Vajon mi a véleménye Donald Tusknak (balra) a román elnök állásfoglalásáról?
Levélben fordultak az Európai Néppárt (EPP) vezetőjéhez, Donald Tuskhoz az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnökei Klaus Johannis román államfő magyarellenes kirohanása ügyében.
2020. május 03., 17:332020. május 03., 17:33
2020. május 03., 20:552020. május 03., 20:55
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke a dokumentumban arra kéri az EPP vezetőjét, hogy határozottan és késlekedést nem tűrően lépjen fel a román államelnök által gyakorolt gyűlöletbeszéd ellen, mely súlyosan rombolja a román–magyar kapcsolatokat. Meggyőződésük, hogy az Európai Néppártnak világosan ki kell állnia az európai értékek mellett, és nem szabad tolerálnia az EPP politikai családjába tartozó állami vezetők gyűlöletbeszédét. A korábban a jobbközép Johannis által irányított román Nemzeti Liberális Párt (PNL) az EPP tagja.
Csomortányi és Mezei kifejtették: nyilatkozatával a román államelnök vagy a Szociáldemokrata Párt (PSD) fémjelezte ellenzéket akarta támadni, vagy pedig a román–magyar ellentét újbóli lángra lobbantására, valamint ezzel egyidőben egyfajta hadiállapot bevezetésére törekszik, ezzel is bizonyítva, hogy az ország területi integritása veszélyben van. Szerintük az is elképzelhető, hogy így próbálja meg felkészíteni az országot arra, hogy mindazokat az ellenzéki vezetőket, akik – véleménye szerint – nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, letartóztathatják.
A társelnökök közölték: azzal, hogy Johannis magyar nyelven szólította meg a román szociáldemokratákat, azt sugallta, hogy magyar nyelven csak az ország árulóihoz lehet szólni. „Klaus Johannis ezen megnyilvánulásával megalázta a Romániában egyébként őshonos nemzeti közösségként élő magyarságot, mely büszke anyanyelvére és toleráns, multikulturális történelmi hagyományaira” – hangsúlyozzák a társelnökök. Levelük végén az Erdélyi Magyar Szövetség vezetői rámutattak: Romániában komoly hagyománya van az állami szintre emelt magyarellenes politikának, mely számos hasonlóságot mutat a rasszista, antiszemita, romaellenes és más gyűlöletbeszédekkel és cselekedetekkel.
„Ezek alkalmazásakor a cél mindig a politikai haszonszerzés, akár olyan áron is, hogy etnikai konfliktusokat szítsanak. Ez a fajta gyakorlat az Európai Néppárt elnöksége szerint elfogadható? Ha nem, kérjük, haladéktalanul cselekedjen!” – zárják Donald Tusknak küldött levelüket a társelnökök.
Több mint 1,3 millió román állampolgár került ki a társadalmi nélkülözés és a mélyszegénység veszélyeztetettségéből 2023 és 2024 folyamán – jelentette ki csütörtökön Simona Bucura-Oprescu munka- és családügyi miniszter.
A Richter Gedeon új megközelítése az endometriózis kezelésében nem csupán a tünetek enyhítését célozza, hanem a betegek hosszú távú jólétét helyezi a középpontba.
Mindkét, a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott jelöltet bírálta Crin Antonescu, a kormánykoalíció jelöltje, miután a vasárnapi megmérettetésen leszerepelve csupán a harmadik helyen végzett.
Megtartotta csütörtökön első ülését a Cătălin Predoiu vezette ügyvivő kormány, amelynek tagjai azt mondják, a kabinet ellátja a napi teendőit. Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszter szerint pedig Románia továbbra is stabil ország.
A szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke nyeri meg a megismételt elnökválasztást egy, a második fordulóba bejutott másik jelölt, Nicușor Dan által szerdán este ismertetett felmérés szerint.
Victor Ponta képviselő, korábbi elnökjelölt szerdán bejelentette, hogy Románia az első néven politikai platformot hoz létre, amelyhez várja parlamenti képviselők, polgármesterek és gazdasági vezetők csatlakozását, többek között a PSD-ből.
Közvitára bocsátotta szerdán a munka- és családügyi minisztérium az in vitro megtermékenyítést támogató program alkalmazási szabályairól szóló rendelet tervezetét.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerdán kijelentette, hogy Románia nem engedhet meg magának „kalandokat” és előre hozott választásokról szóló vitákat.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltje, George Simion „jó ötletnek” tartja, hogy többségi állami tulajdonban legyenek a természeti erőforrások, a talajvagyon és az altalajkincsek, valamint a stratégiai vállalatok.
Bár George Simion, az AUR és a szélsőjobboldal államfőjelöltje a megismételt elnökválasztás vasárnapi első fordulójának győztese kedden arról beszélt: szeretne új parlamenti többséget létrehozni, ez nem tűnik könnyű feladatnak.
szóljon hozzá!