A Laura Codruţa Kövesi ellen zajló eljárás 2018 decemberében indult a többrendbeli korrupcióval vádolt, Szerbiába menekült Sebstian Ghiţă feljelentése alapján
2011-ben Laura Codruţa Kövesi 268.689 lejt kért és kapott Sebastian Ghiţától Nicolae Popa üzletember kiadatásával kapcsolatban – állítják a bírák és ügyészek által elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló ügyosztály képviselői.
2019. február 16., 08:432019. február 16., 08:43
2019. február 16., 11:032019. február 16., 11:03
Egy pénteken közzétett közlemény szerint az ügyosztály in rem (azaz a bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanú megalapozottságát vizsgáló) eljárás indított abban az ügyben, amelyben az akkor a legfőbb ügyész tisztségét betöltő Laura Codruţa Kövesi 268.689,36 lejt kért volna Sebastian Ghiţától, hogy hazahozzák Indonéziából Nicolae Popa üzletembert, az Országos Befektetési Alap (FNI) igazgatóját.
Ez ügyben elrendelte egy ügyészcsoport indonéziai látogatása költségeinek fedezését, és befolyásolta belügyminisztériumot, hogy a Jakarta-Bukarest út fedezésére pénzt utaljon az országos rendőr-főkapitányságnak.
A vádhatóság kétségbe vonja, hogy Laura Codruţa Kövesi igazat vallott akkor, amikor tanúként hallgatták meg az ügyben, és azt állította, hogy Sebastian Ghiţával kizárólag intézményes kapcsolatot tartott, és tagadta, hogy bármilyen privát kapcsolatban lett volna vele, holott ennek döntő jelentősége lett volna a vonatkozó büntetőügyi perben.
A Laura Codruţa Kövesi ellen zajló eljárás 2018 decemberében indult a többrendbeli korrupcióval vádolt, Szerbiába menekült Sebstian Ghiţă feljelentése alapján.
Laura Codruţa Kövesi volt korrupcióellenes főügyészt pénteken idézték be a legfőbb ügyészség keretében működő, a bírák és ügyészek által elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló ügyészségre és tudomására hozták, hogy bűnvádi eljárás zajlik ellene, egy olyan ügyben, amelyben hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsítják.
A vádakra reagálva Kövesi pénteken azt mondta, soha nem beszélt Sebastian Ghiţával Nicolae Popa kiadatásáról, és semmiféle szerepe nem volt az eljárásában, azzal ugyanis a román rendőrség és az igazságügyi minisztérium foglalkozott. Két hivatalos közlemény – a román rendőrségé és a főügyészségé – is tanúskodik arról, hogy a rendőrség állta a kiadatással járó költségeket – tette hozzá Kövesi.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!