Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint meg kell várni az alkotmánybíróság döntését
Fotó: Rostás Szabolcs
Kelemen Hunor szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) arra kérte az RMDSZ-t, hogy biztosítsa a többséget a Florin Cîţu vezette kormány beiktatásáról szóló parlamenti ülésen.
2020. március 02., 22:492020. március 02., 22:49
2020. március 02., 22:572020. március 02., 22:57
Az RMDSZ elnöke erről azután nyilatkozott, hogy hétfőn megbeszélést folytatott Ludovic Orban PNL-elnökkel, Florin Cîţu miniszterelnök-jelölttel és Raluca Turcannal, a PNL elnökhelyettesével. Kelemen elmondta, a szövetség törvényhozói készek biztosítani a szükséges többséget a Cîţu-kormány megszavazásához, de a végső döntés az előre hozott választásokra vonatkozó, 2020/26-os számú kormányrendelet sorsától függ.
„Várjuk az együttes házbizottságok döntését a Cîţu-kormányról való szavazás időpontjára vonatkozóan. Természetesen várjuk az alkotmánybíróság döntését is a 26-os kormányrendeletről. Addig nem hinném, hogy bármit is lehetne tenni a parlamentben ezzel a rendelettel kapcsolatban, mert az alkotmánybíróság döntésére van szükség ahhoz, hogy tudjuk, továbbmegyünk-e az előre hozott választások felé vagy nem” – nyilatkozta a tárgyalásokat követően Kelemen Hunor.
Hozzátette: az RMDSZ már tavaly azon az állásponton volt, hogy az előre hozott választások megoldást jelenthetnek, de nem bármilyen feltételek között, vagyis „nem úgy, hogy egyik napról a másikra radikálisan megváltoztatják a választási rendszert”. A politikus szerint ismerni kell az alkotmánybíróság döntését a 26-os számú kormányrendeletről, mielőtt bármiféle szavazásra kerülne sor. Arra kérdésre, hogy a PNL megfogalmazott-e a szavazásra vonatkozó kérést az RMDSZ-szel szemben, Kelemen Hunor azt felelte: a PNL a többség biztosítását kérte. „Ha jelen leszünk, akkor az azt jelenti, hogy megszavazzuk a Cîţu-kormányt. A jövő heti megbeszélésektől függ. Nem kötöttük feltételekhez, nincs semmi kérelmünk, a lényeg az, hogy lássuk, mit dönt az alkotmánybíróság a 26-os kormányrendeletről, amely a mi nézőpontunk szerint az elejétől a végéig alkotmányellenes” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Kelemen úgy vélekedett: amennyiben az alkotmánybíróság teljes egészében alaptörvénybe ütközőnek ítéli a rendeletet, a parlament még mindig elfogadhat egy törvénytervezetet az előre hozott választásokról, amelynek néhány technikai részletet kell majd szabályoznia.
A Ludovic Orban vezette kabinet február elején fogadott el a parlamenti választásokra vonatkozó törvényt módosító sürgősségi rendeletet, felkészülve arra az esetre, hogy a parlament megszavazza az ellenzéki szociáldemokraták és az RMDSZ által beterjesztett bizalmatlansági indítványt, és így lehetőség nyílik az előr ehozott választások kiprovokálására. A rendelet egyebek mellett megduplázza a külföldön élő románok parlamenti képviseletét, és arról intézkedik, hogy a tavalyi európai parlamenti, illetve elnökválasztáshoz hasonlóan a külföldi szavazókörök három napig tartsanak nyitva. Az RMDSZ és a PSD által is kifogásolt másik előírás szerint a választópolgárok nem csak a lakhelyük szerinti megyében voksolhatnak, hanem bármely szavazókerületben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!