Nem várták meg a CSAT hozzájárulását
Elfogadta szerdai ülésén a szociálliberális román kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, annak ellenére, hogy a nemzetbiztonsági intézményektől forrásokat elvonó, az államfő által is kifogásolt kiigazításhoz nem járult hozzá a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT).
2018. szeptember 05., 18:232018. szeptember 05., 18:23
A Viorica Dăncilă vezette kabinet a költségvetési törvényben elfogadottnál összességében csaknem 10 milliárd lejjel (700 milliárd forint) több kiadást és 8,8 milliárd lejjel több bevételt irányzott elő. A többlet jelentős részét a pénzügyminisztériumhoz, a belügyhöz, az egészségügyi tárcához és az oktatáshoz irányítják, alapvetően a megemelt közalkalmazotti bérek kifizetésére.
A forráselvonást a kormány azzal indokolta, hogy az érintett intézmények az első félévben nem költötték el a rendelkezésükre álló forrásokat.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter szerint a kiigazításnál – az eredeti büdzséhez hasonlóan – 5,5 százalékos GDP-növekedéssel számoltak, és azt az elvet vették figyelembe, hogy a megkezdett beruházások finanszírozását, a bérek, nyugdíjak, szociális segélyek kifizetését ne veszélyeztessék.
Bár az Európai Bizottság már májusban a túlzott költségvetési optimizmus veszélyeire figyelmeztette Bukarestet és azt valószínűsítette, hogy a kormány bérpolitikája miatt a román államháztartási hiány mind az idén, mind a jövő évben túllépi GDP-arányosan a 3 százalékot, a román kormány következetesen azt állítja, hogy a deficitet a 3 százalékos küszöb alatt tartja.
Az egymással meglehetősen feszült politikai társbérletben élő román elnöki hivatal és kormány között éles vita bontakozott ki a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Az elnök kedden a CSAT ülésének felfüggesztésével próbálta jobb belátásra bírni a kormányt. A kabinet viszont úgy értékelte: egy költségvetés-kiigazításnál valóban ki kell kérnie a CSAT véleményezését, de nem szükséges azt megvárnia, vagy figyelembe vennie, így a döntés elnapolása nem akadályozhatja meg a büdzsé kiigazítását.
Nem sokkal a kormány sürgősségi rendeletének kiadása után Johannis közleményben ítélte el és törvénytelennek nevezte a CSAT véleményezése nélkül elfogadott költségvetés-kiigazítást. Az elnök úgy értékelte: párbeszéd-ajánlatát elutasítva „az utóbbi 30 éve leggyengébb román kormánya” súlyosan megsértette az intézmények közti lojális együttműködés elvét, a polgárok érdekei helyett a pártvezetés érdekeit helyezi előtérbe és mérhetetlen károkat okoz az országnak.
Johannis felszólította az ombudsmant – az egyedülit, aki óvásával meg tudja akadályozni egy sürgősségi kormányrendelet azonnali hatályba lépését – hogy kérjen normakontrollt az alkotmánybíróságtól a szerdán elfogadott költségvetés-kiigazítás ügyében.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!