Fotó: FSLI/Facebook
Folytatódik az általános sztrájk a tanügyben, a szakszervezetek ugyanis nem fogadták el a kormány szerdai ajánlatát. A kabinet javaslata arról szólt, hogy a pedagógusok bérét bruttó 1000, a kisegítő személyzetét 400 lejjel emelik június elsejétől.
2023. május 31., 20:382023. május 31., 20:38
A három ágazati szakszervezet vezetői 19 órakor ültek ismét tárgyalóasztalhoz Nicolae Ciucă kormányfővel és kabinetje többi tagjával. A megbeszélés azonban nem hozott eredményt, így annak végén a szakszervezeti vezetők arról számoltak be, hogy a május 22-én kirobbant sztrájk folytatódik. Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, a területi vezetők
Ennek nyomán azonnali hatállyal összehívták a szakszervezet vezetőségét, hogy eldöntsék, melyik az a minimumkövetelés, amelyről a továbbiakban tárgyalhatnak a kormány képviselőivel.
Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke úgy nyilatkozott, többek között azzal a javaslattal sem értenek egyet, hogy a kilátásba helyezett béremelést fokozatosan, három év alatt hajtanák végre. „Ahogy meg tudták oldani egyetlen részletben az orvosok esetében, ennek működnie kell a pedagógusok esetében” – szögezte le Hăncescu. Hozzátette, a szakszervezet tagjai nem értenek egyet a bruttó 1000 lejes béremelés mértékével sem, nagyobb összeget kérnek, nettó 2000 lejes béremelést.
Emlékeztetett, hogy a kormány határozott szándéka június elsejétől bruttó 1000 lejjel növelni a tanárok és bruttó 400 lejjel a kisegítő személyzet fizetését. „Úgy értettük, hogy a kormány holnap (csütörtökön – szerk. megj.) kibocsátja a sürgősségi rendeletet. A szakszervezet tagjai majd a rendeletben foglaltak ismeretében döntenek a hogyan továbbról. Ők indították el a sztrájkot, ők határoznak arról is, hogy mikor hagyják abba” – állapította meg újságíróknak a szakszervezeti vezető. Amikor arról kérdezték, mikor döntenek majd a tanügyi szakszervezetek tagjai a kormányrendelet szövegének ismeretében a munkabeszüntetés kapcsán, Hăncescu úgy válaszolt: „keddig, mert addig munkaszüneti napok is vannak”.
A kormány azt kéri a nyolcadik napja sztrájkoló tanügyi alkalmazottakat, tegyék lehetővé, hogy a több mint 3 millió romániai diák – akik közül közel 300 ezren készülnek az országos képességfelmérésre és az érettségire – visszatérhessen az iskolába.
Mint arról beszámoltunk, Nicolae Ciucă miniszterelnök szerdai bejelentése szerint kormánya csütörtökön sürgősségi rendelettel fogadja el a 2017/153-as törvényben előírt havi bruttó 1000 lejes fizetésemelést, amely a tanügyi alkalmazottak számára a jövőbeni bértábla szerinti emelés előlegét jelenti, és amelyet a következő, 2024. január 1-jétől alkalmazandó bértörvény tartalmazni fog. Az oktatásban dolgozó kisegítő személyzet számára a fizetésemelés havi bruttó 400 lej lesz.
A kormány sajtóirodája közölte azt is, hogy az új közalkalmazotti bértörvény szerint a kezdő pedagógusok fizetése nem lesz alacsonyabb az országos bruttó átlagbérnél. Ugyanakkor a fizetéseket több szakaszban emelik az új bértörvényben előírt összegig, a jogszabály hatályba lépésétől számított legtöbb három éven belül. „Az első szakaszban az előirányzott teljes béremelés 40 százalékát kapják meg a tanügyi alkalmazottak” – olvasható a közleményben.
A kormány azután rukkolt elő újabb ajánlattal, hogy Klaus Iohannis államfő a nap folyamán egyeztetett a hárompárti koalíció liberális és szociáldemokrata társelnökeivel. A megbeszélésen az elnök felkérte a koalíciós pártok vezetőit, hogy mielőbb ismertessék az oktatási szakszervezetekkel folytatott tárgyalások eredményeit, illetve hogy milyen intézkedésekre készül a kormány a tanügyi helyzet rendezéséért.
A kormány csütörtökön sürgősségi rendelettel fogadja el a 2017/153-as törvényben előírt havi bruttó 1000 lejes fizetésemelést, amely a tanügyi alkalmazottak számára a jövőbeni bértábla szerinti emelés előlegét jelenti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!