz a válaszolónak kellett-e felsorolnia bizonyos számú országot a preferenciái szerint). És azt sem tudjuk, hogy az INSCOP mintájának reprezentatív jellege a magyar lakosság arányos képviseletére is vonatkozik-e. De ha ezektől eltekintve az eredményeket nézzük, akkor valóban megállapítható egy több mint tíz százalékos (egészen pontosan 10,4 százalékos növekedés (a 2013-as (!) 29,3 százalékról 39,7 százalékra) a Magyarországhoz viszonyulás terén, de ez inkább értelmezhető a zsigeri gyűlölet – némi és konjunkturális – enyhüléseként, mint szimpátiaként. És bár a felmérésről beszámoló román források egyike sem próbál erre az elemre magyarázatot találni (holott a Spanyolországra és Olaszországra vonatkozó, nagyjából hasonló mértékű növekedésre igen!), sőt, a »progresszív« kiadványok (Adevărul, HotNews) megpróbálják ezt az elemet Ukrajna hibahatáron belüli növekedése mögé bújtatni (alig 2,5 százalékos növekedés egy azóta háborúba keveredett és a médiában óriási pozitív médiakampányban részesült ország iránt, mely még így is csak 3,6 százalékkal előzi meg Magyarországot!), arra enged következtetni, hogy

Idézet
a magyarázatot a magyar kormány és elsősorban Orbán Viktor kormányfő nemzetközi szervezetekhez és – például – az orosz–ukrán háborúhoz való viszonyulásában és a kárpátaljai magyar közösség melletti következetes kiállásában kell keresni”

– mutatott rá Pászkán.

korábban írtuk

Nagyot nőtt a Magyarország iránti szimpátia a románok körében tíz év alatt
Nagyot nőtt a Magyarország iránti szimpátia a románok körében tíz év alatt

Jelentősen nőtt azon romániai polgárok aránya az elmúlt tíz évben, akik szimpátiával tekintenek Magyarországra – derül ki egy friss felmérésből.

Az orbáni kiállás fontossága

Ez elemző indoklásként kifejtette: az utóbbi fél-egy évben készült felmérések egyre határozottabban jelzik a román társadalomban növekvő igényt az EU-s intézmények és a nagy(obb) hatalmak irányában kevésbé szolgalelkű és a határon túli (jelenleg elsősorban a magyarhoz hasonlóan etnocídiummal fenyegetett ukrajnai román) közösséget határozottabban védő politikai osztály iránt.

„A román társadalom ezen rétege számára az Orbán Viktor kormányfő által képviselt minta és az ebből Magyarországra is kiterjedő szimpátianövekedés (mely jóval magasabb lehet a körükben, mint a felmérés által jelzett országos átlag, hiszen nem tudjuk, hogy a válaszolók körében mekkora arányt képviseltek a szuverenista érzelműek), legalábbis egyelőre, felülírni látszik az évtizedek, sőt, több évszázada felépített és – politikai rendszertől és államberendezkedéstől függetlenül – gondosan kezelt magyarellenességet.

Idézet
Mert ez a gyűlölet immár zsigeri ugyan, de a társadalom nyugalmi állapotában látens, így bizonyos nemzetközi fejlemények és a román társadalmon belüli hullámzások képesek azt, gyakran csak ideiglenesen és felszínesen, felülírni.

(Ez szokta megzavarni a magyar »széplelkeket«, akik azt próbálják elhitetni – nem egyszer személyes érdekből –, hogy a román társadalomba való »beilleszkedést« – melynek módját és, főleg, tartalmát soha nem szokták kifejteni – csak a magyar közösség akaratának hiánya akadályozza.) Ezt támasztja alá, hogy a Magyarországgal kapcsolatos eredményt – legalábbis eddig – kizárólag a bizonyos mértékig az AUR-ral szimpatizáló, de mindenképpen szuverenizmuspárti R3media emelte ki, teljesen leválasztva az Ukrajnával kapcsolatos eredményről, holott ez a kiadvány a romániai magyar közösség jogkövetelési és jogérvényesítési törekvéseit általában negatív felhangokkal kezeli. Az okok pedig nem túl bonyolultak:

Idézet
ha egy országot és egy nemzetet egy másik nemzet hangadói, oktatási rendszere és az utóbbi évtizedekben a médiája is folyamatosan ellenségként mutat be és szinte minden lépését kizárólag negatív értelmezési környezetbe beágyazva jeleníti meg, szinte teljesen elhallgatva, sőt, eltorzítva a több évszázados együttélés történelmi múltjának kedvező elemeit, illetve a magyar hozzájárulást ehhez a múlthoz (elég átfutni a 2023-as kiadású iskolai történelemtankönyveket, vagy belekukkantani a román hír- és kereskedelmi tévék műsoraiba, a román média különböző kiadványaiba), akkor arról az országról, nemzetről egyszerűen nem alakulhat ki pozitív kép.

Ugyanakkor a romániai román közösség agymosása olyan régóta zajlik (melynek a moldovai román közösségre való kiterjesztése éppen folyamatban van), hogy ez a közösségi tudatalatti részévé vált, mely ezáltal szokványos időkben látens, láthatatlan, de rendkívül könnyen és gyorsan felszínre hozható és tudatossá tehető. Tehát az INSCOP-felmérés által mutatott változás egyelőre csak olyan »kilengésnek« tekinthető, melyből nem tanácsos messzemenő következtetéseket levonni” – figyelmeztetett Pászkán Zsolt.

„Sunyi” és „véresszájú” magyarellenesek

Mindennek kapcsán rákérdeztünk: várható, hogy egyes ellenérdekelt bukaresti körök ennek nyomán fokozzák a Magyarország- és magyarellenes propagandát a román médiában és közbeszédben. Az elemző szerint a kérdésben szereplő körök – nagyon leegyszerűsítve – két nagy csoportra oszthatók: a sunyi és a véresszájú magyarellenesekre. Az előbbiek, most éppen „progresszív”, „fősodor-párti” köntösben,

kényelmetlennek tartanák a magyarellenes sovinizmusuk nyers kinyilvánítását, így megpróbálják ezt valamilyen „ideologikus” álca mögé rejteni.

„A nemzetközi helyzet most éppen úgy hozza, hogy ehhez nemcsak belső, hanem külső, különféle szponzorok (az eurokrácia által felügyelt EU-s intézmények, bizonyos EU-s és nem EU-s államok nagykövetségei, kormányai, kormányzati intézményei, – elsősorban egyesült államokbeli – oligarchikus források által finanszírozott NGO-hálózatok stb.) által biztosított erőforrások is rendelkezésre állnak és ezeket a szponzorok hasznára végzett »bérmunka« (ne feledjük, ezek a körök engedélyezték Románia területén a CIA titkos kínzóközpontjainak a működését is!) mellett a saját, a magyar közösség etnocídiumára irányuló céljaik megvalósítására is fordíthatják, a szponzorok szavatolt félrenézése közepette. Ezek részéről a média- és közbeszédi kampány folyamatos, szinte már kényszeres, ami ezáltal csak a hisztéria szintjére fokozható. Ami, persze, nem zárható ki, de elsősorban az európai parlamenti választásig” – mutatott rá.

•  Fotó: Facebook Galéria

Fotó: Facebook

A másik nagy csoport, a véresszájú – egyelőre – jóval kisebb erőforrásokkal rendelkezik, ami korlátozza a növekedési lehetőségeiket, de várhatóan ezek a helyhatósági és a romániai parlamenti választásokig erősödhetnek, az európai parlamenti választás eredményeitől nem függetlenül.

„E csoportnál jelenleg pont azt tapasztalom, hogy némi nyugtalanságot kelt a körükben Magyarország, a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor kormányfő népszerűségének növekedése a szuverenista táboron belül, mert úgy érzik – szerintem tévesen –, hogy ez a romániai magyar közösség iránti szimpátia növekedéséhez is vezet majd, amit viszont a nyílt sovinizmusuk elfogadhatatlannak tart és ezért ezzel kapcsolatosan körülbelül egy éve némi vita alakult ki a véresszájúak körében. A fentiek alapján összességében nem számítok látványos javulásra, mert túl sokak számára előnyös és hasznos a jelenlegi állapotok fenntartása” – vázolta a helyzetet az elemző.

Sem akarat, sem képesség nincs magyarokkal kapcsolatos szemlélet megváltoztatására Romániában

Felvetésünkre, hogyan lenne még inkább növelhető Magyarország ázsiója Romániában, illetve hogy ez egyáltalán lehetséges-e, kifejtette: jelen pillanatban ehhez a román társadalom formális és informális irányítói részéről sem akarat, sem képesség nincs.

„Ráadásul úgy vélem, hogy a román nemzetet – minden látszat ellenére – olyan vékony, látványos, de rendkívül felszínes máz tartja össze, melynek tartósságát eddig nem tesztelték nagyobb megpróbáltatás, egzisztenciális válság körülményei között (ahányszor igen, mint például az Erdély iránti igény előnyben részesítése Besszarábia rovására 1916-ban, akkor a merkantilista igények rendre felülírták a »nemzeti« összetartozást; de ugyanezt látjuk jelenleg az ukrajnai románok esetében is), és melyben a magyarellenesség nem egyszerűen egy tényező a sok közül, hanem az egyik fő – szinte minden többit: nyelv, vallás stb. felülíró – kötőelem. Így aztán

Idézet
a magyar–román közeledés nemcsak a román társadalom »Trianon-szindrómája« (a forgandó történelmi szerencsével megszerzett területek hasonló körülmények kialakulása miatti elvesztésétől való félelem), hanem a felszínes és ezért tökéletlen – jelenleg, az európai uniós bürokrácia, az eurokrácia központosító törekvései miatt szinte már befejezhetetlen – nemzetté fejlődés által felállított akadályok, korlátok miatt olyan nehéz és megrázkódtatásoktól sem mentes folyamatot igényelne, melyre a jelenlegi román politikai osztály, illetve a különféle formális és informális körökben nemcsak akarat sincs, de melyben nem is érdekeltek.

Ez, persze, nem zárja ki egy spontán változás lehetőségét, különösen akkor, ha a szponzorok befolyása alatt álló politikai osztály és agitprop csoportok (igazságügy, média és NGO-k) egzisztenciális kérdéssé változtatják a jelenleg még csak csíraként létező szuverenista irányzatok elleni harcot és ez akár jelenleg még csak nem is sejtett mértékű törésekhez vezethet a romániai társadalmon belül. De ezekben a Magyarországhoz és a magyarokhoz való viszony már, ugyan katalizálóként ható, de csak másodlagos kérdésként merülne fel” – hangsúlyozta a Krónikának Pászkán Zsolt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 16., szombat

A járóbeteg-szakrendelők fejlesztését ígéri az egészségügyi miniszter

Összesen 120 millió euró európai forrás áll rendelkezésre az Egészségügyi Operatív Program keretében a járóbeteg-szakrendelők fejlesztésére, hogy a páciensek gyorsan hozzáférhessenek a diagnózishoz és kezeléshez – jelentette be Alexandru Rogobete.

A járóbeteg-szakrendelők fejlesztését ígéri az egészségügyi miniszter
2025. augusztus 16., szombat

Több gyereket hagytak a szülészeteken, mint tavaly

Az idei első negyedévben országszerte összesen 68 gyereket hagytak sorsukra a szülészeteken és más egészségügyi intézményekben; ez a szám 13-mal nagyobb az egy évvel korábban jegyzettnél – közölte az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA).

Több gyereket hagytak a szülészeteken, mint tavaly
2025. augusztus 16., szombat

Életét vesztette egy 70 éves brit turista a Bucsecs-fennsíkon

Meghalt szombaton egy 70 éves brit turista a Bucsecs-fennsíkon.

Életét vesztette egy 70 éves brit turista a Bucsecs-fennsíkon
2025. augusztus 16., szombat

Tovább nőtt a különleges nyugdíjban részesülők száma

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2025 júliusában 11 710 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 25-tel többnek, mint előző hónapban.

Tovább nőtt a különleges nyugdíjban részesülők száma
2025. augusztus 15., péntek

Nicușor Dan nem túl bizakodó az orosz–amerikai csúcstalálkozó esélyeivel kapcsolatban

Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.

Nicușor Dan nem túl bizakodó az orosz–amerikai csúcstalálkozó esélyeivel kapcsolatban
2025. augusztus 15., péntek

Saját pártjából is bírálják Bolojant; egyes polgármesterek azzal fenyegetőznek, hogy utcára vonulnak

Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.

Saját pártjából is bírálják Bolojant; egyes polgármesterek azzal fenyegetőznek, hogy utcára vonulnak
2025. augusztus 15., péntek

Még nem késő elutazni nyaralni – Mutatjuk, milyen időjárásra számíthat szeptember közepéig

2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.

Még nem késő elutazni nyaralni – Mutatjuk, milyen időjárásra számíthat szeptember közepéig
2025. augusztus 15., péntek

Még hogy nincs pénz! A haderőfejlesztést nem érintik a megszorítások

A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.

Még hogy nincs pénz! A haderőfejlesztést nem érintik a megszorítások
2025. augusztus 15., péntek

Közel egymillió eurót hajtana be Iohannison az adóhivatal, fizetési felszólítást küldött

Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.

Közel egymillió eurót hajtana be Iohannison az adóhivatal, fizetési felszólítást küldött
2025. augusztus 15., péntek

Tanügyi átszervezés: több mint félezer tanintézet kerül más iskolák igazgatása alá

Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.

Tanügyi átszervezés: több mint félezer tanintézet kerül más iskolák igazgatása alá