A romániaiak fele szerint a tévé révén terjednek az álhírek, csökkent a Magyarországban nem bízók aránya

Fotó: 123RF

A romániaiak több mint fele leggyakrabban a televízióból tájékozódik, és csaknem ötven százaléka úgy véli, hogy a televíziós csatornákon keresztül terjednek a leginkább az álhírek és a félretájékoztató információk – derül ki az INSCOP Research és a Verifield közös felméréséből, amelynek eredményeit hétfőn hozták nyilvánosságra.

2021. október 18., 16:392021. október 18., 16:39

Arra a kérdésre, hogy honnan tájékozódnak leggyakrabban, a megkérdezettek 53,1 százaléka a televíziós csatornákat, 21 százaléka a közösségi oldalakat, 15,5 százaléka a az újságokat, folyóiratokat és online kiadványokat, 7,7 százaléka a rádióállomásokat említette, 2,7 százaléka pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A válaszadók 49 százaléka szerint a televíziós csatornákon keresztül terjed a leginkább a félretájékoztatás és az álhírek (júniusban még 52,6 százalék állította ezt),

35,3 százalék szerint a közösségi oldalakon (a júniusi 34,9 százalékhoz képest), 7,9 százalék szerint az újságok és folyóiratok révén (a júniusi 4,4 százalékhoz képest), 1,8 százalék szerint a rádiókon keresztül (a júniusi 2,3 százalékhoz képest). 6 százalék nem tudta a választ vagy nem akart felelni a kérdésre (a júniusi 5,8 százalékhoz képest).

A felmérés szerint a megkérdezettek 55,6 százaléka úgy véli, hogy az elmúlt hónapokban nagymértékben volt kitéve álhíreknek, félretájékoztatásnak (júniusban a megkérdezettek 50,1 százaléka , márciusban 55 százalék válaszolta ezt), 40,8 százalék pedig úgy gondolja, hogy kevés vagy nagyon kismértékben vagy egyáltalán nem volt kitéve álhíreknek, félretájékoztatásnak (szemben a júniusi 45,6 százalékkal és a márciusi 42,6 százalékkal). 3,6 százalék nem tudja, vagy nem válaszolt erre a kérdésre (szemben a júniusi 4,3 százalékkal és a márciusi 2,5 százalékkal).

A felmérésben részt vevő alanyok 18,5 százaléka szerint Romániában a propaganda, a félretájékoztatás és az álhírek fő forrása az Európai Unió (júniusban még 13,8 százalékuk gondolta így).

Ezt követi Oroszország 18,1 százalékkal (a júniusi 25,2 százalékhoz képest), Kína – 14,3 százalék (júniusban 12,2 százalék), az USA – 7,3 százalék (júniusban 7,9 százalék), Magyarország – 6,9 százalék (júniusban 8 százalék) és Németország – 2,2 százalék (júniusban 3,5 százalék). A megkérdezettek 2,7 százaléka úgy véli, hogy egy másik ország támogatja a félretájékoztatási akciókat Romániában (júniusban 2,1% százalék volt ez az arány), 30 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt (júniusban 27,3 százalék).

Dan Andronache, aTrue Story Project (TSP) alelnöke szerint a társadalom jelenleg jobban érzékeli az álhíreknek való kitettséget, mint korábban, de ez nem érvényes a veszélyeztetett társadalmi rétegekre. Ez azt jelenti, hogy egyrészt nagy szükség van a kritikus információértékelési eszközök bevezetésére a tanügyben, másrészt pedig indokolttá teszi egy olyan informális online és offline rendszer felépítését, amely a társadalom egészét szólítja meg.

Remus Ştefureac, a Strategic Thinking Group elnöke szerint az álhírek és a valóságról beszámoló hírek megkülönböztetésének képességét oktatással, képzéssel lehet fejleszteni.

Ha ez hiányos, akkor automatikusan csökken a bizalom az összes információforrás iránt, beleértve a megbízható forrásokat is, hisz azokkal sikeresen versenyeznek a hamis hírek terjesztői – figyelmeztetett a szakember.

A közösségi bizalmatlanság: Nyugat vs Kelet – a nacionalista áramlatok erősödése a félretájékoztatás és az álhírek korában című közvélemény-kutatást szeptember 15-e és 27-e között végezték egy 1204 fős reprezentatív mintán, a Strategic Thinking Group think-tank megbízásából. A felmérés hibaküszöbe 2,8 százalék – írja az Agerpres.