1, 40, 80 százalék. Nem egyforma arányban nőnek 2024-ben az öregségi juttatások
Fotó: Haáz Vince
Jövőre Romániában lesz a második legnagyobb a gazdasági növekedés Európában, az ország GDP-je várhatóan 3,4 százalékkal fog bővülni – jelentette ki Marcel Ciolacu kormányfő, cáfolva munkaügyi minisztere korábbi kijelentését, miszerint jövőre átlagosan 40 százalékkal emelkednek a nyugdíjak.
2023. december 12., 12:152023. december 12., 12:15
2023. december 12., 12:192023. december 12., 12:19
A szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban kifejtette, hogy jövőre fenntartható költségvetése és fenntartható gazdasági növekedése lesz Romániának. Az állítását arra alapozta, hogy a kormány a deficitet jóval meghaladó összeget fordít beruházásokra: 25 milliárd eurót, azaz a GDP 7,3 százalékát. Számításai szerint jövőre közel 150 milliárd euróval nő majd a román GDP, és az államadósság 1-2 százalékpontos mérséklődése várható.
Emlékeztetett arra, hogy több uniós tagállam eladósodottsága meghaladja a GDP száz százalékát. Hozzátette: az államadósság növekedése nem jelent gondot, ha a hiteleket beruházásokra fordítja a kormány. „Ez a kulcs. A gazdaságban a beruházások megsokszorozódnak” – jelentette ki Ciolacu.
A kormányfő beszélt arról is, hogy Romániában kétmillió nyugdíjas él a szegénységi küszöbön. Az átlagnyugdíj jelenleg 2100 lej, de a jövő szeptemberi újraszámolások után az összeg 2800 lejre nő. Azt ugyanakkor cáfolta, hogy a jövőre a nyugdíjak átlagban 40 százalékkal fognak növekedni. „Ha valaki ezt állította, talán nem tudta jól elmagyarázni. Lesznek olyan nyugdíjak, amelyek akár 40 százalékkal emelkednek” – fogalmazott a miniszterelnök.
Márpedig ez a „valaki” Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter volt, aki a nyugdíjtörvény tervezetének parlamenti megvitatásán többször elmondta: a jogszabály hatályba lépése nyomán jövőre átlagban 40 százalékkal nőnek majd a nyugdíjak. „Lehet, hogy lesznek olyan nyugdíjak, amelyek 1 százalékkal fognak emelkedni, de lehet, hogy lesznek olyanok is, amelyek 80 százalékkal” – magyarázta a képviselőknek a munkaügyi tárca képviselője. Simona Bucura-Oprescu a Marcel Ciolacu vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa.
Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter szerint a kormány várhatóan november 9-án hagyja jóvá az új nyugdíjtörvény tervezetét, amit a parlamentnek november 20-ig el kellene fogadnia.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!