Ha már nem mondott le, Klaus Iohannisnak legalább a komolyan kellene vennie az államfői tisztséggel járó feladatokat a koalíció közös elnökjelöltje szerint
Fotó: Presidency
A kormánypártok közös elnökjelöltje, Crin Antonescu szerint Klaus Iohannisnak le kellett volna mondania az új parlament megalakulása után.
2025. január 22., 09:502025. január 22., 09:50
A politikus az Antena3-nak nyilatkozva kedd este kifejtette, hogy Klaus Iohannisnak a demokrácia, a stabilitás és a kormányzatba vetett bizalom érdekében meg kellett volna tennie ezt a lépést a mandátuma lejártakor, december 21-én.
Antonescu hozzátette, hogy Iohannis az alkotmánybíróság határozatának megfelelően, törvényesen maradt a Cotroceni-palotában december 21. után, de „vitatható a legitimitása”, és az lett volna a kívánatos, ha az új parlament és a kormány megalakulása után átadja a helyét az szenátus elnökének.
„A probléma az, hogy nem kommunikál, pedig szerintem erre most nagyobb szükség van, mint valaha” – idézte a politikus televíziós nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, jobb lett volna, ha Klaus Iohannis államfő mandátuma lejártával távozik a Cotroceni-palotából és az elnöki tisztséget ügyvivő jelleggel a szenátusi elnök veszi át.
A kormány számára pedig nem csak a költségvetés állapota jelent kihívást, hanem a Donald Trump elnöki beiktatása utáni változásokhoz történő igazodás is.
Összegyűlt a Klaus Iohannis lejárt mandátumú, de az elnökválasztás érvénytelenítése miatt hivatalában maradt államfő tisztségéből való felfüggesztéséhez szükséges számú aláírás – jelentette be csütörtökön a Fiatal Emberek Pártja (POT).
„A kormányra most rendkívül nagy nyomás nehezedik külpolitikai téren is, ahol az államfőnek kulcsszerepet kellene játszania” – magyarázta a politikus.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi szerint a szenátus elnökének kellene ügyvivő államfőként átvennie Klaus Iohannis helyét, aki 23 napja a Cotroceni-palota „törvénytelen albérlője”.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!