Fotó: 123RF
A romániai polgárok többsége még mindig a televíziókból tájékozódik, és komoly dezinformációs forrásnak tekinti az EU-t és Washingtont is – derül ki egy felmérésből.
2024. március 18., 12:302024. március 18., 12:30
2024. március 18., 12:522024. március 18., 12:52
Az INSCOP által a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérésben elsősorban arra kérdeztek rá, hogy milyen forrásokból tájékozódnak az emberek. A válaszadók 51,6 százaléka mondta azt, hogy a televízióból, 28,3 a közösségi oldalakról, 12,7 százalék a hírportálokról, 4,8 százalék a rádióból, 1,3 százalék pedig az újságokból és folyóiratokból szerzi az információkat.
A lakossági átlagnál valamivel nagyobb arányban tájékozódnak inkább a televízióból a PSD-PNL szavazói, a nők, a 45 év felettiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a passzív inaktívak, a kisvárosi vagy vidéki lakosok, az alacsonyabb jövedelműek és azok, akik nem rendelkeznek fiókkal valamelyik közösségi oldalon. Az ADU-szavazók, a fiatalabbak, a potenciálisan aktív inaktívak a közösségi hálózatok leggyakoribb felhasználói.
37,9 százalék szerint a televíziós csatornák, 7 százalék szerint a hírportálok, 5,2 százalék szerint az újságok és a magazinok, 1,2 százalék szerint pedig a rádiók a fő dezinformációs források. Azok körében, aki szerint a közösségi oldalakon vannak a leginkább kitéve a félretájékoztatásnak, valamivel nagyobb arányban vannak jelen a 45 év alattiak, a felsőfokú végzettségűek, a potenciálisan aktív inaktívak és a fehérgallérosok.
Azok között, akik úgy vélik, hogy a tévécsatornák a félretájékoztatás legfőbb forrásai, nagyobb arányban képviseltetik magukat a felsőfokú végzettségűek, a Bukarestben és az északkeleti régióban élők valamint a magáncégek alkalmazottai.
– ebből 17,4 százalék mondta azt, hogy nagyon nagy, 28,3 pedig azt, hogy nagy mértékben –, míg 51,3 százalék mondta azt, hogy alig – ebből 28,6 százalék vallotta, hogy kis mértékben volt kitett az álhíreknek, 22,7 pedig azt, hogy nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem.
Fotó: INSCOP
Arra is rákérdeztek, hogy a felsorolt országok közül melyeket tartják a dezinformáció fő forrásainak. A többség, 45,6 százalék Oroszországot nevezte meg – ez jókora növekedés a 2022 januárjában mért 27,3 százalékhoz képest. A második helyre az Európai Unió került 13,9 százalékkal, ami csökkenés a két évvel ezelőtti 17-hez képest, míg a harmadik az Egyesült Államok 10,8 százalékkal, ami több, mint a két évvel ezelőtti 4,9.
Az ötödik Kína 4,2 százalékkal – két éve ez az arány még 17,6 volt. A hatodik Németország 2,1 százalékkal, ami csökkenés a tavalyelőtti 3,8-hoz képest, míg 1,1 százalék szerint más, a listán nem szereplő ország a fő dezinformációs forrás.
A megkérdezettek 16,6 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Arra a kérdésre, hogy kinek kellene elsősorban megvédenie az embereket az álhírektől, 41,6 százalék azt válaszolta, hogy az állami intézményeknek, 37,3 százalék szerint az embereknek saját maguknak kellene óvatosnak lenniük, 19,5 százalék szerint pedig ez a sajtó és az újságírók feladata.
A felmérés február 22. és 29. között készült 1100 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Egyelőre ismeretlen eredetű drónok okoztak felbolydulást a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légitámaszponton, amely az ukrán határ közelsége miatt több ezer NATO-katonának ad otthont, hogy elrettentsék Oroszországot egy esetleges támadástól.
Az egészségügyi minisztérium dolgozik egy stratégián a betegeknek az állami kórházakból a magánrendelőkbe való átirányításának korlátozására – jelentette be csütörtökön Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
A kolozsvári ítélőtábla csütörtökön megalapozatlanságra hivatkozva elutasította Cătălin Cherecheş fellebbezését, amelyben a volt polgármester vesztegetés elfogadásáért kapott ítéletének megsemmisítését kérte.
Harminc napos vizsgálati fogságba helyeztek egy, a román hadsereg szolgálatában álló nőt, aki a gyanú szerint súlyosan bántalmazta két hónapos kislányát.
Robbanás történt egy panelház első emeletén Craiován szerda este.
Klaus Iohannis államfő szerda este Brüsszelben kijelentette: nem teljesen világos mindenki számára, hogy mit jelent Románia belépése az Air Schengenbe.
Orosz kémek szivárogtak be Romániába az Ukrajnából érkező menekültek közé elvegyülve – ez áll a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jelentésben.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán kilátásba helyezte a koalíció közös főpolgármester-jelöltjének, Cătălin Cîrstoiunak a visszaléptetését, ha a bukaresti egyetemi kórház vezetője nem tisztázza az ellene felmerült vádakat.
Egyre durvul az erőszak a romániai iskolákban – kongatta meg a vészharangot Renate Weber ombudsman, akinek gyereket felgyújtó diákokról is van tudomása.
Kihirdette Klaus Iohannis államfő szerdán a pénznyerő gépeket a kisebb településekről kitiltó törvényt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!