Diana Șoșoacă szenátor „árulónak, szégyentelennek” nevezte Turos Lóránd RMDSZ-es törvényhozót
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Újfent magyarellenes kirohanásra ragadtatta magát a szélsőségesen nacionalista Diana Șoșoacă szenátor, aki minősíthetetlen hangnemben ordibált az RMDSZ egyik törvényhozójára.
2023. december 04., 17:522023. december 04., 17:52
2023. december 04., 23:072023. december 04., 23:07
Az incidens hétfőn történt a bukaresti parlamentben, amikor a törvényhozás két kamarájának plénuma – három napos késéssel – együttes ülést tartott a december elsejei román nemzeti ünnep alkalmából. Az RMDSZ szónoka Turos Lóránd szenátor volt, aki beszédében azt emelte ki, hogy románoknak és magyaroknak egyformán kell viszonyulniuk a múlthoz, és nem azt kell keresniük, ami megosztja, hanem ami egyesíti őket.
„Éppen ezért arra vállalkoztak, hogy biztosítják ezeket a jogokat azoknak, akikkel együtt élnek Erdélyben. Számunkra rendkívüli jelentőséggel és üzenettel bír ez a nyilatkozat, az a vállalás. Úgy véljük, hogy mindazok, akik elfelednék vagy törölnék a Gyulafehérvári Nyilatkozatból a ránk vonatkozó fejezetet, nem csak ellenünk cselekszenek, hanem Románia valós érdekei ellen is” – hangoztatta Turos Lóránd.
Turos kijelentette: 1918. december elseje „fordulópont volt az erdélyi magyar közösség számára, mivel többségi nemzetből kisebbségi közösségé vált”
Fotó: Turos Lóránd/Facebook
A botránykeltéseiről elhíresült Diana Șoșoacă felpattant a székéből, és hangosan kiabálva, helyenként ordítva megzavarta az RMDSZ-es törvényhozó beszédét. „Menj a magyar parlamentbe, ott beszélj ilyeneket! Túl sok jogot kaptál itt eddig is! Menj Magyarországra!” – üvöltözte az SOS Romania elnevezésű párt elnöke. Az ugyancsak szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kizárt Șoșoacánál akkor szakadt el a cérna, amikor Turos kijelentette: 1918. december elseje „fordulópont volt az erdélyi magyar közösség számára, mivel többségi nemzetből kisebbségi közösségé vált”.
A soviniszta román politikus azt hangoztatta, hogy „december 1-je a Romániáé”, és felszólította Turos Lórándot, „menjen Magyarországra, ha ez nem tetszik neki”. „Menj és beszélj ilyesmit a magyar parlamentben! Elmagyarosítottátok a románokat, gúnyt űztetek a románok sírjaiból” – kiabálta Șoșoacă. A megemlékezésen részt vettek a romániai egyházak képviselői, valamint Emil Constantinescu volt román államfő is, és valamennyien kénytelenek voltak végighallgatni Șoșoacă „produkcióját”, amely Turós beszéde után is folytatódott, a politikus végig ordibált az ülésen.
Adott pillanatban odament hozzá egy román parlamenti képviselő, és megkérte, hagyja abba a rendzavarást, mire Șoșoacă vele is minősíthetetlen hangnemben folytatta az ordibálást, „csótánynak, rovarnak, szektásnak” nevezte. Az ülést vezető Nicolae Ciucă, a felsőház elnöke mindössze egyszer tett egy eredménytelen kísérletet Șoșoacă rendre utasítására, Turos Lóránd pedig nem hagyta abba, hanem a folyamatos háttérzaj ellenére végigmondta beszédét.
Mihai Ioan Lasca parlamenti képviselő és Diana Șoșoacă szenátor a parlament hétfői ülésén
Fotó: Videófelvétel
A botrányhős román politikus egyébként novemberben is hasonló cirkuszt rendezett a bukaresti parlamentben, akkor a székely zászló kitűzése ellen rendezett kirohanást a felsőházban. Akkor hisztérikus hangnemben szólalt fel a székely zászló kitűzése ellen. Erre reagálva Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a törvényhozásban kifejtette: a székely zászlót továbbra is a törvényeknek megfelelően fogja kitűzni ez a közösség. Șoșoacă ezt követően hangos kiabálással támadt az RMDSZ frakciójára, megkérdőjelezve Székelyföld létét, viselkedése miatt meg kellett szakítani az ülést.
Az akkori incidens után Tánczos Barna arra hívta fel a figyelmet: a szenátusban olyan szabályokra van szükség, amelyek a demokratikus vitát, nem pedig egy közösség nyilvános megbélyegzését segítik elő. „Egy demokratikus térben, egy demokratikus intézményben nincs helye az ilyen hisztériáknak. Őszintén hiszek minden demokratikus intézmény és minden történelmi régió fontosságában. Ezért megoldást kell találunk arra, hogy egyszer és mindenkorra az ilyen stílusú vitákat és helyzeteket kiiktassuk a parlamenti munkafolyamatokból” – közölte az RMDSZ szenátora.
Mint megírtuk, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR) hasonlóan az újonnan alakult nacionalista párt, a Diana Șoșoacă alapította SOS Romania is átlépheti az 5 százalékos parlamenti küszöböt egy hétfőn ismertetett friss felmérés szerint.
A PSD első helyét nem fenyegeti semmi, a szélsőjobboldali, magyarellenes pártok össztámogatottsága pedig meghaladja a 25 százalékot – derül ki a legfrissebb felmérésből.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
1 hozzászólás