Kelemen Hunor: az RMDSZ számára nem versenyről szól a koalíciós kormányzás
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ki fogjuk javítani a koalíció működésével kapcsolatos hibákat, majd továbbléphetünk – jelentette ki a bukaresti politikai válsággal kapcsolatban a Krónikának nyilatkozva Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke elmondta, az általa vezetett szövetségnek nincs oka panaszra a Florin Cîțu miniszterelnökkel való együttműködést illetően. A kormányfőhelyettesi tisztséget betöltő politikus szerint ősszel kerülhet napirendre a kisebbségi törvény.
2021. április 20., 20:492021. április 20., 20:49
– Tűzközelből, miniszterelnök-helyettesként hogyan látta, valóban Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter rossz teljesítménye indokolta Florin Cîțu kormányfő lépését, avagy a két nagyobbik párt közötti viszály látványosabb szintjére érkezett a jobbközép koalíció?
– A miniszterelnöknek elfogyott a türelme közel négy hónap után azzal kapcsolatban, ahogyan a volt tárcavezető menedzselte az egészségügyi minisztériumot, és megnyilvánult szakpolitikai kérdésekben. Ennél többet én nem látok bele ebbe az ügybe. Azt az első pillanattól tudni lehetett, hogy a koalíció két nagyobbik pártja között van egy politikai verseny, ami most is tart. Okos, tapasztalt emberek ezzel együtt tudnak élni. A miniszter menesztése ugyanakkor nem erről szól. A kormányfő sokáig türelmes volt, de az utóbbi egy-két hétben volt pár olyan ügy, amelyeken már nehezen lehetett volna túllépni. A miniszterelnöknek joga van egy ilyen lépéshez, s mi ezt tiszteletben tartjuk. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig bemanőverezte magát egy olyan sarokba, amiből nehéz kijönni, de ki lehet jönni.
– A mostani konfliktusban az RMDSZ könnyű helyzetben van, hiszen nem érintett. De mi lett volna, ha egy RMDSZ-es minisztert meneszt Cîțu?
– Nem lehet megkérdőjelezni a kormányfő azon jogát, hogy minisztercserét kérjen. Amikor én 2014-ben konfliktusba kerültem Victor Ponta akkori miniszterelnökkel, s az ellentétet nem sikerült feloldani, akkor kiléptem a kabinetből, benyújtottam a lemondásomat. Ez volt az egyedüli megoldás a továbblépésre. Ugyanakkor jelenleg egyik miniszterünk sem hozta olyan helyzetbe a miniszterelnököt vagy a kormányt, hogy ne tudjanak velük együtt dolgozni. Ennek nemcsak az az oka, hogy nagyobb tapasztalatunk van, mint az USR-nek, hanem az is, hogy másképp tekintünk a koalícióra. Számunkra nem egy versenyről szól a koalíciós kormányzás.
– Hogyan tovább? Kemény nyilatkozatok hangzottak el, márpedig egy koalíciós együttműködésnek a személyes bizalom is alapeleme. Van esély a hosszabb közös kormányzásra?
– Az elkövetkező időszak nem lesz könnyű. De vállaltuk azt, hogy négy évig kormányozunk, a közös kormányprogramban rengeteg olyan cél van, amelyek megvalósítása mindannyiunk számára fontos.
A gond az, hogy a minisztercsere után egy nappal az USR elveszítette az irányt. Ki fogjuk javítani a koalíció működésével kapcsolatos esetleges hibákat, majd továbbléphetünk. Négy évig kellene tartson ez a kormányzás, s ez ma még lehetséges. Elismerem ugyanakkor, hogy ezt el lehet rontani holnap, holnapután, egy év múlva, másfél év múlva, de azon senki, sem a koalíciós pártok, sem a polgárok nem fognak nyerni.
– Milyenek az RMDSZ tapasztalatai a koalíción belüli együttműködéssel, a miniszterelnökkel kapcsolatban?
– Nincs okom a panaszra. Amiben megegyeztünk, azt érvényesíteni lehet. Vannak nehezebb pillanatok, kérdések. Olyan témák is vannak, amiről nem tudtunk megegyezni, azok bele sem kerültek a kormányprogramba, például a kétfordulós önkormányzati választás, amit mi elfogadhatatlannak tartunk.
– Eddig milyen konkrét eredmények születtek az RMDSZ szempontjából?
– A legnagyobb kihívás egy olyan költségvetés elfogadása volt, amelyben érvényesíteni tudjuk a mi szempontjainkat, ez sikerült. A következő évre való felkészülés is fontos volt. Előkészítettünk néhány nagy programot a környezetvédelmi, illetve fejlesztési minisztériumnál. Elindítottuk a bölcsődeépítő programot, amit mindenképpen kiemelnék. A sportnál is elkezdődött egy hosszú távú stratégia kidolgozása, amivel jól haladunk. Azokat a beruházásokat, amelyek fontosak a közösségünk számára, úgyszintén elindítottuk.
– Terítékre kerül a kisebbségi törvény az idei évben, ahogyan ígérték?
– Az őszi ülésszakra várható. Addig elő kell készíteni. Ősszel kerülhet a koalíció elé tárgyalásra a jogszabály ügye.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
1 hozzászólás