Fotó: Igazságügyi minisztérium
Az igazságügyi minisztérium elküldte véleményezésre az Európai Bizottságnak (EB) az igazságügyi törvényeket, illetve a büntető törvénykönyveket módosító jogszabályok tervezetét az igazságügyi reformot nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében – számolt be hétfőn a bukaresti szaktárca.
2022. április 18., 20:092022. április 18., 20:09
2022. április 18., 20:302022. április 18., 20:30
A tájékoztatásban leszögezik, hogy az országos helyreállítási tervben (PNRR) 2023. június 30-át szabták meg határidőként az igazságügyi törvények módosításainak hatályba lépésére, míg a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításai esetében 2022. december 31. a határidő. A közleményben emlékeztetnek, hogy az új igazságügyi törvények tervezetei 2020 szeptemberétől 2021 tavaszáig közvitán voltak, következő lépésként véleményeznie kellett volna a javaslatokat a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM), hogy aztán a kormány, majd a parlament elé kerüljenek, a folyamat azonban tavaly nyáron elakadt.
A tervezetek szövegét március végén, április elején véglegesítették, szem előtt tartva az Európai Unió Bíróságának legutóbbi döntéseit is. Közben a szaktárca delegációja két munkaülésen is egyeztetett a témáról az illetékes EB-küldöttségekkel – nyomatékosították a tájékoztatásban.
A büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezetek nyilvános vitája szintén tavaly zárult le, a jogszabályjavaslatokat azonban nem terjesztették a kormány, illetve a parlament elé. Az igazságügyi minisztérium ezeket is ismét napirendre vette 2022-ben, és véglegesítette az ezekkel kapcsolatos eljárásokat, hogy majd előterjeszthesse elfogadásra.
Az új igazságügyi törvények tervezeteinek, valamint a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításának véglegesítése a kormányprogram egyik kiemelt célkitűzése, ugyanakkor az MCV és a PNRR fontos célkitűzése is – áll a román igazságügyi minisztérium közleményében.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
szóljon hozzá!