A románok szerint még az EU és az Egyesült Államok is nagyobb dezinformációs forrás, mint Magyarország

A románok szerint még az EU és az Egyesült Államok is nagyobb dezinformációs forrás, mint Magyarország

Fotó: 123RF

A romániai polgárok többsége még mindig a televíziókból tájékozódik, és komoly dezinformációs forrásnak tekinti az EU-t és Washingtont is – derül ki egy felmérésből.

Krónika

2024. március 18., 12:302024. március 18., 12:30

2024. március 18., 12:522024. március 18., 12:52

Az INSCOP által a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérésben elsősorban arra kérdeztek rá, hogy milyen forrásokból tájékozódnak az emberek. A válaszadók 51,6 százaléka mondta azt, hogy a televízióból, 28,3 a közösségi oldalakról, 12,7 százalék a hírportálokról, 4,8 százalék a rádióból, 1,3 százalék pedig az újságokból és folyóiratokból szerzi az információkat.

A lakossági átlagnál valamivel nagyobb arányban tájékozódnak inkább a televízióból a PSD-PNL szavazói, a nők, a 45 év felettiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a passzív inaktívak, a kisvárosi vagy vidéki lakosok, az alacsonyabb jövedelműek és azok, akik nem rendelkeznek fiókkal valamelyik közösségi oldalon. Az ADU-szavazók, a fiatalabbak, a potenciálisan aktív inaktívak a közösségi hálózatok leggyakoribb felhasználói.

Arra a kérdésre, hogy melyek a leggyakoribb álhírforrások, a többség – 43 százalék – a közösségi oldalakat nevezte meg,

37,9 százalék szerint a televíziós csatornák, 7 százalék szerint a hírportálok, 5,2 százalék szerint az újságok és a magazinok, 1,2 százalék szerint pedig a rádiók a fő dezinformációs források. Azok körében, aki szerint a közösségi oldalakon vannak a leginkább kitéve a félretájékoztatásnak, valamivel nagyobb arányban vannak jelen a 45 év alattiak, a felsőfokú végzettségűek, a potenciálisan aktív inaktívak és a fehérgallérosok.

Azok között, akik úgy vélik, hogy a tévécsatornák a félretájékoztatás legfőbb forrásai, nagyobb arányban képviseltetik magukat a felsőfokú végzettségűek, a Bukarestben és az északkeleti régióban élők valamint a magáncégek alkalmazottai.

Arra a kérdésre, hogy a válaszadó értékelése szerint az elmúlt hónapokban milyen mértékben volt kitéve az álhíreknek, 45,7 százalék mondta azt, hogy álhírek célpontja volt

– ebből 17,4 százalék mondta azt, hogy nagyon nagy, 28,3 pedig azt, hogy nagy mértékben –, míg 51,3 százalék mondta azt, hogy alig – ebből 28,6 százalék vallotta, hogy kis mértékben volt kitett az álhíreknek, 22,7 pedig azt, hogy nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem.

Galéria

Fotó: INSCOP

Arra is rákérdeztek, hogy a felsorolt országok közül melyeket tartják a dezinformáció fő forrásainak. A többség, 45,6 százalék Oroszországot nevezte meg – ez jókora növekedés a 2022 januárjában mért 27,3 százalékhoz képest. A második helyre az Európai Unió került 13,9 százalékkal, ami csökkenés a két évvel ezelőtti 17-hez képest, míg a harmadik az Egyesült Államok 10,8 százalékkal, ami több, mint a két évvel ezelőtti 4,9.

A negyedik helyre Magyarország került 5,5 százalékkal – ez apró emelkedés a 2022-es 5,4-hez képest.

Az ötödik Kína 4,2 százalékkal – két éve ez az arány még 17,6 volt. A hatodik Németország 2,1 százalékkal, ami csökkenés a tavalyelőtti 3,8-hoz képest, míg 1,1 százalék szerint más, a listán nem szereplő ország a fő dezinformációs forrás.

A megkérdezettek 16,6 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A PSD-PNL és az AUR szavazói, a 45 év felettiek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a passzív inaktívak vagy a fehérgallérosok a lakosság többi részéhez képest nagyobb mértékben hisznek abban, hogy Oroszország a propaganda, a dezinformáció és az álhírek terjesztésének fő támogatója.

Arra a kérdésre, hogy kinek kellene elsősorban megvédenie az embereket az álhírektől, 41,6 százalék azt válaszolta, hogy az állami intézményeknek, 37,3 százalék szerint az embereknek saját maguknak kellene óvatosnak lenniük, 19,5 százalék szerint pedig ez a sajtó és az újságírók feladata.

A felmérés február 22. és 29. között készült 1100 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 21., kedd

Szer hatása alatt cselekedett? Fizetéslevonást javasolnak az agresszor honatyának

A bukaresti képviselőház jogi bizottsága javaslatot tett a házbizottságnak, hogy a kedden történt incidens miatt hat hónapig vonják le Dan Vîlceanu havi juttatásának 50 százalékát, a felszólalási idejét pedig csökkentsék 10 másodpercre.

Szer hatása alatt cselekedett? Fizetéslevonást javasolnak az agresszor honatyának
2024. május 21., kedd

Lesújtó számok: naponta 19 tűzeset van Romániában, a lángok okozzák a legtöbb kárt a lakásokban

Több mint 63,3 millió lejt, azaz mintegy 13 millió eurót fizettek ki a lakástüzek okozta károk fedezésére tavaly a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetségébe (UNSAR) tömörült biztosítótársaságok – közölte kedden a szervezet.

Lesújtó számok: naponta 19 tűzeset van Romániában, a lángok okozzák a legtöbb kárt a lakásokban
2024. május 21., kedd

Jövő évtől már nem kell ingatlanadót fizetni a restaurálás alatt álló műemlék épületek után

Döntéshozó testületként fogadott el kedden a képviselőház egy törvénytervezetet, amelynek értelmében a történelmi, régészeti vagy építészeti műemléknek minősülő épületek tulajdonosai mentesülnek az ingatlanadó kifizetése alól az épület felújítása alatt.

Jövő évtől már nem kell ingatlanadót fizetni a restaurálás alatt álló műemlék épületek után
2024. május 21., kedd

Fizetésemelést követelnek a képviselőházi köztisztviselők – Simonis szerint nettó 5000 lejt kereshetnek

Több mint száz képviselőházi köztisztviselő kezdett spontán tüntetésbe kedd délelőtt az ülésterem előtt. Elégedetlenségük oka az alacsony fizetés, ami állításuk szerint 2017-től nem nőtt.

Fizetésemelést követelnek a képviselőházi köztisztviselők – Simonis szerint nettó 5000 lejt kereshetnek
2024. május 21., kedd

Szankciókra számíthat a parlamentben összeverekedő két képviselő

Ha beigazolódik a Florin Roman és Dan Vîlceanu képviselők közötti, tettlegességig fajuló összeszólalkozásról szóló információ, a képviselőház ügyvivő elnöke kérni fogja a szankcionálásukat.

Szankciókra számíthat a parlamentben összeverekedő két képviselő
2024. május 21., kedd

Kedden is folytatódik a palesztinpárti demonstráció a Bukaresti Egyetemen

Mintegy 20 tüntető ott is aludt a felhúzott sátrakban a Bukaresti Egyetem pszichológiai karának közelében hétfő éjjel, folytatva a hétfőn délután elkezdődött palesztinpárti tiltakozást.

Kedden is folytatódik a palesztinpárti demonstráció a Bukaresti Egyetemen
2024. május 21., kedd

Összeverekedett két volt miniszter a bukaresti parlamentben

Összeverekedett két képviselő – Florin Roman és Dan Vîlceanu – kedden a bukaresti parlamentben.

Összeverekedett két volt miniszter a bukaresti parlamentben
2024. május 21., kedd

Hiába a kiadatás elutasítása, minden áron hazahozatná Románia a korrupció miatt elítélt Pál herceget Máltáról

Nem hagyja annyiban Románia, hogy az illetékes máltai bíróság elutasította a Romániában korrupció miatt szabadságvesztésre ítélt Pál herceg kiadatását.

Hiába a kiadatás elutasítása, minden áron hazahozatná Románia a korrupció miatt elítélt Pál herceget Máltáról
2024. május 20., hétfő

Băsescu: Romániának át kellene adnia egy Patriot légvédelmi rendszert Ukrajnának

Romániának át kellene adnia Ukrajnának a Patriot légvédelmi rakétarendszereket, mert ezáltal részese lenne az orosz hadsereg megállítására tett erőfeszítéseknek – véli Traian Băsescu volt államfő.

Băsescu: Romániának át kellene adnia egy Patriot légvédelmi rendszert Ukrajnának
2024. május 20., hétfő

Palesztinpárti demonstrációt robbantottak ki diákok a Bukaresti Egyetemen

Tengerentúli mintára palesztinpárti tüntetést robbantottak ki hallgatók a Bukaresti Egyetemen, többek között követelve, hogy a felsőoktatási intézmény szakítsa meg együttműködését izraeli intézményekkel.

Palesztinpárti demonstrációt robbantottak ki diákok a Bukaresti Egyetemen