Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
Az igazságügyi intézmények és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) kötött megkötött titkos együttműködési megállapodások célja az volt, hogy a hírszerzés ellenőrzést tudjon gyakorolni a többi intézmény fölött – állította Traian Băsescu volt államfő, aki szerint nem egyetlen ember, hanem politikusok egy csoportja találta ki azt, hogy a SRI beférkőzzön az állami intézményekbe.
2018. május 07., 17:032018. május 07., 17:03
Az exelnök szerint Florian Coldea, a SRI volt első igazgató-helyettese, valamint Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes ügyosztály (DNA) főügyésze – akiket több, korrupcióval gyanúsított politikus azzal vádol, hogy saját érdekeik kiszolgálására koholt vádak alapján indítottak eljárásokat politikusok és üzletemberek ellen – több ízben is tárgyalt az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) képviselővel, és ezen a megbeszélésen néha Sebastian Ghiţă szintén korrupcióval vádolt volt szociáldemokrata képviselő, üzletember, a SRI-bizottság egykori tagja is részt vett.
Annak kapcsán, hogy a gyanú szerint a SRI fedett ügynököket telepített az igazságügyi intézményekbe, Băsescu kifejtette: miután 64 megállapodást kötött az igazságszolgáltatási intézményekkel, erre már nem is volt szükség.
Ezt nem Coldea gondolta ki. Sokkal szélesebb körű, politikai alapú kezdeményezés volt, hogy a SRI az állam minden intézményébe beférkőzzön. Szerintem politikusok egy bizonyos köre találta ki, ők könnyítették meg a SRI számára, hogy beférkőzzön” – mondta a volt államfő, Kövesi és Coldea mellett Victor Ponta volt szociáldemokrata kormányfőt, Liviu Dragneát, a PSD jelenlegi elnökét, valamint Vasile Dâncu volt közigazgatásért és régiófejlesztésért felelős minisztert nevezve meg, bűnszervezetnek titulálva a csoportot.
Ezért vádolták meg korrupcióval Toni Greblă volt alkotmánybírót, vagy a legfelsőbb bíróság közigazgatási osztályának korábbi vezetőjét. „És az államfőt is figyelmeztették: elvitték a testvérét. Az üzenet nem nekem szólt, hanem a következő elnöknek” – idézte fel, hogy öccsét, Mircea Băsescut is korrupcióval vádolták meg, majd szabadságvesztésre ítélték.
Băsescu szerint Románia „deformált” állam, ahol az intézmények rosszul értelmezik a demokráciát, a SRI-paktumok alapján történő együttműködésnek pedig semmi köze sincs a jogállamisághoz. Álláspontja szerint a megállapodások jelentős része törvénytelen, ugyanakkor azt is felrótta, hogy még államfőként, és a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAZ) elnökeként nem tájékoztatták a paktumokról.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!