A románok szerint még az EU és az Egyesült Államok is nagyobb dezinformációs forrás, mint Magyarország

•  Fotó: 123RF

Fotó: 123RF

A romániai polgárok többsége még mindig a televíziókból tájékozódik, és komoly dezinformációs forrásnak tekinti az EU-t és Washingtont is – derül ki egy felmérésből.

Krónika

2024. március 18., 12:302024. március 18., 12:30

2024. március 18., 12:522024. március 18., 12:52

Az INSCOP által a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérésben elsősorban arra kérdeztek rá, hogy milyen forrásokból tájékozódnak az emberek. A válaszadók 51,6 százaléka mondta azt, hogy a televízióból, 28,3 a közösségi oldalakról, 12,7 százalék a hírportálokról, 4,8 százalék a rádióból, 1,3 százalék pedig az újságokból és folyóiratokból szerzi az információkat.

A lakossági átlagnál valamivel nagyobb arányban tájékozódnak inkább a televízióból a PSD-PNL szavazói, a nők, a 45 év felettiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a passzív inaktívak, a kisvárosi vagy vidéki lakosok, az alacsonyabb jövedelműek és azok, akik nem rendelkeznek fiókkal valamelyik közösségi oldalon. Az ADU-szavazók, a fiatalabbak, a potenciálisan aktív inaktívak a közösségi hálózatok leggyakoribb felhasználói.

Arra a kérdésre, hogy melyek a leggyakoribb álhírforrások, a többség – 43 százalék – a közösségi oldalakat nevezte meg,

37,9 százalék szerint a televíziós csatornák, 7 százalék szerint a hírportálok, 5,2 százalék szerint az újságok és a magazinok, 1,2 százalék szerint pedig a rádiók a fő dezinformációs források. Azok körében, aki szerint a közösségi oldalakon vannak a leginkább kitéve a félretájékoztatásnak, valamivel nagyobb arányban vannak jelen a 45 év alattiak, a felsőfokú végzettségűek, a potenciálisan aktív inaktívak és a fehérgallérosok.

Azok között, akik úgy vélik, hogy a tévécsatornák a félretájékoztatás legfőbb forrásai, nagyobb arányban képviseltetik magukat a felsőfokú végzettségűek, a Bukarestben és az északkeleti régióban élők valamint a magáncégek alkalmazottai.

Arra a kérdésre, hogy a válaszadó értékelése szerint az elmúlt hónapokban milyen mértékben volt kitéve az álhíreknek, 45,7 százalék mondta azt, hogy álhírek célpontja volt

– ebből 17,4 százalék mondta azt, hogy nagyon nagy, 28,3 pedig azt, hogy nagy mértékben –, míg 51,3 százalék mondta azt, hogy alig – ebből 28,6 százalék vallotta, hogy kis mértékben volt kitett az álhíreknek, 22,7 pedig azt, hogy nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem.

•  Fotó: INSCOP Galéria

Fotó: INSCOP

Arra is rákérdeztek, hogy a felsorolt országok közül melyeket tartják a dezinformáció fő forrásainak. A többség, 45,6 százalék Oroszországot nevezte meg – ez jókora növekedés a 2022 januárjában mért 27,3 százalékhoz képest. A második helyre az Európai Unió került 13,9 százalékkal, ami csökkenés a két évvel ezelőtti 17-hez képest, míg a harmadik az Egyesült Államok 10,8 százalékkal, ami több, mint a két évvel ezelőtti 4,9.

A negyedik helyre Magyarország került 5,5 százalékkal – ez apró emelkedés a 2022-es 5,4-hez képest.

Az ötödik Kína 4,2 százalékkal – két éve ez az arány még 17,6 volt. A hatodik Németország 2,1 százalékkal, ami csökkenés a tavalyelőtti 3,8-hoz képest, míg 1,1 százalék szerint más, a listán nem szereplő ország a fő dezinformációs forrás.

A megkérdezettek 16,6 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A PSD-PNL és az AUR szavazói, a 45 év felettiek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a passzív inaktívak vagy a fehérgallérosok a lakosság többi részéhez képest nagyobb mértékben hisznek abban, hogy Oroszország a propaganda, a dezinformáció és az álhírek terjesztésének fő támogatója.

Arra a kérdésre, hogy kinek kellene elsősorban megvédenie az embereket az álhírektől, 41,6 százalék azt válaszolta, hogy az állami intézményeknek, 37,3 százalék szerint az embereknek saját maguknak kellene óvatosnak lenniük, 19,5 százalék szerint pedig ez a sajtó és az újságírók feladata.

A felmérés február 22. és 29. között készült 1100 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Újabb külföldieket toloncoltak ki az országból

A hatóságok kitoloncoltak Romániából két nepáli és egy Srí Lanka-i állampolgárt, akik illegálisan tartózkodtak az ország területén.

Újabb külföldieket toloncoltak ki az országból
2025. április 01., kedd

Antonescu: „szánalmas hazugság”, hogy bevezetném a kötelező sorozást és katonákat küldenék Ukrajnába

Határozottan cáfolta Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció államfőjelöltje, hogy megválasztása esetén ismét bevezetnék a kötelező sorkatonai szolgálatot.

Antonescu: „szánalmas hazugság”, hogy bevezetném a kötelező sorozást és katonákat küldenék Ukrajnába
2025. április 01., kedd

Meghosszabbíthatják a Tate fivérek bűnügyi felügyeletét

Az Andrew és Tristan Tate testvérpárt a DIICOT székhelyére várják kedden, ahol az üggyel foglalkozó ügyész közölni fogja velük, hogy meghosszabbítják esetükben a bűnügyi felügyeletet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek ügyészségi források.

Meghosszabbíthatják a Tate fivérek bűnügyi felügyeletét
2025. április 01., kedd

Felmérés: Simion első helye megkérdőjelezhetetlen, de a második helyért nagy a harc

Az nem kérdéses, hogy George Simion megnyeri a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítése miatt idén májusra kiírt új megmérettetés első fordulóját, a második helyért viszont kiélezett verseny zajlik – derül ki a felmérésekből.

Felmérés: Simion első helye megkérdőjelezhetetlen, de a második helyért nagy a harc
2025. március 31., hétfő

Burduja a villanyszámlákról: a valóban rászoruló háztartások támogatást kapnak

A valóban rászoruló háztartások támogatást kapnak július elseje után az áramszámlák kifizetésében – ígérte az energiaügyi miniszter.

Burduja a villanyszámlákról: a valóban rászoruló háztartások támogatást kapnak
2025. március 31., hétfő

Le kell lőni a településekre behatoló medvéket a környezetvédelmi miniszter szerint

Le kell lőni a településekre bemerészkedő medvéket – jelentette ki hétfőn Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.

Le kell lőni a településekre behatoló medvéket a környezetvédelmi miniszter szerint
2025. március 31., hétfő

Belügyi államtitkár: a schengeni csatlakozás bizalmat jelentett Románia számára

A schengeni csatlakozás Románia számára szolidaritást és bizalmat jelentett, amit az európai partnerekkel közösen épített ki Bukarest – jelentette ki hétfőn Bogdan Despescu.

Belügyi államtitkár: a schengeni csatlakozás bizalmat jelentett Románia számára
2025. március 31., hétfő

Elnökválasztás: meglepő eredményt vetít előre egy felmérés

George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a függetlenként induló Victor Ponta volt szociáldemokrata miniszterelnök között dőlhet el a májusra kiírt, megismételt elnökválasztás – derül ki egy friss felmérésből.

Elnökválasztás: meglepő eredményt vetít előre egy felmérés
2025. március 31., hétfő

Kénsav szivárog egy tartálykocsiból az 1-es főúton, házakat kellett kiüríteni

Kénsav szivárog egy tartálykocsiból Comarnicon, az 1-es főúton. A lakosságot Ro-Alert üzenettel figyelmeztették a veszélyre, a környékbeli házakat kiürítették a hatóságok.

Kénsav szivárog egy tartálykocsiból az 1-es főúton, házakat kellett kiüríteni
2025. március 31., hétfő

Simion nem alkalmas elnöknek – pártja egyik magas rangú vezetője szállt bele páros lábbal az AUR-vezérbe

George Simion nem alkalmas államfőnek kolerikus kirohanásai, nem helyénvaló megnyilvánulásai és agresszív viselkedése miatt – vélekedik a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökéről és államfőjelöltjéről a párt második számú vezetője.

Simion nem alkalmas elnöknek – pártja egyik magas rangú vezetője szállt bele páros lábbal az AUR-vezérbe