Fotó: A képviselőház Facebook-oldala
Besszarábia és a „Román Anyaország” egyesülésének 100. évfordulója alkalmából fogadott el keddi díszülésén ünnepélyes nyilatkozatot a bukaresti parlament, amelyben legitim törekvésnek nevezik a Románia és a Moldovai Köztársaság újraegyesítésének óhaját, és leszögezik: a román–moldovai újraegyesítés a moldovai állampolgárokon múlik.
2018. március 27., 14:362018. március 27., 14:36
2018. március 27., 15:302018. március 27., 15:30
Románia idén ünnepli Nagy-Románia megalakulásának centenáriumát: az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó, 1918. december elsejei gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulóját megelőzően a centenáriumi év első nagy ünnepeként emlékeznek meg kedden Besszarábia és Románia egyesülésének 100. évfordulójáról.
Az MTI által idézett dokumentum szerint Románia nyitottan fogad minden olyan, az újraegyesülést célzó óhajt, amelyet a – Besszarábiával nagyjából megegyező területű, 1991 óta független volt szovjet tagköztársaság – Moldovai Köztársaság állampolgárai szuverén akaratként kinyilvánítanak.
Az RMDSZ részéről felszólaló Novák Csaba Zoltán szenátor arra a kettős mércére hívta fel a figyelmet, amely szerint
Az RMDSZ szónoka szerint a besszarábiai példa arra a reményre jogosítja fel a romániai magyarokat, hogy óhajaik meghallgatásra találnak majd, a centenáriumi év pedig alkalmat teremt arra, hogy a románok és magyarok között nyílt párbeszéd kezdődjék ezekről.
Az ünnepi ülésen a román tisztségviselők közül Liviu Dragnea, a bukaresti képviselőház és a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke fogalmazott a legélesebben.
– hangoztatta a házelnök.
Dragnea az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben Helsinkiben elfogadott záróokmánya nyolcadik, a népek egyenjogúságáról és önrendelkezéséről szóló fejezetére hivatkozott, rámutatva, hogy Németország újraegyesítése is ennek alapján valósult meg. Megjegyezte: ezt a hivatkozást végül is „nem foglalták bele” a kedden elfogadott nyilatkozat tervezetébe.
Klaus Johannis román államfő az évfordulót levélben üdvözölte, amelyben rámutatott: száz éve a besszarábiaiak az ország demokratizálásának lehetőségét látták a Romániával való egyesülésben a bolsevizálás sötét alternatívájával szemben. Úgy vélekedett: az évforduló nemcsak az elődök előtti tisztelgésre ad alkalmat, hanem ihletforrás a Románia és Moldova közti stratégiai partnerség elmélyítésére is,
A román nép és nyelv egységét hangoztató díszülésen a chișinăui parlament és kormány képviselői is részt vettek. Adrian Candu, a chișinăui parlament elnöke arról beszélt: Moldovának szüksége van Románia támogatására az európai uniós integrációban, a két ország közösen építhet utakat, hidakat és vállalkozásokat, a közös nyelvvel pedig lerombolhatja a „szellemi határokat”.
Besszarábia – a Prut, a Dnyeszter és a Duna-delta által határolt térség –, a történelmi Moldovának a 19. század eleji orosz–török háborúban cári uralom alá került keleti része a bolsevik forradalom idején önállósult, majd a chișinăui parlament 1918. március 27-én fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás