Fotó: Agerpres
A közfelháborodás nyomán folytatja az eljárást a két évvel ezelőtt, augusztus 10-én a rendfenntartó erők által szétvert bukaresti kormányellenes tüntetés ügyében a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT).
2020. augusztus 04., 22:132020. augusztus 04., 22:13
2020. augusztus 04., 22:212020. augusztus 04., 22:21
Giorgiana Hosu, a DIICOT főügyésze kedden részben felülbírálta az ügy vádemelés nélküli lezárására vonatkozó döntést, így folytatódik az eljárás Gheorghe Sebastian Cucoş, a csendőrség volt első parancsnokhelyettese, Laurenţiu Cazan őrnagy, a bukaresti csendőrség volt parancsnoka, Cătălin Sindile ezredes, a csendőrség volt főparancsnoka és Mihai Dan Chirică volt rendőrparancsnok, korábbi belügyi államtitkár ellen. A DIICOT július közepén jelentette be, hogy nem emel vádat az ügyben, ugyanakkor átadta a katonai ügyészségnek a tüntetőket bántalmazó csendőrök ügyében indított nyomozást.
Giorgiana Hosu DIICOT-főügyész azt követően hozta meg a döntést, hogy többen is panaszt nyújtottak be a nyomozás lezárására vonatkozó rendelet miatt. Sebastian Cucoş, Laurenţiu Cazan, Cătălin Sindile és Mihai Dan Chirică ellen hivatali visszaélés, hivatali visszaélésben való bűnrészesség, visszaélésszerű magatartásban való részvétel, közhivatalnok által elkövetett közokirat-hamisításban való részvétel, hamis okirat tudatos felhasználásában való részvétel és hivatali visszaélésben való bűnrészesség miatt folyik kivizsgálás. Emellett a nyomozás újraindításával a bűnpártolás, közhivatalnok által elkövetett közokirat-hamisítás, valamint hamis okirat tudatos felhasználásának gyanúját is kivizsgálják, az esetleges államcsínykísérletre vonatkozó gyanút azonban nem vizsgálják tovább.
A döntés előzménye, hogy több mint 57 ezer állampolgár írta alá a Declic Közösség által kezdeményezett petíciót, amelyben felszólítják Gabriela Scutea legfőbb ügyészt, indítsa újra a nyomozást az augusztus 10-ei tüntetés ügyében, és állítsa bíróság elé azokat, akik „elrendelték a békés tüntetők elleni erőszakos fellépést”. A nyomozás lezárásáról szóló határozatot a civil társdalom képviselői, valamint a bukaresti Victoriei téri tüntetésen részt vevők is bírálták.
Mint ismeretes, 2018. augusztus 10-én a diaszpórában élő románok hívtak össze tüntetést Bukarestben a Viorica Dancilă vezette szociálliberális kormány ellen. A demonstráció erőszakba fulladt, kemény összecsapás tört ki a csendőrség és a tüntetők egy része között. Míg az ellenzék szerint a csendőrség indokolatlanul támadt az emberekre, az akkori kormányoldal államcsíny-kísérletnek minősítette a történteket. Közel 800 tüntető tett ügyészségi feljelentést a hatósági erőszak miatt, ugyanakkor a rendfenntartó erők 160 tagja az őket ért erőszak miatt tett panaszt.
A DIICOT egyébként többek között azt állította az ügy lezárásáról szóló rendeletben, hogy a Victoriei téren tüntető békés tömeg nem határolódott el azoktól, akik agresszíven léptek fel a rendfenntartókkal szemben, sőt „mulattatta is őket” a helyzet. A DIICOT szerint az erőszakos fellépésnek nem mindegyik „járulékos áldozata” volt „ártatlan áldozat”.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!