Ion Iliescu az 1989-es népfelkelés idején a román köztévében
Fotó: www.comunismulinromania.ro
Beindította a bűnvádi eljárást a bukaresti legfőbb ügyészség Ion Iliescu volt államfő ellen az 1989-es forradalom ügyében, a 88 éves politikust és három másik személyt emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel gyanúsítják.
2018. december 21., 11:492018. december 21., 11:49
2018. december 22., 17:182018. december 22., 17:18
A főügyészség pénteki tájékoztatása szerint a bűnvádi eljárás beindításáról szóló rendeletet december 18-án bocsátotta ki a vádhatóság katonai részlege. A Nemzeti Megmentési Front (FSN) elnöki tisztségét betöltő Iliescuhoz hasonlóan bűnvádi eljárás indult Gelu Voican Voiculescu (a FSN vezetőtanácsának tagja, egykori miniszterelnök-helyettes), Iosif Rus tartalékos vezérezredes, a román légierő egykori parancsnoka és și Emil (Cico) Dumitrescu, a FSN volt tagja ellen is.
Klaus Johannis államfő idén áprilisban engedélyezte a bűnvádi eljárás beindítását Ion Iliescu volt elnök és Petre Roman egykori miniszterelnök ellen az 1989-es forradalom ügyében, eleget téve Augustin Lazăr legfőbb ügyész kérésének. A bukaresti katonai ügyészség 2016 novemberében kezdte el újból vizsgálni az 1989-es forradalom aktáit emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény gyanújával, azt követően, hogy a forradalmárokat tömörítő December 21. Egyesület több tagja pert nyert a román állam ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), amiért Románia nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak.
Ion Iliescut és társai – akiket az elmúlt hónapokban többször kihallgattak a bukaresti közvádlók – ügyében az előzetes vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy az 1989-es forradalom napjaiban, amikor a felkelők utcára vonultak Nicolae Ceaușescu volt kommunista diktátor ellen tüntetve, nem keletkezett hatalmi űr azt követően sem, hogy a diktátor és felesége elmenekült, hanem már december 22-én az esti óráktól egy irányított katonai diverzió zajlott, és emiatt vesztette életét csaknem ezer ember és sérültek meg sokan. Iliescu, Roman és Voiculescu a hatalmat akkor átvevő Nemzeti Megmentési Front (FSN) tagjai, vezetői voltak. A katonai ügyészség szerint a FSN már december 22-én estétől ténylegesen gyakorolta a végrehajtói és a törvényhozói hatalmat, és az akkori politikai és katonai vezetés hatalmának megőrzése érdekében hozta azokat az intézkedéseket, amelyek sok ember halálához, testi és lelki sérüléséhez vezettek.
A volt államfő távozik a főügyészségről egy korábbi kihallgatása alkalmával
Az ügyészek – akik az év elején kiterjesztették az emberiesség elleni bűncselekmények miatt folyó kivizsgálást az 1989. december 27-e és 31-e közötti időszakra is – szerint Ion Iliescu katonai intézkedésekhez járult hozzá, amelyek közül némelyek egyértelműen a diverziókeltést szolgálták. A nyomozó hatóság szerint Iosif Rus a román légierő parancsnokaként és a Legfőbb Katonai Tanács tagjaként 1989. december 22-én jogtalanul elrendelte a Szekuritáté egy alegységének kivezénylését az Otopeni-i nemzetközi repülőtérre, noha nem tartozott hatáskörébe a légikikötő védelme, mert annak saját védelmi rendszere volt. Ezzel zavart okozott a védelmi egységek közti kommunikációban, ami a bajtársak (a hadsereg és a Szekuritáté csapatainak) egymás elleni támadásához vezetett. „Ezen szabálysértő és fölösleges parancs nélkül nem került volna sor az 1989. december 12-i tragédiára, amelyben 48 személy (köztük 40 katona) vesztette életét, és további 15-en megsérültek” – érvelnek az ügyészek.
Iosif Rus 1989. december 23-án parancsba adta, hogy a 61-es ezred helikoptereinek törzsén mázolják le a román trikolórt, és más szimbólumot fessenek rájuk. Ezt követően az említett helikoptereket a Román Televíziótársaság épülete, a Ghencea-temető és más fővárosi helyszínek fölé küldte, amivel a földi védelemre kivezényelt katonák körében zavart és félelmet keltett. Ez vezetett ahhoz, hogy a különböző védelmi alakulatok tüzet nyitottak egymásra, és elharapozódott a terrorizmustól való rettegés. „Minden, a terrorista elemek jelenlétére utaló akkori állításról kiderült utólag, hogy hamis volt” – szögezik le az ügyészek.
A nyomozati anyag arra is rávilágít, hogy Emil (Cico) Dumitrescu 1989. december 22-én tiszti egyenruhában jelent meg a közszolgálati televízió képernyőjén, és ekkortól kezdve hamis információkkal vezette félre a lakosságot, amelynek eredményeképpen az országban elterjedt a terrorizmustól való rettegés, ami emberáldozatokhoz, sérülésekhez és szabadságkorlátozásokhoz vezetett. Az ügyészek leszögezik, hogy a politikai-katonai szervezetként működő Nemzeti Megmentési Front Tanácsának vezetőjeként Ion Iliescu megakadályozhatta volna a katonai diverziókeltést, de ezt nem tette meg. „A terrorizmustól való általános félelem oda vezetett, hogy különböző katonai és civil alakulat egymás ellen támadtak, tüzet nyitottak egymásra és az eseményeken kívülálló személyekre” – olvasható a legfőbb ügyészség által közzétett dokumentumban.
Victor Ponta független elnökjelölt pénteken kijelentette, hogy Elena Lasconi a Kensington kommunikációs cégtől kapta azokat a hamis fotókat, amelyeken ő, Victor Ponta, valamint Nicușor Dan és Florian Coldea tábornok szerepel.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közleményben határolódott el az ellenőrizetlen forrásokból származó fotók választási kampányban történő felhasználásától.
Idén is folytatja a mezőgazdasági minisztérium a burgonyatermesztők 200 eurós hektáronkénti de minimis támogatását.
Informatikai tartalmak meghamisítása miatt feljelentést tett az ügyészségen Nicușor Dan független elnökjelölt Elena Lasconi ellen.
Határozottan cáfolja Florian Coldea, a SRI tábornoka azokat a vádakat, hogy titkos találkozón vett volna részt két államfőjelölttel, Nicușor Dan bukaresti főpolgármesterrel és Victor Ponta volt szociáldemokrata párti miniszterelnökkel.
Továbbra is George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal az elnökjelöltek közül – derül ki egy friss felmérésből.
A választói névjegyzék adatbázisát folyamatosan frissítik, tehát az abban szereplő adatok és információk pontosak – szögezte le csütörtökön az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Példátlan, mondhatni történelmi jelentőségű eseményre készülhetünk vasárnap: megismételt elnökválasztásra várják Románia több mint 18 millió választópolgárát.
Totális háborúvá fajult a liberális oldal két államfőjelöltje, Nicușor Dan és Elena Lasconi közötti kampányharc.
A nemi erőszak és más szexuális bűncselekmények miatt jogerősen nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Corneliu Bârlădeanult, világi nevén Corneliu Onilát, Huși volt ortodox püspökét a bákói börtönbe vitték a rendőrök.
szóljon hozzá!