HIRDETÉS
A Viorica Dăncilă vezette kabinet a költségvetési törvényben elfogadottnál összességében csaknem 10 milliárd lejjel (700 milliárd forint) több kiadást és 8,8 milliárd lejjel több bevételt irányzott elő. A többlet jelentős részét a pénzügyminisztériumhoz, a belügyhöz, az egészségügyi tárcához és az oktatáshoz irányítják, alapvetően a megemelt közalkalmazotti bérek kifizetésére.
Csökken viszont a munkaügyi tárca, a külügyminisztérium, a titkosszolgálatok és az elnöki hivatal büdzséje.
A forráselvonást a kormány azzal indokolta, hogy az érintett intézmények az első félévben nem költötték el a rendelkezésükre álló forrásokat.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter szerint a kiigazításnál – az eredeti büdzséhez hasonlóan – 5,5 százalékos GDP-növekedéssel számoltak, és azt az elvet vették figyelembe, hogy a megkezdett beruházások finanszírozását, a bérek, nyugdíjak, szociális segélyek kifizetését ne veszélyeztessék.
Bár az Európai Bizottság már májusban a túlzott költségvetési optimizmus veszélyeire figyelmeztette Bukarestet és azt valószínűsítette, hogy a kormány bérpolitikája miatt a román államháztartási hiány mind az idén, mind a jövő évben túllépi GDP-arányosan a 3 százalékot, a román kormány következetesen azt állítja, hogy a deficitet a 3 százalékos küszöb alatt tartja.
Az egymással meglehetősen feszült politikai társbérletben élő román elnöki hivatal és kormány között éles vita bontakozott ki a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Johannis „politikai piszkálódásnak” nevezte, hogy a baloldali kormány a nemzetbiztonsági intézményektől és az elnöki hivataltól akar forrásokat elvonni, amivel szerinte az ország biztonságát és Románia nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti.
Az elnök kedden a CSAT ülésének felfüggesztésével próbálta jobb belátásra bírni a kormányt. A kabinet viszont úgy értékelte: egy költségvetés-kiigazításnál valóban ki kell kérnie a CSAT véleményezését, de nem szükséges azt megvárnia, vagy figyelembe vennie, így a döntés elnapolása nem akadályozhatja meg a büdzsé kiigazítását.
Nem sokkal a kormány sürgősségi rendeletének kiadása után Johannis közleményben ítélte el és törvénytelennek nevezte a CSAT véleményezése nélkül elfogadott költségvetés-kiigazítást. Az elnök úgy értékelte: párbeszéd-ajánlatát elutasítva „az utóbbi 30 éve leggyengébb román kormánya” súlyosan megsértette az intézmények közti lojális együttműködés elvét, a polgárok érdekei helyett a pártvezetés érdekeit helyezi előtérbe és mérhetetlen károkat okoz az országnak.
Johannis felszólította az ombudsmant – az egyedülit, aki óvásával meg tudja akadályozni egy sürgősségi kormányrendelet azonnali hatályba lépését – hogy kérjen normakontrollt az alkotmánybíróságtól a szerdán elfogadott költségvetés-kiigazítás ügyében.
