Ha már nem mondott le, Klaus Iohannisnak legalább a komolyan kellene vennie az államfői tisztséggel járó feladatokat a koalíció közös elnökjelöltje szerint
Fotó: Presidency
A kormánypártok közös elnökjelöltje, Crin Antonescu szerint Klaus Iohannisnak le kellett volna mondania az új parlament megalakulása után.
2025. január 22., 09:502025. január 22., 09:50
A politikus az Antena3-nak nyilatkozva kedd este kifejtette, hogy Klaus Iohannisnak a demokrácia, a stabilitás és a kormányzatba vetett bizalom érdekében meg kellett volna tennie ezt a lépést a mandátuma lejártakor, december 21-én.
Antonescu hozzátette, hogy Iohannis az alkotmánybíróság határozatának megfelelően, törvényesen maradt a Cotroceni-palotában december 21. után, de „vitatható a legitimitása”, és az lett volna a kívánatos, ha az új parlament és a kormány megalakulása után átadja a helyét az szenátus elnökének.
„A probléma az, hogy nem kommunikál, pedig szerintem erre most nagyobb szükség van, mint valaha” – idézte a politikus televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, jobb lett volna, ha Klaus Iohannis államfő mandátuma lejártával távozik a Cotroceni-palotából és az elnöki tisztséget ügyvivő jelleggel a szenátusi elnök veszi át.
A kormány számára pedig nem csak a költségvetés állapota jelent kihívást, hanem a Donald Trump elnöki beiktatása utáni változásokhoz történő igazodás is.
Összegyűlt a Klaus Iohannis lejárt mandátumú, de az elnökválasztás érvénytelenítése miatt hivatalában maradt államfő tisztségéből való felfüggesztéséhez szükséges számú aláírás – jelentette be csütörtökön a Fiatal Emberek Pártja (POT).
„A kormányra most rendkívül nagy nyomás nehezedik külpolitikai téren is, ahol az államfőnek kulcsszerepet kellene játszania” – magyarázta a politikus.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi szerint a szenátus elnökének kellene ügyvivő államfőként átvennie Klaus Iohannis helyét, aki 23 napja a Cotroceni-palota „törvénytelen albérlője”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!