Fotó: Haáz Vince
Politikai érdekeknek rendeli alá a helyi közigazgatást, és alkotmányossági kételyeket vet fel az a sürgősségi kormányrendelet-tervezet, amelyet a koalíció készített elő, és amely a választások összevonását is szabályozná – fogalmazta meg Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a szövetség sajtóirodája által a Krónikához pénteken eljuttatott közleményben.
2024. március 01., 13:342024. március 01., 13:34
A Bihar megyei politikus kijelentésével arra reagált, hogy csütörtök este társadalmi vitára bocsátotta csütörtök este a belügyminisztérium a helyhatósági és az európai parlamenti választások lebonyolításával kapcsolatos intézkedésekről szóló sürgősségi kormányrendelet tervezetét.
Az RMDSZ közleménye rámutat: a tervezet szerint az átmeneti időszakban, vagyis június 9-étől őszig, amíg a régi választott polgármesterek, megyei tanácselnökök, megyei és helyi tanácsosok mandátuma tart, az önkormányzati vezetők szabadon iratkozhatnak át egyik pártból a másikba, és folytathatnák mandátumukat ősztől egy másik párt színeiben, amennyiben a választások során új mandátumot nyertek.
– vallja az RMDSZ-es szenátor, aki szerint a koalíció tervezett intézkedése továbbá
„A helyi közigazgatás hitelessége, a közszolgáltatások előreláthatósága fontos az állampolgárok számára, nem a politikai érdek” – nyilatkozta a közigazgatási szakpolitikus, volt közigazgatási és fejlesztési miniszter.
„A sürgősségi kormányrendelet-tervezet politikai érdekeket szolgál, nem a helyi közösségeket! Az RMDSZ nem támogatja ezt a tervezetet, és a parlamentben ellene szavazunk. Ha valaki más pártba akar átiratkozni, annak be kell azt jelentenie a választások előtt, így tisztességes a választópolgárral szemben, és vállalnia kell, hogy májustól októberig lemond a polgármesteri tisztségről” – zárta nyilatkozatát Cseke Attila.
Társadalmi vitára bocsátotta csütörtök este a belügyminisztérium a helyhatósági és az európai parlamenti választások lebonyolításával kapcsolatos intézkedésekről szóló sürgősségi kormányrendelet tervezetét.
Erdély az egyik fő tétje annak, hogy a bukaresti kormánykoalíciót alkotó PSD és a PNL a választások összevonása mellett döntött – jelentette ki a Krónika kérdésére Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!