Fotó: 123RF
A romániai polgárok többsége még mindig a televíziókból tájékozódik, és komoly dezinformációs forrásnak tekinti az EU-t és Washingtont is – derül ki egy felmérésből.
2024. március 18., 12:302024. március 18., 12:30
2024. március 18., 12:522024. március 18., 12:52
Az INSCOP által a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérésben elsősorban arra kérdeztek rá, hogy milyen forrásokból tájékozódnak az emberek. A válaszadók 51,6 százaléka mondta azt, hogy a televízióból, 28,3 a közösségi oldalakról, 12,7 százalék a hírportálokról, 4,8 százalék a rádióból, 1,3 százalék pedig az újságokból és folyóiratokból szerzi az információkat.
A lakossági átlagnál valamivel nagyobb arányban tájékozódnak inkább a televízióból a PSD-PNL szavazói, a nők, a 45 év felettiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a passzív inaktívak, a kisvárosi vagy vidéki lakosok, az alacsonyabb jövedelműek és azok, akik nem rendelkeznek fiókkal valamelyik közösségi oldalon. Az ADU-szavazók, a fiatalabbak, a potenciálisan aktív inaktívak a közösségi hálózatok leggyakoribb felhasználói.
37,9 százalék szerint a televíziós csatornák, 7 százalék szerint a hírportálok, 5,2 százalék szerint az újságok és a magazinok, 1,2 százalék szerint pedig a rádiók a fő dezinformációs források. Azok körében, aki szerint a közösségi oldalakon vannak a leginkább kitéve a félretájékoztatásnak, valamivel nagyobb arányban vannak jelen a 45 év alattiak, a felsőfokú végzettségűek, a potenciálisan aktív inaktívak és a fehérgallérosok.
Azok között, akik úgy vélik, hogy a tévécsatornák a félretájékoztatás legfőbb forrásai, nagyobb arányban képviseltetik magukat a felsőfokú végzettségűek, a Bukarestben és az északkeleti régióban élők valamint a magáncégek alkalmazottai.
– ebből 17,4 százalék mondta azt, hogy nagyon nagy, 28,3 pedig azt, hogy nagy mértékben –, míg 51,3 százalék mondta azt, hogy alig – ebből 28,6 százalék vallotta, hogy kis mértékben volt kitett az álhíreknek, 22,7 pedig azt, hogy nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem.
Fotó: INSCOP
Arra is rákérdeztek, hogy a felsorolt országok közül melyeket tartják a dezinformáció fő forrásainak. A többség, 45,6 százalék Oroszországot nevezte meg – ez jókora növekedés a 2022 januárjában mért 27,3 százalékhoz képest. A második helyre az Európai Unió került 13,9 százalékkal, ami csökkenés a két évvel ezelőtti 17-hez képest, míg a harmadik az Egyesült Államok 10,8 százalékkal, ami több, mint a két évvel ezelőtti 4,9.
Az ötödik Kína 4,2 százalékkal – két éve ez az arány még 17,6 volt. A hatodik Németország 2,1 százalékkal, ami csökkenés a tavalyelőtti 3,8-hoz képest, míg 1,1 százalék szerint más, a listán nem szereplő ország a fő dezinformációs forrás.
A megkérdezettek 16,6 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Arra a kérdésre, hogy kinek kellene elsősorban megvédenie az embereket az álhírektől, 41,6 százalék azt válaszolta, hogy az állami intézményeknek, 37,3 százalék szerint az embereknek saját maguknak kellene óvatosnak lenniük, 19,5 százalék szerint pedig ez a sajtó és az újságírók feladata.
A felmérés február 22. és 29. között készült 1100 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
A Románia területén földet ért orosz dróndarabok kapcsán Marcel Ciolacu miniszterelnök kijelentette pénteken, hogy a helyzet állandó megfigyelés alatt áll, és hogy Románia nem lőheti le Ukrajna területén ezeket a drónokat.
A védelmi minisztérium Facebook-bejegyzésben cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a román erők orosz drónokra lőttek volna az ukrán határ közelében.
Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi tárgyalásukat követően idén is megbeszélést folytatott Bukarestben Marcel Ciolacu román kormányfővel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár pénteken.
A román légvédelem lőhette le azokat az orosz harci drónokat, amelyek roncsai szerdára virradóra csapódtak be román területen – legalábbis ezt állítják egyes orgánumok.
Őrizetbe vettek csütörtökön az ügyészek egy 51 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy három évvel ezelőtt megerőszakolt két fiút.
Klaus Iohannis csütörtökön Párizsban részt vett Románia Házának felavatásán, amelyet a franciaországi román nagykövetségnek is otthont adó Béhague-palotában rendeztek be a nyári olimpiai és paralimpiai játékok alkalmából.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány az év végi államelnöki és a parlamenti választások megszervezéséről.
Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy indoklással ellátott véleményt küld a román kormánynak, amiért nem alkalmazza helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és a hulladékokról szóló 2008/98/EK direktívát.
Csalás miatt tett feljelentést a legfőbb ügyészségen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Iaşi megyei szervezetének elnöke George Simion és az általa vezetett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) ellen.
Összesen 643 osztálynak felel meg azoknak a diákoknak a száma, akik úgy jutottak be Románia valamely középiskolájába a mostani elosztás nyomán, hogy a képességfelmérőn nem érték el az 5-ös átlagot – ez 33 százalékos növekedést jelent a tavalyhoz képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!