Fotó: Facebook/Csoma Botond
Az RMDSZ nem köt az új, kétpárti kormánykoalícióval a kormány külső parlamenti támogatásáról szóló megállapodást – jelentette ki szerdán a Krónikának Csoma Botond, a kormányátalakítás nyomán ellenzékbe szoruló magyar szervezet képviselőházi frakcióvezetője.
2023. június 14., 11:242023. június 14., 11:24
2023. június 14., 13:312023. június 14., 13:31
„Nem kötünk a parlamenti támogatásról szóló megállapodást a kormánnyal, ez kizárt dolog. Szerintem nevetséges is lenne. A szociáldemokratáknak és a nemzeti liberálisoknak megvan a többségük” – szögezte le Csoma. „Nyilván racionális emberek vagyunk. Amikor ellenzékben voltunk, minden törvénytervezetet pontszerűen elemeztünk.
– hangsúlyozta lapunknak a frakcióvezető.
A Krónika kérdésére, volt-e szándékosság abban, hogy az RMDSZ végül ellenzékbe került, azért ajánlottak fel számára a román pártok olyan tárcákat a fejlesztési és a környezetvédelmi minisztériumért cserébe, mert mindenképpen ki akarták taszítani a kormányból, Csoma Botond kifejtette: ez egyáltalán nem kizárható.
Még az este folyamán a parlament elé terjesztik a kormányprogramot és a miniszterjelöltek listáját – jelentette be kedd esti sajtótájékoztatóján Marcel Ciolacu kijelölt miniszterelnök.
„Nehéz megítélni, mi is elemezzük a helyzetet, hiszen jó pár hete tart a miniszterelnök-cserével kapcsolatos politikai vita, és nagyon sok változást történt.
– jelentette ki a politikus. A kolozsvári politikus indoklásképp elmondta: amikor majdnem eljutottak a kompromisszumig a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőivel, mindig valamilyen új elem keletkezett, „valami bejött a képbe”. Elmondása szerint ez kedden is így történt: délután fél háromkor a három párt vezetői találkoztak, ahol felmerült, hogy az RMDSZ a környezetvédelmi és az energiaügyi tárcát kapja meg.
Csoma Botond emlékeztetett: az RMDSZ elvi álláspontja korábban az volt, hogy a legjobb a 2021-es koalíciós megállapodás betartása lenne, ami a választópolgároknak azt üzente volna, hogy a politikusok betartják a szavukat, és továbbra is vállalják azt, amit aláírtak egymás között. Ez már csak azért is jó lett volna, mert elég nagy a bizalomhiány a politikummal szemben; ám a két román párt elzárkózott ettől a javaslattól.
A PSD és a PNL egyaránt arra hivatkozott, hogy 2021 óta változott a politikai helyzet – ugyanakkor Csoma megítélése szerint ez elsősorban a saját pártjukra vonatkozik,
Mindemellett a PSD és a PNL azt javasolta az RMDSZ-nek, hogy legyen rugalmasabb, és fogadja el az energiaügyi és a környezetvédelmi tárcát. Emiatt össze kellett hívni a Szövetségi Állandó Tanácsot (SZÁT), amely arra a következtetésre jutott, hogy az RMDSZ fogadja el az ajánlatot, mivel „a kormányzás eszközével tudjuk a leghatékonyabban képviselni az erdélyi magyarságot”.
Azonban mire ezt a döntést meghozták, ismét érkezett az új hír, miszerint a liberálisok nem fogadták el, hogy a környezetvédelmet továbbra is az RMDSZ vezesse.
Ez a helyes kifejezés szerintem” – hangoztatta Csoma.
Intenzív tárgyalássorozat vette kezdetét a hárompárti bukaresti nagykoalíció vezetői között azt követően, hogy Klaus Iohannis államfő Marcel Ciolacut bízta meg kormányalakítással. Az RMDSZ már hajlandó lemondani a fejlesztési tárcáról.
A Krónika arra is kíváncsi volt, a frakcióvezető megítélése szerint a válsághelyzetek miatt nem előnyösebb-e az RMDSZ számára, ha a 2024-es választási évre ellenzékből fordul rá. Csoma Botond szerint bármennyire is kézenfekvőnek számít ez a megközelítés, ezt nem vették figyelembe, nem taktikáztak. Jóslatokba ugyanakkor nem kívánt bocsátkozni. Kérdésünkre, hogy véleménye szerint az új felállású koalíció kitölti-e a 2024-es parlamenti választásokig hátralevő mandátumát, kifejtette: mivel a liberálisok nem állnak jól a közvélemény-kutatásokban, bementek 20 százalék alá,
„Lehet, hogy jövőre, az európai parlamenti választások előtt ez megtörténhet” – mutatott rá Csoma Botond. A politikus azt is felidézte, hogy a szociáldemokraták sem állnak túl jól, az ő támogatottságuk 30 százalék körüli, miközben az AUR erősödik, így ilyen szempontból „elég bizonytalan időszak” következik.
Tüntetésre készülnek a kulturális örökség megőrzésének ágazatában dolgozó szakszervezeti tagok az ágazat alulfinanszírozottsága miatt.
Május 14-ig lehet beiratkozni a bukaresti belügyminisztérium égisze alá tartozó, rendőr-, csendőr-, határőr- és tűzoltóképzést nyújtó oktatási intézményekbe. Idén összesen 32 helyet tartanak fenn a roma és 20 helyet más nemzeti kisebbség számára.
Kihirdette pénteken Klaus Iohannis államfő az egymillió euróig terjedő adócsalás büntethetőségét megszüntető törvényt.
Elutasította pénteken a bukaresti ítélőtábla a Gheorghe Ursu volt politikai fogoly kínvallatóit jogerősen felmentő ítélet felülvizsgálatára vonatkozó kérelmet, amelyet a legfőbb ügyészség nyújtott be.
Megnyílt az út azelőtt, hogy Románia mintegy 70 millió dollár értékben Sidewinder rakétákat vásároljon az Egyesült Államoktól, miután a washingtoni illetékesek rábólintottak a tranzakcióra.
Elkezdődött pénteken a június 9-én esedékes önkormányzati és európai parlamenti (EP) választásokat megelőző kampányidőszak, amely csupán az első az idei szuper választási évben, hiszen idén még elnök- és parlamenti választást is tartanak.
A romániai polgárok közel fele szerint az ország európai uniós csatlakozása inkább pozitív eredményekkel járt – derül ki egy friss felmérésből.
A kormány bukaresti épülete előtt készül tüntetni május 13-án, hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) 29 tagszervezetével együtt. A megmozdulással a munkabérek adóterheinek csökkentését akarják kiharcolni.
12 millió lejt utalnak ki a Slănic városában történt útbeszakadás miatt szükséges talajstabilizációs munkálatokra a bukaresti kormány csütörtökön elfogadott határozata értelmében.
Bár a brassói regionális útigazgatóság a hónap elején közölte, hogy az útkarbantartók elkezdték eltakarítani a havat a Transzfogarasi útról, nehézségekbe ütköztek a lavinaveszélynek is kitett útszakaszon.
1 hozzászólás