Kolozsvári életkép a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválról: kívülről úgy látszik, mintha mi sem történt volna
Fotó: Tiff.ro
A koronavírus-járvány negyedik hullámának kezdetén, európai- és világviszonylatban is Romániában áll a legmagasabban az úgynevezett normalitásindex, amely azt mutatja, milyen mértékben tért vissza az élet a járvány előtti megszokott kerékvágásba – írta kedden az Adevărul hírportál, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egy kutatócsoportjának felmérését ismertetve.
2021. augusztus 03., 16:172021. augusztus 03., 16:17
A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének kutatói tavaly április óta vizsgálják a koronavírus-járvány romániai gazdasági hatásait, a naponta frissített adatokat és előrejelzéseket interaktív infografikák segítségével jelenítik meg az econ.ubbcluj.ro/coronavirus honlapon.
A kutatócsoport a brit The Economist gazdasági, politikai, üzleti hetilap által kidolgozott normalitásindex alapján hasonlította össze, hány százalékban tért vissza az élet a járvány előtti állapotokhoz. Az MTI emlékeztet,
a tömegközlekedés kihasználtságát, a forgalom mértékét, a repülőjáratok sűrűségét, a lakáson kívül töltött időt, a mozik bevételeit, a sportesemények látogatottságát, a kiskereskedelem forgalmát és az irodahelyiségek foglaltságát, valamennyit a 2019-es adatokhoz viszonyítva.
A július 24-i adatok alapján az Európai Unió szintjén Romániában a legmagasabb, 85,4 százalékos a normalitásindex, míg második helyen Ausztria áll 80,6, Magyarország pedig a harmadik helyen 79,9 százalékkal.
Fotó: econ.ubbcluj.ro
de a Covid-19 Romanian Economic Impact Monitor című kutatási projekt honlapján közölt térképen látszik, hogy feldolgozható adatok híján számos ország – Afrika szinte teljes egésze, a Közel-Kelet és Európa EU-n kívüli térségének jelentős része – kimaradt a felmérésből.
Jelenleg a Távol-Keleten vannak érvényben a legszigorúbb megszorítások: Malajziában 27,9, Vietnamban 37,2, Indonéziában pedig 43 százalékban tért vissza az élet a világjárvány előtti állapotokhoz.
Spanyolországban 67, Franciaországban 72,7, Nagy Britanniában 65,8 százalékos a normalitásindex.
A mutató összetevőinek időbeni változásait kommentálva az Adevărul rámutatott: még a rendkívüli állapot sem tudta bezárni a románokat, hiszen a lakáson kívül töltött idő a zárlat idején is meghaladta a járvány előtti szint 80 százalékát, jelenleg pedig 7 százalékkal magasabb is, mint 2019-ben.
A lap szerint a kutatás adatai egyértelműen cáfolják az oltásellenesek és koronaszkeptikusok azon állítását, hogy Romániában „egészségügyi diktatúra” lenne. A lap által megszólaltatott Octavian Jurma biostatisztikus szerint inkább az a gond, hogy a lazítást nemzeti célkitűzéssé emelő kormánypolitika kifogta a szelet az oltáskampány vitorlájából, így Romániában az átoltottság a 30 százalékot sem éri el a negyedik hullám küszöbén.
Korábbi cikkünkből kiderül: kétélű fegyver az a tény, hogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások lazítása nyomán a lakosság épp ennyire „ellazult”, hogy európai uniós összevetésben Románia tért vissza a legnagyobb mértékben a pandémia előtti „normalitáshoz” – hívta fel a figyelmet dr. Szász Levente közgazdász. Az ország gazdasága számára jó hír, hisz gyors lesz a fellendülés, ám az alacsony átoltottság miatt az emberek egészségére veszélyes lehet ez a nagy lazaság.
Kétélű fegyvernek minősül, hogy a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások lazítása nyomán a lakosság épp annyira „ellazult”, hogy Románia tért vissza a legnagyobb mértékben a pandémia előtti „normalitáshoz”.
A vasárnap reggeli urnanyitás óta a kora délutáni órákig 80 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a belügyminisztérium szóvivője.
Vizsgálat indult Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő ellen azzal a gyanúval, hogy a szavazófülkében felvételt készített a szavazólapjáról – tudta meg vasárnap rendőrségi forrásokból az Agerpres.
Egy 4,1-es és egy 3,5-ös erősségű földrengés volt vasárnap Vrancea szeizmikus térségében – tájékoztatott a földfizikai intézet.
„Teljes összhangban a lelkiismeretemmel, a politikai és morális meggyőződésemmel tudtam szavazni” – jelentette ki a sajtónak vasárnap az RMDSZ honlapja szerint Kelemen Hunor, miután leadta a szavazatát Csíkkarcfalva polgármesteri hivatalában.
Összesen 306 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés az éjszaka folyamán, ezek közül 33 megalapozatlan volt, további 87-et vizsgálnak a hatóságok – jelentette ki vasárnap reggeli sajtótájékoztatóján a belügyminisztérium szóvivője.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) államelnökjelöltje, Nicolae Ciucă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és államfőjelöltje, Marcel Ciolacu, az USR elnökjelöltje, Elena Lasconi, valamint Mircea Geoană független jelölt is leadta szavazatát vasárnap.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Négy év szünetet követően májustól újra látogatható a dévai vár. Az impozáns dél-nyugati erődítmény falait megerősítették, színpad és látogatóközpont ad helyet a kulturális eseményeknek, tágasabb felvonó röpíti a hegyre a látogatókat.
Szombaton 7 órakor véget ért az államelnök-választás első fordulójának kampányidőszaka.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje, George Simion pénteken a Románia római főkonzulátusán kialakított szavazóhelyiségben szavazott az elnökválasztás első fordulójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!