Fotó: 123RF
A romániai polgárok többsége még mindig a televíziókból tájékozódik, és komoly dezinformációs forrásnak tekinti az EU-t és Washingtont is – derül ki egy felmérésből.
2024. március 18., 12:302024. március 18., 12:30
2024. március 18., 12:522024. március 18., 12:52
Az INSCOP által a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérésben elsősorban arra kérdeztek rá, hogy milyen forrásokból tájékozódnak az emberek. A válaszadók 51,6 százaléka mondta azt, hogy a televízióból, 28,3 a közösségi oldalakról, 12,7 százalék a hírportálokról, 4,8 százalék a rádióból, 1,3 százalék pedig az újságokból és folyóiratokból szerzi az információkat.
A lakossági átlagnál valamivel nagyobb arányban tájékozódnak inkább a televízióból a PSD-PNL szavazói, a nők, a 45 év felettiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a passzív inaktívak, a kisvárosi vagy vidéki lakosok, az alacsonyabb jövedelműek és azok, akik nem rendelkeznek fiókkal valamelyik közösségi oldalon. Az ADU-szavazók, a fiatalabbak, a potenciálisan aktív inaktívak a közösségi hálózatok leggyakoribb felhasználói.
37,9 százalék szerint a televíziós csatornák, 7 százalék szerint a hírportálok, 5,2 százalék szerint az újságok és a magazinok, 1,2 százalék szerint pedig a rádiók a fő dezinformációs források. Azok körében, aki szerint a közösségi oldalakon vannak a leginkább kitéve a félretájékoztatásnak, valamivel nagyobb arányban vannak jelen a 45 év alattiak, a felsőfokú végzettségűek, a potenciálisan aktív inaktívak és a fehérgallérosok.
Azok között, akik úgy vélik, hogy a tévécsatornák a félretájékoztatás legfőbb forrásai, nagyobb arányban képviseltetik magukat a felsőfokú végzettségűek, a Bukarestben és az északkeleti régióban élők valamint a magáncégek alkalmazottai.
– ebből 17,4 százalék mondta azt, hogy nagyon nagy, 28,3 pedig azt, hogy nagy mértékben –, míg 51,3 százalék mondta azt, hogy alig – ebből 28,6 százalék vallotta, hogy kis mértékben volt kitett az álhíreknek, 22,7 pedig azt, hogy nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem.
Fotó: INSCOP
Arra is rákérdeztek, hogy a felsorolt országok közül melyeket tartják a dezinformáció fő forrásainak. A többség, 45,6 százalék Oroszországot nevezte meg – ez jókora növekedés a 2022 januárjában mért 27,3 százalékhoz képest. A második helyre az Európai Unió került 13,9 százalékkal, ami csökkenés a két évvel ezelőtti 17-hez képest, míg a harmadik az Egyesült Államok 10,8 százalékkal, ami több, mint a két évvel ezelőtti 4,9.
Az ötödik Kína 4,2 százalékkal – két éve ez az arány még 17,6 volt. A hatodik Németország 2,1 százalékkal, ami csökkenés a tavalyelőtti 3,8-hoz képest, míg 1,1 százalék szerint más, a listán nem szereplő ország a fő dezinformációs forrás.
A megkérdezettek 16,6 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Arra a kérdésre, hogy kinek kellene elsősorban megvédenie az embereket az álhírektől, 41,6 százalék azt válaszolta, hogy az állami intézményeknek, 37,3 százalék szerint az embereknek saját maguknak kellene óvatosnak lenniük, 19,5 százalék szerint pedig ez a sajtó és az újságírók feladata.
A felmérés február 22. és 29. között készült 1100 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök vasárnap egy Facebookon közzétett videóüzenetben jelentette be, hogy a kormány egy többéves beruházási költségvetési rendszer bevezetésén dolgozik.
A május 18-i elnökválasztás után a Romániát célba vevő orosz propaganda megváltoztatta céljait – jelentette ki az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke, Valentin Jucan.
Az elmúlt 24 órában a belügyi szervek 6067 bevetésen vettek részt az állampolgárok védelmében, a katasztrófavédelem munkatársai 1361 esetben nyújtottak sürgősségi orvosi segítséget, és több mint 700 sofőr jogosítványát vonták be.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga jelzésű) riasztást bocsátott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hét erdélyi és moldvai megyére.
Szeptember elsejétől az egészségügyi minisztérium honlapján elérhető online űrlapon tehetnek bejelentést azok a betegek, akiket indokolatlanul küldtek át az állami kórházakból magánrendelőkbe – jelentette be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Oroszországnak világosan el kell köteleznie magát a béke útján, és le kell állítani a civilek és a civil infrastruktúra elleni támadásokat – hangsúlyozta szombat este Nicușor Dan román elnök az alaszkai csúcstalálkozóra reagálva.
Összesen 120 millió euró európai forrás áll rendelkezésre az Egészségügyi Operatív Program keretében a járóbeteg-szakrendelők fejlesztésére, hogy a páciensek gyorsan hozzáférhessenek a diagnózishoz és kezeléshez – jelentette be Alexandru Rogobete.
Az idei első negyedévben országszerte összesen 68 gyereket hagytak sorsukra a szülészeteken és más egészségügyi intézményekben; ez a szám 13-mal nagyobb az egy évvel korábban jegyzettnél – közölte az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA).
Meghalt szombaton egy 70 éves brit turista a Bucsecs-fennsíkon.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2025 júliusában 11 710 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 25-tel többnek, mint előző hónapban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!