Fotó: Facebook/Costel Alexe
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) felkérte a legfőbb ügyészséget, hogy forduljon Klaus Iohannis államfőhöz a volt környezetvédelmi miniszter, Costel Alexe elleni bűnvádi eljárás kérelmezése érdekében. A politikus állítja: közéleti tevékenysége során nem kért és nem is kapott illetéktelenül javakat.
2021. január 04., 16:012021. január 04., 16:01
2021. január 04., 22:382021. január 04., 22:38
Costel Alexe, a volt környezetvédelmi, víz- és erdőügyi miniszter ellen vesztegetés elfogadása és sikkasztásra való felbujtás miatt akar büntetőjogi kivizsgálást indítani a DNA. A korrupcióellenes ügyészség arról tájékoztatta hétfőn az Agerpres hírügynökséget, hogy az alkotmány és a hatályos törvények alapján a vádhatóság vezetője írásban ismertette az ügyet a legfőbb ügyésszel, akinek az államfőhöz kell fordulnia a bűnügyi kivizsgálás elindításának kérelmezése érdekében, mivel a tett elkövetésekor az érintett személy miniszteri tisztséget töltött be.
Az ügyészek szerint az érintett személy körülbelül 103 000 lej értékben kért és kapott terméket 2020. április 23-a és július 7-e között egy acélgyár menedzserétől, cserébe a gyár üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó tanúsítványának ingyenes kiállításáért. A kapott terméket (körülbelül 22 tonna lemezt, 103 000 lej értékben) egy rokona cégének székhelyén vette át – állítják a nyomozók.
Costel Alexe a bejelentést követően közleményt bocsátott ki, amelyben azt írja: bízik az igazságszolgáltatásban, és tisztségének betöltése idején soha nem kért és nem kapott illetéktelenül javakat. A Ludovic Orban vezette kormányban miniszteri posztot betöltő politikus közölte, meglepődéssel vette tudomásul a korrupcióellenes ügyészség tájékoztatását az ellene indítandó büntetőjogi eljárás megkezdésére vonatkozó javaslatról. „A következőket szeretném leszögezni: bízom az igazságszolgáltatásban és szeretném, ha mielőbb lezárulna ez az eljárás, amely pontosan a valóságot fogja tükrözni: hogy közéleti tevékenységem alatt egyszer sem kértem és nem is kaptam törvénysértő módon illetéktelen javakat” – olvasható Costel Alexe közleményében.
Costel Alexe jelenleg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Iaşi megyei szervezetének és a Iaşi megyei tanácsnak az elnöke, a szeptemberi helyhatósági választások előtt mondott le tárcavezetői tisztségéről.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
1 hozzászólás