Fotó: Facebook/Románia szenátusa
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
2024. április 15., 09:592024. április 15., 09:59
A volt miniszterelnököt –
– vasárnap este a B1 televízióban arról kérdezték, hogy mennyi időbe telne a NATO-nak beavatkozni Romániában egy esetleges támadás esetén.
„A legjobb példa erre tegnap este történt, amikor egy ad-hoc koalíciót hoztak létre. Ha sikerült mozgósítani egy koalíciót és két-három órán belül reagálni, akkor Románia, mint NATO-tag, minden biztonsági garanciát élvez” – mondta Ciucă aarra utalva, hogy az Izrael elleni szombat esti iráni támadás során amerikai, brit, francia és jordániai erők is részt vettek a rakéták és drónok lelövésében.
„Jelenleg is tartózkodnak NATO-csapatok Románia területén, rendelkezünk a válaszcsapáshoz szükséges eszközökkel, a működik a légirendészeti program, vannak szárazföldi erők, megfigyelési és korai előrejelzési eszközeink. Megvannak az összehangolt tervek, ezért nem kell aggódni a reakció miatt. A stratégiai meglepetés már nem érhető el. Az, hogy hirtelen, egyik napról a másikra megtámadják Romániát, és ne legyen idő a válaszreakciók kidolgozására, szinte lehetetlen” – tette hozzá Nicolae Ciucă.
„Több ország is felvetette a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetésének kérdését. Nálunk nagyon nehéz megvalósítani egy ilyen lépést, mert egyrészt rendelkezünk hivatásos hadsereggel, amely rendelkezik az összes szükséges mechanizmussal. Már csak logisztikai szempontból is bonyolult lenne visszatérni a kötelező sorkatonai szolgálathoz.
– hangsúlyozta Nicolae Ciucă.
„Invázió esetén mit jelent a Mihail Kogălniceanu támaszponton állomásozó kétezer tengerészgyalogos és a Nagysinken francia parancsnokság alatt tartózkodó ezer külföldi katona? Semmit sem jelent. Olyan hadseregre van szükség, amely 45-60 napig képes kitartani, amíg a NATO mozgósítja háborús erőforrásait, hogy segítsen. Persze, a 2014-es walesi csúcstalálkozón megegyeztek, hogy megalakítják ezeket a gyorsreagálású erőket, de egyetlen gyorsreagálású erő sem érkezik Románia területére tíz napnál hamarabb. Ráadásul csak kis létszámban érkezne, nem olyanban, hogy megbirkózzon egy masszív támadással, például az Oroszországi Föderáció részéről” – mondta Băsescu.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!