Dragnea bizonyítékokat igér arra vonatkozóan, hogy puccskisérlet történt augusztus 10-én
Fotó: PSD
Külföldről pénzelt puccskísérlet történt augusztus 10-én – véli Liviu Dragnea, aki keményen bírálja George Maior washingtoni nagykövetet, volt SRI-igazgatót, valamint a hírszerzés jelenlegi vezetőit. Dragnea szerint bizonyítékok is vannak arra, hogy „félkatonai szerveződések” meg akarták dönteni a román kormányt.
2018. szeptember 11., 09:392018. szeptember 11., 09:39
2018. szeptember 11., 09:512018. szeptember 11., 09:51
Külföldről finanszírozott államcsínykísérletnek nevezte Liviu Dragnea, a képviselőház és a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az erőszakba fulladt augusztus 10-i kormányellenes tüntetést.
A vasárnap este az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozó politikus szerint a karhatalmi erők semmiben sem hibáztak, amikor erőszakosan léptek fel a megmozdulás résztvevői ellen, hiszen törvényesen jártak el. Közölte, nem a PSD vitte utcára az erőszakos tüntetőket, és nem ő mondta nekik, hogy kövekkel dobálják a csendőröket. „Elegendő információval rendelkezünk ahhoz, hogy államcsínykísérletről beszélhessünk. A jelek szerint a tüntetést külföldről is finanszírozták” – mondta Dragnea.
Mint mondta, nem fontosak, honnan származnak az erre vonatkozó információk, de biztos abban, hogy kiderül: a tüntetőket lefizették, hogy félkatonai mintára szerveződött csoportok voltak közöttük, hogy erőszakkal el akarták foglalni a kormánypalotát, illetve hogy folyamatosan provokálták a csendőröket.
– hangoztatta Dragnea.
A PSD elnöke szerint Klaus Johannis államfő, illetve az ellenzéki politikusok – Dacian Cioloş volt miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), valamint Augustin Lazăr legfőbb ügyész megpróbálták elbizonytalanítani a csendőröket, hogy aztán újabb akciót szervezzenek az állami intézmények megbénítására, amely során már a csendőrség félreállt volna.
Dragnea egyben arról beszélt: George Maior, Románia Washingtoni nagykövete még mindig a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójának hiszi magát, ezért beidézik meghallgatásra a képviselőház külügyi bizottságába. A politikus kemény bírálatokat fogalmazott meg a nagykövettel szemben annak nyomán, hogy az negatívan kommentálta a Donald Trump amerikai elnök jogászcsapatának vezetője, Rudolph Giuliani láltal írt levelet, amelyben a jogász bírálta az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) visszaéléseit, illetve a DNA és a SRI között megkötött titkos megállapodásokat a lehallgatásokról.
Dragnea leszögezte:
„George Maior még mindig a SRI igazgatójának hiszi magát. Továbbra is politikai megbeszéléseket, játékokat, találkozókat folytat. Ezt mondta valaki tegnapelőtt este. Lássuk, beigazolódik, vagy sem. Az elmúlt napokban Romániában volt, és a párton belül zavar támadt. Csak felhívtam a figyelmet egy egybeesésre” – mondta Dragnea, arra utalva, hogy az elmúlt héten Gabriela Firea, a PSD alelnöke és bukaresti főpolgármestere bírálatok sorozatát fogalmazta meg vele és Carmen Dan belügyminiszterrel szemben, a lemondásukat követelve. A politikus közölte, meghallgatják Maiort a külügyi bizottságban, hogy kiderüljön, mibe avatkozott be, és hogyan támogatta a román államot. Megjegyezte ugyanakkor: meggyőződése, hogy Johannis államfő Maior mellé áll.
Mint megírtuk, Maior a Giuliani-levél kapcsán azt mondta: az abban leírtak olyan erők lobbiját jelzik, amelyek az igazságszolgáltatással szembe került romániai személyeket akarnak megvédeni. Dragnea egyébként súlyos bírálatokat fogalmazott meg a hírszerzési vezetőkkel szemben is. Mint kifejtette, a hírszerzőket tiszteli, de a vezetőket nem, azok ugyanis „sötét és alvilági” módon jártak el, és el akarják távoljtani a PSD-t a kormány éléről.
– szögezte le Dragnea.
Azt is kijelentette: a főügyészeknek is rengeteg vesztenivalójuk van, ha a PSD marad az ország élén, azok ugyanis „gyűlöletes, törvénytelen és alkotmányellenes” hatalmat gyakoroltak eddig, és sok félnivalójuk van egy átvilágítástól, hogy valaki fényt derít a visszaéléseikre, amelyek nyomán ártatlan embereket ítéltek el. Ennek kapcsán arról is beszélt, hogy az ügyészségek és hírszerzések visszaélései nyomán szenvedésre kényszerült személyekkel szembeni jóvátétel érdekében szükséges az amnesztia valamilyen formája. A nemzetbiztonsági törvények tervezett módosításai között megemlítette, hogy megtiltanák a hírszerzésnek a fedett cégek működtetését, azok ugyanis jelentős versenyelőnyt élveznek a „civil” cégekkel szemben.
Egyben visszautasította Gabriela Firea azon vádjait, hogy a belügyi titkosszolgálat segítségével kémkedett utána. Megjegyezte: Firea vádjai kapcsán „komolyan elbeszélgetnek” a párton belül, de állítása szerint nem támogatja a főpolgármester kizárását.
A PSD elnöke beszélt a kormány tevékenységéről is, és mint kifejtette, vannak még olyan tárcák, ahol nem az elvárt ütemben dolgoznak, és a minisztériumok tevékenységének kommunikációjával sem elégedett. Közölte, a miniszterelnök hamarosan végez a miniszterek tevékenységének kiértékelésével, amit a PSD vezetősége megvitat, ezt követően pedig a hónap végén vagy október elején kormányátalakítás várható.
Dragnea George Maiornak és a SRI-nek címzett vádjaira először Victor Ponta volt miniszterelnök, a PSD korábbi elnöke reagált, aki egy olyan fényképet hozott nyilvánosságra, amelyen Dragnea az akkor még a SRI igazgatójaként tevékenykedő Maiorral pózol mosolyogva, a háttérben pedig egy kanapén ülve Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) volt főügyésze ül. A kép a SRI egyik villájában készült. Kommentárjában Ponta felszólította a PSD vezetőit, kérjék számon Dragneától, milyen eltökélten küzdött a múltban Maiorral. „Véget kell vetni ennek a hazudozásnak és képmutatásnak, amely fittyet hány a józan észnek és a jövőnknek is” – fogalmazott Ponta, aki szerint a Maior, Kövesi, a „párhuzamos állam” és Soros György elleni harc valójában csak „nevetséges hazugság” annak elkendőzésére, hogy Dragnea megpróbálja elrejteni a törvénytelenül szerzett vagyonát, a parlamentet, a kormányt és a PSD-t pedig a saját boldogulásának szolgálatába állította.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!