Marcel Ciolacu (védőmaszkban) szerint Klaus Iohannis és a PNL „egészségügyi lágerré” akarja tenni Romániát
Fotó: Marcel Ciolacu/Facebook
Hajlandó a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszavazni a karanténtörvényt, de csak azzal a feltétellel, hogy a kormányfő és az egészségügyi miniszter a szenátus előtt magyarázza el, miért szükséges a jogszabály. Ezt Marcel Ciolacu, a párt ügyvivő elnöke jelentette be hétfőn.
2020. július 13., 16:322020. július 13., 16:32
2020. július 13., 16:422020. július 13., 16:42
Hosszas vita után az ellenzéki, de a parlamentben többségben levő Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetősége megszavazta, hogy az alakulat támogassa a liberális kormány által kidolgozott törvényjavaslatot, amelyben azt szabályoznák, milyen körülmények között lehet karanténba vagy elkülönítésbe utalni a koronavírus-fertőzött személyeket. A PSD országos végrehajtó testülete hétfőn délelőtt ült össze, és végül a többség megszavazta, hogy a szenátusban támogassák a jogszabály elfogadását – de csak újabb módosításokkal.
Marcel Ciolacu, a párt ügyvivő elnöke az ülést követően elmondta: megszavazzák a felsőházban a törvényt, de csak az után, hogy Ludovic Orban miniszterelnök és Nelu Tătaru egészségügyi miniszter elmegy a parlamentbe, hogy elmagyarázza, miről szól a jogszabály, illetve hogy a kormány miért késlekedett a kidolgozásával. Arra is emlékeztetett: a jogszabályt még az igazságügyi tárca sem véleményezte.
„Nem szavazzuk meg a törvényt a szenátusban, ameddig a miniszterelnök és az egészségügy-miniszter nem jön el, hogy tisztázzon minden, jelenleg vitatott kérdést” – szögezte le Ciolacu. Közölte: a szenátusi szavazás előtt folytatják az egyeztetéseket a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal (CSM) és a civil jogvédő szervezetekkel. Elmondta, a képviselőházban azért szavazták meg a tervezetet, hogy ne húzzák az időt, és minél hamarabb a végső döntést meghozó szenátus elé kerüljön, ahol elvégzik a szükséges további módosításokat.
A PSD elnökségi üléséről kiszivárgott információk szerint Marcel Ciolacu, a párt ügyvivő elnöke a tervezet szenátusi támogatását javasolta, arra hivatkozva, hogy amennyiben a kormánynak továbbra sem lesz eszköz a kezében a járványhelyzet kezelésére, Klaus Iohannis államfő ismét szükségállapotot hirdethet ki. Az alakulat több vezető politikusa – Olguța Vasilescu, Paul Stănescu, Mihai Fifor, Robert Cazanciuc és Șerban Nicolae – azonban a tervezet leszavazása mellett foglalt állást, mondván: ha támogatják azt, akkor a pártot azzal vádolhatják meg, hogy kiállt a polgárok jogainak csorbítása mellett. Többen a karanténba zárt személyek javainak a fertőzés megelőzése érdekében történő lefoglalásának és megsemmisítésének lehetőségét lehetővé tevő cikkelyt kifogásolják, mondván: az sérti a magántulajdonhoz való jogot.
Mint arról beszámoltunk, a kormány azt követően dolgozta ki a tervezetet, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenessé minősítette a miniszteri rendelettel bevezetett karantént, és kimondta: az alapvető jogokat korlátozó intézkedések csakis a parlament által elfogadott törvények útján hozhatók meg. A képviselőház csütörtökön vitatta meg a tervezetet, és a PSD-s többség számos ponton módosította a jogszabályt, a szenátusnak pedig szombaton kellett volna szavaznia róla, ezt azonban elhalasztották – a PSD szerint azért, hogy kiiktassák belőle a még benne maradt, alkotmányellenes jogkorlátozó elemeket.
Eközben a bukaresti stratégiai kommunikációs törzs közölte: valakik a testület nevében olyan e-mailt küldtek szét, amelyben Raed Arafat államtitkárnak tulajdonított hamis üzenet szerepel, miszerint felszólítja az egészségügyi intézményeket, hogy önkényesen állapítsák meg a fertőzöttek és a halottak számát. A testület felkérte a sajtót, ne terjessze az üzenetet, amelynek a törzs szerint az a célja, hogy elhitesse: a járványadatok nem valósak.
Sajtóértesülések szerint egyébként a kormány arra készül, hogy a járvány terjedésének megelőzése érdekében szigorúbb korlátozásokat vezessen be, és a szükségállapot újbóli bevezetése sem kizárt. Ugyanakkor ez nem lenne érvényes az ország egész területére, csupán azokon a településeken, vagy azokban a megyékben, ahol robbanásszerűen nőtt az új esetek száma. Raed Arafat ezzel kapcsolatosan kijelentette: előfordulhat, hogy a hatóságok egyes helyszíneken ismét korlátozásokat vezetnek be.
A június 9-ei önkormányzati és parlamenti választásokra hivatkozva a bukaresti képviselőház házbizottsága úgy döntött, a tavaszi ülésszak végéig (június 30-ig) vegyes rendszerben, részben online formában ülésezik.
Feljelentette hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Emanuel Ungureanu a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Cătălin Cîrstoiut, a kormányzó balliberális koalíció főpolgármester-jelöltjét hivatali visszaélésért és csalásért.
Az érettségi vizsgák a végzősök bizonyos készségeit tanúsítják, a tételek nem nehezek, megoldásuk átlagos tudásszintet igényel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
A román diplomáciai és konzuli képviseletekre eddig nem érkezett konzuli támogatás vagy segítségnyújtás iránti kérelem az iráni rakétatámadás után Izraelben tartózkodó román állampolgároktól.
A pártok által a júniusi európai parlamenti választásokon indított jelöltek alig egyharmada nő – derül ki az Expert Forum jelentéséből.
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
szóljon hozzá!