Díszes társaság. Az AUR parlamenti frakciója
Fotó: Facebook/george.simion.unire
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) teljes frakciójával együtt kivonult hétfőn Csoma Botond beszéde közben a december elseje tiszteletére tartott ünnepi parlamenti ülésről George Simion pártelnök.
2022. november 28., 21:092022. november 28., 21:09
2022. november 28., 22:112022. november 28., 22:11
Az ellenzéki politikus történelemhamisítással vádolta meg az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét, aki szerinte azt állította, hogy „a románok jogtalanul vették el Erdélyt, amelyik nemcsak a románoké, hanem a magyaroké is”. A parlamentben a sajtónak kijelentette:
– írja az Agerpres.
George Simion sajnálatát fejezte ki, hogy az AUR volt az egyetlen párt, amelyik nem tűrte el az RMDSZ „arcátlanságát”.
Sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a kormánykoalíció „tolerálja” az RMDSZ-t.
az RMDSZ pedig partner mindazoknak az elképzeléseknek a megvalósításában, amelyek etnikai hovatartozástól függetlenül javítják az állam polgárainak életszínvonalát.
A politikus kijelentette, hogy a francia-német megbékélés példáját követve a különböző közösségeknek joguk van a történelmi események saját szempontjuk szerinti értelmezéséhez, és ennek nem kellene felháborodást kiváltania a társadalom egy részében. „Az erdélyi románok politikai és vallási vezetői nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó föld is, és ez tükröződött a gyulafehérvéri nyilatkozat szövegében” – jelentette ki a frakcióvezető.
Csoma Botond a bukaresti parlamentben
Fotó: Csoma Botond/Facebook
„A 21. században a történelmi diadalnak át kell adnia helyét a befogadó szellemben történő együttműködésnek. Ennek érdekében azt javasoljuk, hogy ha új alkotmányunk lesz, akkor abban a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőként kell meghatározni” – mondta a képviselő.
Csoma Botond nem érti, miért nevezte őt irredentának George Simion
Nem érti Csoma Botond, hogy miért nevezte őt irredentának George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke a december elseje tiszteletére tartott hétfői ünnepi parlamenti ülésen.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az ülés után a sajtónak kifejtette: senkit sem sértett meg, amikor a két ház együttes plénuma előtt tartott beszédében kijelentette, Erdély Románia része, de a románok mellett magyarok, zsidók, szászok és más nemzetiségek is lakják.
A politikus felidézte, hogy Diana Şoşoacă független szenátor „a szokásos stílusában” megszakította a felszólalását a bekiabálásaival, de rövid szünet után folytatta a beszédét. „Ez nem tudtam mire vélni, de az ismert, hogy gyakran viselkedik így. (...). Azt mondtam: az 1918 december elsejei gyulafehérvári nyilatkozatot megfogalmazó román politikai és vallási vezetők nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó föld is. Ennyit mondtam. (...) Szerintem nem sértettem meg senkit. Egyáltalán nem számítottam ilyen reakciókra” – jelentette ki az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
szóljon hozzá!