Diana Șoșoacă szenátor „árulónak, szégyentelennek” nevezte Turos Lóránd RMDSZ-es törvényhozót
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Újfent magyarellenes kirohanásra ragadtatta magát a szélsőségesen nacionalista Diana Șoșoacă szenátor, aki minősíthetetlen hangnemben ordibált az RMDSZ egyik törvényhozójára.
2023. december 04., 17:522023. december 04., 17:52
2023. december 04., 23:072023. december 04., 23:07
Az incidens hétfőn történt a bukaresti parlamentben, amikor a törvényhozás két kamarájának plénuma – három napos késéssel – együttes ülést tartott a december elsejei román nemzeti ünnep alkalmából. Az RMDSZ szónoka Turos Lóránd szenátor volt, aki beszédében azt emelte ki, hogy románoknak és magyaroknak egyformán kell viszonyulniuk a múlthoz, és nem azt kell keresniük, ami megosztja, hanem ami egyesíti őket.
„Éppen ezért arra vállalkoztak, hogy biztosítják ezeket a jogokat azoknak, akikkel együtt élnek Erdélyben. Számunkra rendkívüli jelentőséggel és üzenettel bír ez a nyilatkozat, az a vállalás. Úgy véljük, hogy mindazok, akik elfelednék vagy törölnék a Gyulafehérvári Nyilatkozatból a ránk vonatkozó fejezetet, nem csak ellenünk cselekszenek, hanem Románia valós érdekei ellen is” – hangoztatta Turos Lóránd.
Turos kijelentette: 1918. december elseje „fordulópont volt az erdélyi magyar közösség számára, mivel többségi nemzetből kisebbségi közösségé vált”
Fotó: Turos Lóránd/Facebook
A botránykeltéseiről elhíresült Diana Șoșoacă felpattant a székéből, és hangosan kiabálva, helyenként ordítva megzavarta az RMDSZ-es törvényhozó beszédét. „Menj a magyar parlamentbe, ott beszélj ilyeneket! Túl sok jogot kaptál itt eddig is! Menj Magyarországra!” – üvöltözte az SOS Romania elnevezésű párt elnöke. Az ugyancsak szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kizárt Șoșoacánál akkor szakadt el a cérna, amikor Turos kijelentette: 1918. december elseje „fordulópont volt az erdélyi magyar közösség számára, mivel többségi nemzetből kisebbségi közösségé vált”.
A soviniszta román politikus azt hangoztatta, hogy „december 1-je a Romániáé”, és felszólította Turos Lórándot, „menjen Magyarországra, ha ez nem tetszik neki”. „Menj és beszélj ilyesmit a magyar parlamentben! Elmagyarosítottátok a románokat, gúnyt űztetek a románok sírjaiból” – kiabálta Șoșoacă. A megemlékezésen részt vettek a romániai egyházak képviselői, valamint Emil Constantinescu volt román államfő is, és valamennyien kénytelenek voltak végighallgatni Șoșoacă „produkcióját”, amely Turós beszéde után is folytatódott, a politikus végig ordibált az ülésen.
Adott pillanatban odament hozzá egy román parlamenti képviselő, és megkérte, hagyja abba a rendzavarást, mire Șoșoacă vele is minősíthetetlen hangnemben folytatta az ordibálást, „csótánynak, rovarnak, szektásnak” nevezte. Az ülést vezető Nicolae Ciucă, a felsőház elnöke mindössze egyszer tett egy eredménytelen kísérletet Șoșoacă rendre utasítására, Turos Lóránd pedig nem hagyta abba, hanem a folyamatos háttérzaj ellenére végigmondta beszédét.
Mihai Ioan Lasca parlamenti képviselő és Diana Șoșoacă szenátor a parlament hétfői ülésén
Fotó: Videófelvétel
A botrányhős román politikus egyébként novemberben is hasonló cirkuszt rendezett a bukaresti parlamentben, akkor a székely zászló kitűzése ellen rendezett kirohanást a felsőházban. Akkor hisztérikus hangnemben szólalt fel a székely zászló kitűzése ellen. Erre reagálva Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a törvényhozásban kifejtette: a székely zászlót továbbra is a törvényeknek megfelelően fogja kitűzni ez a közösség. Șoșoacă ezt követően hangos kiabálással támadt az RMDSZ frakciójára, megkérdőjelezve Székelyföld létét, viselkedése miatt meg kellett szakítani az ülést.
Az akkori incidens után Tánczos Barna arra hívta fel a figyelmet: a szenátusban olyan szabályokra van szükség, amelyek a demokratikus vitát, nem pedig egy közösség nyilvános megbélyegzését segítik elő. „Egy demokratikus térben, egy demokratikus intézményben nincs helye az ilyen hisztériáknak. Őszintén hiszek minden demokratikus intézmény és minden történelmi régió fontosságában. Ezért megoldást kell találunk arra, hogy egyszer és mindenkorra az ilyen stílusú vitákat és helyzeteket kiiktassuk a parlamenti munkafolyamatokból” – közölte az RMDSZ szenátora.
Mint megírtuk, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR) hasonlóan az újonnan alakult nacionalista párt, a Diana Șoșoacă alapította SOS Romania is átlépheti az 5 százalékos parlamenti küszöböt egy hétfőn ismertetett friss felmérés szerint.
A PSD első helyét nem fenyegeti semmi, a szélsőjobboldali, magyarellenes pártok össztámogatottsága pedig meghaladja a 25 százalékot – derül ki a legfrissebb felmérésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás